A legtöbb járást – tizenötöt –Pest megyében alakítják ki, számszerűségében ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg. A járások 2013. január elsején kezdik meg működésüket. A minisztérium szerint a beérkezett javaslatok több mint fele arra irányul, hogy az adott település másik járáshoz tartozzon. Harmaduk pedig más várost szeretne székhelyként látni a közigazgatás térképén.

A munkaanyag „modern kori járásokról” ír, mely a szaktárca szerint „alacsonyabb társadalmi költséggel működik”. Erre szakemberek valójában semmiféle garanciát nem látnak. Miként az is leszögezhető, hogy a munkaanyag általános célkitűzései, alapelvei alig mondanak el érdemi információt arról, hogy ezek a járások milyen állami feladatokat látnak el, s miként. Azt bátran prognosztizálják, hogy az állampolgárok majd gyorsan és könnyen hozzáférnek az államigazgatási szolgáltatásokhoz, de hogy ezek melyek, azt legfeljebb csak sejteni lehet. Ami tudható: a megyék határait megőrzik. Azt is ígérik: „a meglévő okmányirodák bázisán úgynevezett kormányablakokat alakítanak ki, amelyek a járási hivatal részét fogják képezni, és a hivatali ügyintézés alapvető színterei lesznek olyan településeken is, amelyek nem lesznek járási székhelyek”.

A járások meghatározásának legszebb, nyilvánvalóan népmesei ihletésű mondatát minden minisztériumi anyagban szívesen idézik. E szerint a járások „a Jó Állam (sic!) kialakításának egyik fontos állomásaként” jönnek létre.

A napvilágot látott munkaanyag a települések egy részén felháborodást váltott ki, s komoly feszültséggóccá vált. Sokan kifogásolták, hogy a tervezet meglehetősen rövidlátó, de egyáltalán nem meglepő módon a fideszes polgármester vezette településeket preferálja.

Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere szerint a szaktárca célja, hogy minél több közigazgatási centrum kerüljön kormánypárti kézbe. A város első embere azért adott ki közleményt, mert a minisztériumi elképzelésben a budaörsi kistérség területén kialakított új járás székhelyének a fideszes polgármester által irányított Budakeszit nevezték meg. Wittinghoff Tamás elfogadható indokot nem talált arra, hogy a 30 ezres, jól megközelíthető Budaörs helyett miért kellene a nehezebben elérhető, 14 ezer lakosú, rosszabb feltételekkel rendelkező Budakeszit favorizálni. Lapunk megpróbált ennek utánajárni, de értékelhető választ ez irányú kérdéseinkre sehol nem kaptunk.

Olyan vetélkedés is kialakult, melyben két fideszes város mérkőzik egymással. Balatonalmádi, a kelet-balatoni kistérség központja a minisztériumi tervezet szerint a Balatonfüred központú járás része lenne. Mindkét települést kormánypárti polgármester vezeti. A balatonalmádi Keszey Jánosnak amúgy nincs is kifogása Balatonfüred ellen, ám saját városát is alkalmasnak tartja erre a szerepkörre. Azt is furcsának gondolja, hogy ha a szaktárca akarata érvényesül, akkor a balatonfüredi járásban négy város is lesz. Amennyiben Balatonalmádi nem kaphatja meg a járási székhely rangját, akkor azt szeretné, ha a veszprémi kistérséghez sorolnák át, hiszen az almádiak a kialakult gyakorlat szerint sokkal inkább ott intézik ügyeiket, mint Balatonfüreden.

Az elmaradottabb települések egyébként a felzárkózás esélyét látják a járási székhelyi központ szerepkörében. Tipikus példája ennek Cigánd harca. A tizennyolcezer lakost számláló bodrogközi kistérség tizenhét települését Sátoraljaújhely és Sárospatak között akarják „szétosztani”, vagyis nem Cigánd lenne a járásközpont, ahogyan az itt élők szeretnék. Barati Attila, Pácin polgármestere szerint a százötvennyolc hazai kistérség közül a bodrogközi az egyik legelmaradottabb, ezért méltatlannak tartják, hogy önálló járásként nem dönthetnek a fejlesztési lehetőségekről, nem irányíthatják sorsukat. Amennyiben Sátoraljaújhely vagy Sárospatak lesz a járásközpont, a legszegényebb borsodi kistérségben élők egy részének több mint száz kilométert kell megtenniük, ha el akarják intézni hivatalos ügyeiket.

Edelényben azt sérelmezik, hogy a 11 ezres város helyett a négyezres lakosú Szendrő lehetne a járásközpont. Állítólag helyi fideszes képviselők akarták politikailag „lenullázni” az elhíresült „kalapácsos kijelentése” miatt a pártból kiebrudalt polgármestert, Molnár Oszkárt azzal, hogy elterjesztették: személye miatt nem lesz Edelény járásközpont. Daher Pierre fideszes országgyűlési képviselő, Molnár Oszkár politikai ellenfele viszont ez ügyben úgy nyilatkozott: a járás központja Edelény kell legyen, annak ellenére, hogy infrastrukturális szempontból Szendrő talán megfelelőbb választás lenne.

Tolna megyében nyolc település lázad a járások kialakítása ellen. Mindegyiküket a tolnai járáshoz sorolták, ám közülük Harc, Kistormás, Kölesd, Medina és Szedres inkább Szekszárdhoz tartozna, míg Dunaszentgyörgy, Gerjen és Tengelic a paksi járáshoz kíván csatlakozni. Somogy megyében Balatonföldvár központtal 13 település akar önálló járássá szerveződni. A kormány koncepciója azonban a földvári kistérséget szétosztotta a tabi, a fonyódi és a siófoki járás között. Ha a földvári járás nem jöhet létre, akkor a 13-ak – egyben maradva – Siófokhoz kérnének besorolást.

Baranyában három kistérség, a sásdi, a mágocsi és a villányi szeretne önálló járássá válni. Az első kettőt a komlói, az utóbbit a siklósi járáshoz kapcsolta a tervezet. Amúgy az új járásért szót emelő baranyai kistérségek településeinek irányítói – ismerve Navracsics Tibor közigazgatási miniszter kijelentését arról, hogy több járás márpedig nem lesz, vagyis végül a tervezett 168 marad – érzik, hogy vágyaik valószínűleg kielégítetlenek maradnak.

A Hajdú-Bihar megyei Polgár önkormányzata testületileg kérte, hogy a megyére vonatkozó járási rendszer tervét felülvizsgálják, mert el szeretnék érni, hogy a város járási székhely legyen. Az erről szóló határozati javaslatot az egykori MSZP-s parlamenti képviselő, a jelenleg a Demokratikus Koalícó színeiben politizáló Tóth József polgármester terjesztette a képviselő-testület elé, s mint tudósítónknak elmondta, őt magát is meglepte, hogy előterjesztését a fideszes képviselők is megszavazták, így azt egyhangúan fogadta el az önkormányzat. Polgár képviselői szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megbízásából készült háttértanulmányban Polgár mint járási székhely több alternatívában is szerepel. A tanulmány Hajdú-Bihar megyére vonatkozóan 9, 10, 11 és 12 járást modellez, ezek közül nyolc esetben Polgár még járási központ, ám a város a vitára bocsátott tervezetből végül kimaradt. A testület szerint szakmailag indokolt és megalapozott volna az egykori polgári járás kialakítása, amely annak idején Egyek, Folyás, Görbeháza, Polgár, Tiszacsege, Tiszagyulaháza, Újszentmargita és Újtikos településeket foglalta magába.

Kifogás és javaslat tehát bőven akad. A minisztérium ígérete szerint február 10-ig dolgozzák fel a beérkezett kezdeményezéseket. A törvényjavaslat még februárban az Országgyűlés elé kerül.

Ötszáz és nyolcvanhárom között

A járások száma a XIX. század végén meghaladta az ötszázat, s ezek átlagos területe 650 négyzetkilométer volt, népessége pedig negyvenezer körül alakult. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követően 155, 1945 után pedig 140 járás maradt. Számuk 1973-ban már csupán 97 volt, a járási rendszer 1983-as megszűnésének idejére pedig 83-ra zsugorodott. Az 1950-es tanácstörvény a járásokat olyan önálló közigazgatási egységként kezelte, amelyek élén választott testületek – járási tanácsok – álltak, ám 1971-től már csak járási hivatalok működtek, amelyek tulajdonképpen hasonló feladatokat láttak el, mint a kormányhivatalok most létrehozandó járási hivatalai. Vagyis: ezek lesznek az államigazgatás legkisebb területi egységei.