Fizetési felszólítás érkezett Pestre a NATO-tól
Mindez azonban nem azt jelenti, hogy Magyarország megemelt összeggel járulna hozzá idén a szövetség költségvetéséhez (nem is tudna), hiszen a hozzájárulásokat mindig a tagállamok bruttó nemzeti jövedelemmutatója alapján határozzák meg. A tavalyi és az idei évre tervezett összeg közötti különbség abból adódik, hogy a honvédelmi tárca a NATO-büdzséhez történő előirányzatból valamivel több mint egymilliárdot zárolt az elmúlt esztendőben, ami azzal járt, hogy a 2011. évi fizetési kötelezettségeink egy részének teljesítését át kellett ütemezni 2012-re.
A fizetési problémákra vonatkozó kérdésünkre a honvédelmi tárca azt közölte: a NATO-tól megküldött 2011. évre vonatkozó „fizetési felszólítások teljes mértékben kiegyenlítésre kerültek” tekintettel arra, hogy a HM élt az egyes programok kapcsán felmerülő jóváírási lehetőségekkel. Azt is hangsúlyozták, hogy a fizetési kötelezettségek késedelmes teljesítése nem jár pénzügyi vagy intézményi jellegű szankciókkal. Kérdésünkre kijelentették: a 2012. évi NATO-kifizetések a tárca költségvetésében biztosítottak.
Az, hogy a honvédelmi kiadásokra egyre kevesebb pénz jut, régóta tudható. Két éve még 320 milliárd volt az éves büdzsé, tavaly ez már csak 248 milliárd volt, idén pedig a tervek szerint újabb tízmilliárddal lesz kevesebb az elkölthető összeg. Hende Csaba szakminiszter meg is jegyezte legutóbb: a 2012. év egyik legnagyobb kihívása a minisztérium működőképességének megőrzése lesz, mert az anyagi nehézségek komoly kihívások elé állítják a tárcát.
A HM-büdzsé tavaly a GDP egy százaléka alá csökkent – erre kevés példa van Európában. Lapunknak korábban több vezető beosztású NATO-hivatalnok is arról beszélt, hogy Magyarország megítélése mindenképpen pozitív, a legfőbb kritika a költségvetési összeg permanens csökkenése velünk szemben. Mindannyian hozzátették ugyanakkor, hogy a kritika azért nem hivatalos, mert a NATO-nál is épp belső reformra, költség- és bürokráciacsökkentésre készülnek.
Benedict H. Nimmo kommunikációs munkatárs a NATO hivatalos álláspontját ismertetve lapunknak azt mondta: a szervezet mindegyik szövetséges állam védelmi költéseit nyomon követi az aktuális tervek és a jövőbeli képességek érdekében. „A nemzeti kormányokkal folytatott ezzel kapcsolatos egyeztetések részletei viszont titkosak” – tette hozzá a NATO illetékese. Ugyanakkor kiemelte: Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár korábban már világossá tette, hogy meg kell fordítani a védelmi kiadásokra szánt összegek csökkenő tendenciáját, különösen Európában. Ezzel egy időben alapvetően fontos, hogy jobban és hatékonyabban történjenek a kiadások. Épp ez a célja az Okos Védelem koncepciónak, amely a hatékonyság érdekében a prioritások, a specializációk és együttműködés felé összpontosítja a szövetséges nemzetek kiadásait. Ez lesz a májusi NATO-konferencia egyik kiemelt témája is – tette hozzá lapunknak a szövetségi illetékes.
