Ezt a szabályt ráadásul az alaptörvénnyel összefüggő módosításokról szóló salátatörvényben „bújtatták el”. A módosításban az is szerepel, hogy az állam besegít a rászorultaknak a szükséges vevőkészülékek beszerzésében, erre pályázatot fognak kiírni.

A digitális átállást – az analóg földfelszíni sugárzás lekapcsolását – eredetileg 2011-re tervezték, de már 2010-ben látható volt, hogy a határidő tarthatatlan lesz, mert Magyarország lemaradt a lefedettségben és a digitális műsorok eléréséhez szükséges készülékek (set-top-boxok) sem terjedtek el kellően széles körben. Ezért a parlament még 2010 végén 2014 végéig tolta ki ezt a határidőt. Aztán tavaly nyáron Rogán Antal fideszes képviselő javaslatára úgy puhítottak fel a szabályt, hogy ha 2012 végéig meglesz a 94 százalékos országos lefedettség (már most is megvan) és a kiskereskedelmi forgalomban elérhetőek lesznek a set-top-boxok (évek óta elérhetőek), akkor lekapcsolható az analóg sugárzás. Úgy tűnt tehát, hogy 2012 végére már biztosan lekapcsolhatják a földfelszíni sugárzást – noha a legvégső határidő 2014 decembere maradt (eddig az időpontig kötelezte az EU a tagállamokat az analóg frekvenciák felszabadítására). Ez gyakorlatilag azt jelentette volna, hogy a közszolgálati tévécsatornákat, az RTL Klubot és a TV2-t nem lehetett volna tovább fogni a szobaantennákkal (set-top-box nélkül legalábbis), csak valamely kábel-, műhold- vagy internetszolgáltatón keresztül.

A 3,8 millió magyar háztartásból már több mint hárommillióban van valamilyen előfizetéses televíziós szolgáltatás, az antennás háztartások száma még mindig meghaladja a félmilliót. Köztük, felmérések szerint, kifejezetten magas az egyedülállóak, idősek, vidékiek, alacsony jövedelműek aránya, magyarán már csak azok antennáznak, akik nem engedhetnek meg jobbat maguknak.

A két nagy kereskedelmi tévé évek óta sürgeti az átállás lezárását, már csak a terjesztési költségeik csökkentése miatt is. Az RTL Klub és a TV2 esetében éves szinten több milliárd forintos műsorszórási díjról van szó, miután most párhuzamosan fizetnek az analóg és a digitális adásért az államnak – most már úgy néz ki, még három évig. A társaságok tehát a mielőbbi átállásban érdekeltek, amire egyébként készen is állnak. Az újabb dátummódosítás azontúl, hogy most megint – már így is hónapok óta – várnak arra, hogy médiahatóság közzétegye az átállás pontos menetrendjét, azért is rossz hír a tévétársaságoknak, mert most újra írhatják át az üzleti terveiket: tovább fizethetnek az Antenna Hungáriának, ha nem akarják megfosztani kedvenc sorozataiktól az antennás közönséget.

A két kereskedelmi csatornával a közelmúltban szerződött újra a médiahatóság (a médiatörvény írta elő a meglévő szerződések átalakítását), de ez is csak 2012. július elejéig szól. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság lapunk kérdésére azt válaszolta, a hatóság és a szolgáltatók között korábban lezajlott tárgyalások során a szolgáltatók jelezték, hogy a digitális átállás időpontjáig élni kívánnak az analóg műsorszolgáltatás, vagyis a szerződések meghosszabbításának lehetőségével. Ez pedig azt jelenti, hogy nem kapcsolják le idén nyáron az analóg adást, hanem továbbra is fizetnek érte az Antenna Hungáriának.

A TV2 az eredeti, 2011. június 30-i céldátummal kalkulált, Péntek Zoltán ügyvéd tájékoztatása szerint a jogszabályi módosulások folytán nyilvánvalóan sok mindent újra kellett tervezniük nekik is. A legutóbbi módosítás viszont szerintük csupán annyit egyértelműsít, hogy a jogalkotó úgy ítélte meg, 2012 végére nem lesz meg valamennyi feltétel a sikeres átálláshoz.

Bár a TV2-nek még mindig az az érdeke, hogy ez mielőbb megvalósuljon, „legalább tiszta helyzetet teremtett a módosítás, és már a 2014. december 31-i legkésőbbi dátummal lehet kalkulálni”. Azt pedig előrelépésnek tartják, hogy a set-top-box-támogatásra született rendelkezés. Arról pedig, hogy 2014-ig fizetni fognak-e a kettős (analóg/digitális) sugárzásért, avagy gondolkodnak-e fizetési könnyítés kérésében, esetleg az analóg adás előbbi befejezésében, a TV2 ügyvédje azt válaszolta: a törvény alapján 2014. december 31-e a végső dátum, azaz az analóg lekapcsolás akár előbb is megtörténhet.

„Az analóg frekvencia mára régen nem ér annyit, mint amennyit a kereskedelmi televíziók indulásakor vagy akár a licence meghosszabbításakor ért. A DVB-T pedig – a korábbi számításokat és a digitális földfelszíni terjesztésre vonatkozó szerződés aláírásakor ismertetett terveket ismerve – közel nem jut el annyi háztartásba, ahány háztartásban már jelen kellene lennie”. Péntek Zoltán szerint a TV2 műsor-szolgáltatási szerződése egyelőre az új médiaszabályozás alapján került hatósági szerződéssé átalakításra. A hatósági szerződés ideiglenes meghosszabbítását annak lejárta előtt tudja a TV2 kérni, amivel várhatóan élni is kíván. A TV2 a konkrét feltételekről a későbbiekben fog egyeztetni.

Az RTL Klubnál későbbre ígértek választ kérdéseinkre; korábban Kolosi Péter programigazgató azt nyilatkozta lapunknak, ők is készen állnak az átállásra, három éve fogható az RTL Klub a földfelszíni digitális frekvencián, azaz számukra a mielőbbi átállás lenne a legmegfelelőbb. „Nyilvánvaló, hogy ez viszont csak akkor lehetséges, ha erre a teljes infrastruktúra készen áll, és elterjedtek a vételre alkalmas készülékek.

A párhuzamos sugárzás az RTL-nek is milliárdos, nem tervezett többletköltséget jelent, ha pedig a – 2012-es – határidő tovább tolódik, „jelentős elmaradt hasznunk is keletkezik, hiszen a törvény szerint az analóg jelünkért nem kérhetünk pénzt a kábelszolgáltatóktól” – nyilatkozta még tavaly novemberben Kolosi Péter.

A határidők állandó változtatását Polyák Gábor médiajogász szakmailag képtelenségnek és komolytalannak tartja. A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője, aki elsőként hívta fel a figyelmet az elbújtatott módosításra a Facebookon, lapunknak azt mondta, más országokban egy meghatározott időponthoz igazították a digitális átálláshoz szükséges lépéseket, nem pedig azokhoz tologatták a határidőket.

Magyarországon szerinte nem látszik az átállás pontos menetrendje, az állam az érintett lakosságot minimális mértékben tájékoztatta; nincs kitalálva még az sem, hogy miként próbálnak majd segíteni azoknak a társadalmi rétegeknek, akik jövedelmükből nem tudják lecserélni a szobaantennát set-top-boxra. A médiajogász szerint ezek után kérdéses, hogy a két nagy kereskedelmi csatorna, amelyeknek júliusban jár le az analógkoncessziójuk, hajlandóak-e tovább analógban is sugározni, és fizetni ennek hozzávetőlegesen évi kétmilliárdos díját.

A TV2 Fidesz-közeli vállalkozás általi felvásárlási szándékáról (Infocenter – a szerk.) terjedő hírek kérdésessé teszik, hogy a televíziók valóban gazdasági megfontolások alapján döntenek majd a kérdésről. Polyák felveti annak lehetőségét, hogy a határidő kitolása nem biztos, hogy egyszerűen gazdasági érdek az állam részéről. Felmerül ugyanis a politikai szándék, érdek lehetősége is, a 2014-es parlamenti és önkormányzati választások idején – az AGB média- és piackutató cég adatai alapján – még legalább egymillió olyan választópolgár lesz, akik kizárólag a földi sugárzású tévékből tájékozódhatnak az ország és a világ történéseiről, tette hozzá a médiajogász.

A nagy kereskedelmi televízióknak milliárdokba kerül az átállás elhúzódása