A gátszakadás előtt a műszerek vészjelzéseket adtak
Népszabadság - Kocsis Zoltán Egy nappal az iszapömlés előtt már jelezték a rendellenességeket a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. műszerei a vörösiszap-tározónál, a gátszakadás előtt másfél órával pedig már vészjelzéseket adtak – hangzott el az m1 Híradójában. Egy eddig nem publikált vizsgálatra hivatkoztak, amely a vádiratban szerepel.

A Veszprém Megyei Főügyészség vádirata szerint a Mal Zrt. vezetői szabálytalanságok sorozatát követték el a vörösiszap-tározó üzemeltetésekor, elmulasztották a karbantartásokat és az ellenőrzéseket, nem tették meg a szükséges óvintézkedéseket, és a gátszakadás után nem jelezték a veszélyt, sőt a mentésben sem segítettek. A vádhatóság tizenöt ember ellen emelt vádat a vörösiszap-katasztrófa ügyében több vétség és bűntett elkövetése miatt.

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház vált lakhatatlanná.

A vádirat szerint a műszerek vészjelzése ellenére a Mal Zrt. vezetői mégsem figyelmeztették a lakosságot, noha a cégnek kész katasztrófavédelmi terve volt ilyen esetre. A vádlottak között van a Mal Zrt. vezérigazgatója, a műszaki és a kereskedelmi igazgató, az üzemvezető, a környezetvédelmi felelős és a diszpécser. Kahler Frigyes, a Veszprémi Törvényszék kollégiumvezetője a Híradóban azt mondta: azzal a megállapítással él a vádirat, hogy csak közvetett úton jutottak az állami szervek, a katasztrófavédelem, a mentők, tűzoltók, rendőrség olyan adatok birtokába, amelyeknek a segítségével aztán meg tudták kezdeni a mentést.

Tavaly ősszel lapunkhoz is eljutottak olyan információk, amelyek szerint a baleset napján, nyolcvan perccel a gátszakadás előtt leállították a szivattyúkat, mivel a gát elmozdult, ami – ha valóban így történt – azt bizonyítja, hogy lett volna még idő a térségben lakók riasztására.

A parlament fenntartható fejlődési bizottságának kolontári vizsgálóbizottsága tavaly közel fél éven át vizsgálta a gátszakadás körülményeit.

A testület elvben az összes hatósági dokumentumhoz hozzáfért, és valamennyi érintett hatóság, intézmény és vállalat képviselőit meghallgatta.

Úgy tudjuk, nem hivatalosan a bizottság tagjaihoz is eljutottak olyan felvetések, amelyek a Híradó mostani értesülését támasztják alá, ám olyan dokumentum nincs a jelentésükhöz csatolt vizsgálati anyagban, amely bizonyítaná, hogy valóban voltak vészjelzések a katasztrófa előtt. Maga a testület a szóbeli információk alapján meghallgatásai során megkérdezte erről a katasztrófavédelem és a rendőrség illetékeseit, de úgy tudjuk, az érintettek határozottan cáfolták a teóriát. Ezt erősítette meg lapunk kérdésére Jávor Benedek, a bizottság elnöke is: szerinte sem a bizottságnak, sem a testület által meghallgatott hatóságoknak nem volt tudomásuk a vizsgálat idején arról, hogy a gátszakadásnak dokumentálható műszaki előjelei lettek volna.

Kapcsolódó cikkek: Vörösiszap: túl sok volt a folyadék a tározóban | Iszapkatasztrófa: a vizsgálóbizottság szerint a zöldhatóság is felelős | Gyurcsány: a fiúk szórakozni akarnak velem. Hát jó... | Iszapömlés: Újabb kontrollvizsgálatok a devecseri szűrőközpontban | Minden hatóság felelős a vörösiszap-katasztrófa miatt