Képmutató-e a felcsúti modell?
Az új oktatási intézmény elsősorban a helyi Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia növendékeit szolgálja majd, ám a tervek szerint a diákok kétharmadát a környékbeli településekről elcsábított külsős gyerekek adhatják.
Az 1800 lelkes faluban vadonatúj épületegyüttest húznak fel, amelyben a nyolc tanterem mellett nyelvi labor, informatikaterem, könyvtár, sőt tankonyha, tanétterem és cukrászlabor is helyet kap. A tervek szerint az intézményben sokszínű képzést nyújtanak majd a diákoknak, akik a négyéves szakközépiskola, az arra épülő technikusi, illetve a hároméves szakiskolai kurzus (vendéglátó-idegenforgalmi, valamint mezőgazdasági jellegű szakmák) közül választhatnak.
– Leleplezte magát Orbán Viktor – kommentálta az iskolaépítésről szóló hírt Sós Tamás, az MSZP szakpolitikusa, az Országgyűlés oktatási bizottságának tagja. – Kedvenc falujában pont egy olyan létesítményt alakítanak ki, amely szakmai szempontból a lehető legideálisabb, miközben az állami fenntartásban működő szakképző intézményekben a kormány ezzel éppen ellentétes változtatásokat hajt végre. A felcsúti beruházás azt igazolja, hogy a kormányfő tisztában van azzal: a diáklétszámot kordában tartva sokszínű képzést kell nyújtani a fiataloknak a szakképző intézményekben, ahol biztosítani kell számukra az átjárás lehetőségét az egyes szintek között. A baj az, hogy Orbán ezt csak Felcsúton tartja fontosnak.
Sós Tamás szerint a szakképzési rendszert érintő legutóbbi kormányzati döntések nyomán a szakképző iskolák összevonásával szerte az országban tízezer fős gigaintézményeket hoznak létre, húszszázalékos forráskivonást hajtanak végre a területen, ami 26 százalékos pedagóguselbocsátással jár. A szocialista politikus úgy látja, a felcsúti modell azt az orbáni tételt is cáfolja, mely szerint csökkenteni kell az elméleti képzést a szakképző intézményekben. Sós Tamás ugyanakkor kíváncsi arra, hogy mi indokolja egy új iskola létesítését egy 1800 lelkes faluban, illetve mennyi közpénzt költenek a beruházásra és az iskola működtetésére.
Szöllősi György, a Puskás-akadémia kommunikációs igazgatója az intézményalapításról szólva elmondta, az akadémia indulása óta az egyik legnehezebben megoldható problémájuk a növendékek iskolai oktatásának megszervezése volt. A diákok Gödöllőre, Zsámbékra, Bicskére járnak iskolába, illetve magántanulóként készülnek fel a vizsgákra. Az oktatás egy része egyébként most is helyben zajlik, ám mivel a pedagógusok járnak a diákokhoz, a tanítás megszervezése komoly logisztikát igénylő feladat.
– Az új iskola több szempontból végleges és jó megoldást jelenthet: csökkenti az utazással töltött időt, és megszünteti az erre fordított költséget, stabil szakmát ad a nem feltétlenül profi futballistává váló növendékeink számára, a lányok és a külsősök bevonásával hétköznapi iskolaélményt is nyújt az egyébként kemény, saját rend szerint felkészülő fiatal sportolóknak, továbbá sokkal könnyebb lesz az iskolai, a kollégiumi nevelők és az edzők munkájának összehangolása, a közös pedagógiai elvek érvényesítése is – érvel Szöllősi. Bányai Györgytől, az iskola igazgatójától megtudtuk, szeptemberben két 30 fős osztállyal indul a tanítás, a teljes létszám évek múlva 250 körül alakulhat. Az intézményvezető arra számít, hogy 22-23 környező településről érkeznek majd a diákok Felcsútra. Kollégiumi elhelyezésre csak a focisták számíthatnak, a többiek bejárók lesznek.
Ami a beruházás anyagi részét illeti, Szöllősi György leszögezte, nem állami vagy önkormányzati projektről van szó, az új iskolát az Orbán Viktor által alapított – a Puskás akadémiát működtető – Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány építi fel, és az is fogja üzemeltetni. A létesítmény mintegy 400 millió forintba kerül, a projekthez azonban állami vagy uniós támogatást nem használnak fel. Az alapítvány nemcsak az építkezésnek, hanem az iskola működtetésének is a teljes költségét állja. A diákoknak a képzésért nem kell majd költségtérítést fizetniük. – Az alapítvány az elmúlt tíz évben egyre bővülő tevékenységéhez többnyire magáncégek, magánszemélyek adományaiból kapott támogatást, az új törvények szerint pedig a magáncégek a társasági adójuk (tao) egy részét ugyancsak felajánlhatják olyan fejlesztési célokra, amelyekkel az akadémia sikeresen pályázott, s azokat jóváhagyta a kormány és a Magyar Labdarúgó Szövetség is – mondja Szöllősi György.
Sós Tamás szerint azonban hiába tűnik transzparensnek az akadémia anyagi háttere, arról valójában nem sokat tudni, hogy a támogató cégek (az akadémia honlapján egyebek mellett a CBA, a Közgép, a Mol, a TriGránit, a Pro-Aurum is szerepel) a szponzorálásért cserébe milyen állami megbízásokhoz, kedvezményekhez juthatnak.
