A Corvinuson kevesebb állami hallgató lesz, mint a Nyíregyházi Főiskolán
A tiltakozáson nincs mit csodálkozni: tegnap kiderültek az intézményi keretszámok, továbbá Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár bejelentette a hallgatói szerződésekkel kapcsolatos tudnivalókat, amelyek lényege a röghöz kötés.
Szeptembertől a felsőoktatásba lépő tandíj-kedvezményezett diákoknak (azaz állami ösztöndíjasoknak) és az ötvenszázalékos tandíjkedvezményben részesülőknek (a részösztöndíjasoknak) hallgatói szerződést kell kötniük az állammal. A szerződés aláírásával azt vállalják, hogy a képzési idejük kétszereséig (ez lehet hat, tíz vagy tizenkét év) Magyarországon vállalnak munkát. Ha külföldre mennek, vissza kell fizetniük a képzési díjukat. A szerződésben az állam diktálta feltételek közé tartozik még, hogy ha a diák a képzési idejének másfélszeresén túl nyújtja tanulmányait, vagy esetleg nem diplomázik le, szintén fizetnie kell. „A cél, hogy minél több képzett értelmiségi maradjon Magyarországon” – mondta erre Hoffmann Rózsa.
Ami az intézményi keretszámokat illeti: államilag finanszírozott osztatlan jogászképzés csak az ELTE-n és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen lesz (50-50 hallgatót fogadhatnak). Gazdaságtudományi területen a Budapesti Corvinus mindössze 75 állami helyet kapott, ahogy a Budapesti Gazdasági Főiskola is. Összehasonlításul: a Felvi. hu adatai szerint a Corvinuson tavaly erre a szakra 640 diákot vettek fel. Agrár szakterületen viszont háromszáz helyet biztosít az állam. Az ország egyik legjobb egyetemére, a Corvinusra összesen 625 államilag finanszírozott hallgatót lehet felvenni, kevesebbet, mint a Nyíregyházi Főiskolára, ahová a felsőfokú szakképzéssel együtt csaknem nyolcszázat vesznek fel.
A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola 100, a Szolnoki Főiskola 40, a bajai Eötvös József Főiskola 100 államilag finanszírozott helyet kapott. A Szegedi Tudományegyetemet is érzékenyen érinti a kormány döntése: a gazdaságtudományi területen és a jogászképzésben nincs hely állami ösztöndíjasoknak. Az orvosképzésben is lényegesen kevesebb diákot (230-at) fogadhatnak, mint tavaly.
Az állam jól érzékelhetően elkezdett kivonulni az orvosképzésből: jövőre a DOTE 880, a Pécsi Tudományegyetem 600 hallgatót fogadhat, míg Miskolc 180-at. A Pannon Egyetemnek, a Szent István Egyetemnek és a Debreceni Tudományegyetemnek is tíz helyet biztosított az állam a gazdaságtudományi szakon. Megkérdeztük az oktatási államtitkárságot, mi lesz azokkal a diákokkal, akiket felvesznek a tíz állami ösztöndíjas közé, de arra a szakra nem jelentkezik elég önköltséges hallgató (vagyis nem tudja az intézmény elindítani a képzést). „Ha ilyen helyzet előfordul, akkor az államilag finanszírozott hallgatók sorsáról a képző intézmény és a minisztérium fog dönteni” – áll az államtitkárság válaszában.
Egyelőre óvatosak a rektorok, sokan félnek megszólalni. A keretszámok meghatározásáról megkérdezett szakértőink semmiféle logikát nem véltek felfedezni: a számok sem keresleti, sem munkaerő-piaci elemzésekkel nem támaszthatók alá. Ez azt üzeni a rektoroknak, hogy a minisztériumnál lobbizni, illetve személyesen jóban lenni az oktatáspolitikai vezetéssel most fontosabb, mint valaha.
És még nem dőlt el véglegesen minden szak sorsa: a kormány több intézménynél is sokkal szélesebbre tárta a műszaki és természettudományos képzésen a kapukat, mint amennyire ez a korábbi jelentkezésekből kalkulálható lett volna. Az egyetemek zömére jellemző, hogy már tavaly sem tudták feltölteni ezeket a szakokat, annyira nem volt jelentkező. (Ezért hangsúlyozzák az oktatáskutatók, hogy a természettudományos érdeklődést a középiskolában kell felkelteni, nem az egyetemi keretszámok alakításánál.)
Megjósolható, hogy az idén még több szak „marad az intézmények nyakán”, ezért a megmaradt államilag finanszírozott helyeket a pótfelvételik idején újraosztják. Így a vesztes intézményeknek is lesz egy második esélyük, egy újabb lobbizási lehetőségük.
