Az illetékes döntéshozók is csak keresik, miből lehet működtetni a BKV hálózatát
Népszabadság - Móricz Simon Azért kerestük meg az NGM-et, mert nyilvánosságra került tegnap a budapesti városvezetés ötlethalmaza a közlekedési társaság finanszírozási helyzetének javítására, s ebben szerepel az úthasználati díj bevezetése is. A fővárosi úthálózatot használó autósoknak havi tízezer forintjukba kerülne a közigazgatási határ átlépése. Ezenkívül szerepel még a héten a kormány elé kerülő pakkban az adóemelés, illetve a parkolási bevételek növelése is, más tételek mellett.

Egyes sajtóhírek szerint a nemzetgazdasági tárca a kínálatból egyedül az úthasználati díjat támogatja, holott azt sem Tarlós István főpolgármester, sem a kormánnyal tárgyaló fővárosi delegáció egyetlen polgármester tagja, Rogán Antal sem érzi magáénak (hogy akkor mégis hogyan kerülhetett a csomagba, rejtély). Az NGM fővárosi tárgyalásra kijelölt államtitkára, Szatmáry Kristóf lapunk kérdésére írásban közölte, hogy korábban sem tartotta elfogadhatónak a BKV pénzügyi helyzetének az iparűzési adó emelésével vagy különadó kivetésével való megoldását.

Az egyeztetéseken mindvégig az „egy forint – egy forint” elvet képviselte, vagyis a kormány annyit tesz be a BKV-kasszába, amennyit a főváros (az idén több mint 30 milliárd forintot). Egyértelművé tette, hogy a parlament által már elfogadott jogszabályok – adótörvények, forrásmegosztás, parkolási bevételek – módosítására nem lát lehetőséget, de azt is jelezte, hogy a kormány elé szánt anyagban nem határozták meg az egyes tételeket, így nem emelték ki a dugódíjat vagy a tarifaemelést sem. Azt viszont világossá tették, hogy a hiányzó 73 milliárdból 16,5 milliárdot a fővárosnak kell előteremtenie.

A Fővárosi Közgyűlés által a múlt héten megszavazott kilencmilliárd forintos áthidaló kölcsön, a hat- plusz négymilliárdos költségvetési előirányzat előrehozott kifizetése, valamint az intézményi előirányzatok tíz százalékának zárolása csak áprilisig tartja a felszínen a közlekedési vállalatot.

A 32 milliárd forintos normatíva feloldásán kívül Budapest további 21 milliárdot kér a kormánytól pénzben vagy forrásbővítési lehetőségben. Így például a forrásmegosztás tíz százalékának, illetve a kerületi parkolási bevételek fővároshoz csoportosítását, az agglomerációs települések iparűzési adójának öt százalékát, a fővárosi cégek adójának 0,25 százalékkal való emelését, a helyi közlekedési adó és úthasználati díj bevezetését, valamint a közlekedés áfatartalmának csökkentését. De legalább egyet ezek közül.

Tarlós István főpolgármester a miniszterelnöknek írott levelében és azóta többször is hangoztatta: a BKV nem fővárosi ügy, annak problémáit Budapest nem tudja egyedül megoldani. Időközben – részben ezen vállalásoktól ellentétes véleménye miatt – menesztett pénzügyi tanácsadója, Atkári János szerint Budapest már így is túlment a felelős határon. A város által vállalt 21 milliárd előteremtése az idén csődbe taszíthatja a fővárost.

Ezért nem tűnik képtelenségnek, hogy a javaslatcsomag elfogadott pontjai közé végül bekerül az úthasználati díj is. A kormány felől érkeztek tegnap olyan jelzések, hogy nem zárják ki egy ilyen díj bevezetését. Kósa Lajos fideszes politikus a Duna Televízió műsorában beszélt arról, hogy az ötletet nem szabad eleve elvetni. Olyan megoldásra kell szerinte törekedni, ami tartósan biztosítja a BKV működtetését. Ennek érdekében szükség lenne jogszabály-módosításokra is, mert jelenleg az úthálózat fenntartójához folyna be a használat utáni tarifa. Budapesten így inkább a kerületek kasszája gyarapodna, nem a BKV-t üzemeltető fővárosé.

Kapcsolódó cikkek: Minden font Londoné a dugódíjból | Napi matricát is kínálnának? Gazdát keres az útdíj ötlete | Selyemzsinór Tarlósnak | Rogánnak különvéleménye van, a megegyezés azonban elkéshet | Vihar előtt: sorra állnak le a BKV-buszok