Mesterszinten a tudománykommunikációról

Kelet-Közép-Európában elsőként Magyarországon indul természettudomány kommunikációs egyetemi képzés – jelentették be tegnap az ELTE Természettudományi Karának Kommunikáció és UNESCO Multimédia-pedagógiai Központjának sajtótájékoztatóján.

Régi bűnök visszaütnek: a diákok elutasítják a Schmitt-módszert

A plagizálás ténye nem csak egy személy elmarasztalását jelenti, hanem annak a közösségét is, amelyben ez a munka elvégeztetett – állítja Bazsa György.

Két hétig tartotta magát a német Xerox-miniszter

Egy hét alatt vonta meg tavaly a bayreuthi egyetem Karl Teodor zu Guttenberg doktori címét, miután kiderült: a német védelmi miniszter plagizálta disszertációja egy részét.

Nyílt levél a Schmitt-ügyben: 'Szíveskedjen újragondolni'

Szabó Máté Dániel egyetemi oktató, az Eötvös Károly Intézet vezetője nyílt levélben fordult a SOTE dékánjához, Tóth Miklóshoz, aki a múlt héten közleményben jelezte, hogy nincs oka kétségbe vonni a plágiumgyanús disszertációt elbíráló bizottság eljárását.

És itt is

Lehet, hogy van politikai szála is a Schmitt Pál kisdoktori dolgozata körül kialakult forgatagnak, s az is lehet, hogy vannak közjogi vagy akár büntetőjogi összetevői is.

 

Schmitt-ügy: a SOTE helyett az akkreditációs testület is vizsgálódhat

A köztársasági elnök egyetemi doktori címét a gyanú szerint idegen szövegrészekkel szerezte meg, mégsem akarja a dolgozatot újraolvasni az illetékes dékán. A tudományos élet más szereplői mégsem hagynák elsikkadni az ügyet.

„Egy tudományos intézményrendszert nem csak az minősít, hány kiváló képességű kutatót juttat el a doktori fokozatig, és ők hány minőségi publikációra képesek. Legalább ilyen fontos, miként kezeljük a tudományos etikát, az olykor alapvető erkölcsi normákat áthágó, a tudomány tekintélyét romboló eseteket, és korrigáljuk-e az előforduló hibákat. A plágium súlyos vád, és a felsorakoztatott bizonyítékokat látva nem maradhat tisztázatlanul” – olvasható a Semmelweis Egyetem rektorának, a nemzeti erőforrás miniszternek, valamint az MTA elnökének címzett, a Schmitt Pál köztársasági elnök doktori címét érintő plágiumgyanú kivizsgálását sürgető petícióban. A petíciót több százan írták alá.

Ahogy azt lapunkban is megírtuk, a Hvg.hu hírportál 2012. január 11-én hosszú cikket közölt, melyben azt állította, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben megvédett egyetemi doktori (dr. univ.) értekezése legnagyobbrészt egy bolgár szerző művének – magyarra fordított – átvétele anélkül, hogy a szerző e jelentős terjedelmű rész forrását bármilyen módon feltüntette volna. A portál által bemutatott, tucatnyi oldalon sorakozó példa alapján a plágium gyanúját nem lehet elhessegetni.

A Semmelweis Egyetem illetékes karának dékánja szerint a doktori címet szabályos eljárásban adták ki, a bírálatok egyértelműek voltak, ezért vizsgálatra nincs szükség.

A doktori szabályzatoknak a cím utólagos megvonására vonatkozó rendelkezései is megerősítik, hogy a tudományos fokozatok kiadásának folyamata, a minősítő eljárások képtelenek teljes mértékben kizárni a plágium lehetőségét. Ezt mutatja a közelmúlt számos európai és egyesült államokbeli esete is. Az eljárás szabályos volta nem függ össze a munka eredetiségével; a méltató bírálatok lehetnek teljesen jóhiszeműek, amennyiben a bírálók nem ismerhetnek egy magyarországi könyvtárban nem fellelhető, egyetlen példányban létező kéziratot vagy egyéb munkát. Éppen ezért a plágium gyanúját csak tisztességes, alapos és mindenre kiterjedő vizsgálat – tehát a különböző szövegek gondos, szakértő összehasonlítása – után vethető el.

A petíciói aláírói szerint nem hessegethető el az ügy, hiszen így árny vetül minden magyarországi egyetemen, tudományos intézményben szerzett tudományos fokozatra, minősítésre. Az aláírók tudományos fokozataira is. Ha a Hvg.hu által bemutatottak után azt üzenik a kutatók következő nemzedékének és a világ tudományos életének, hogy a magyar tudományos életben ilyen súlyú és ilyen súlyos bizonyítékokkal alátámasztott váddal nem is foglalkoznak, akkor ezzel a magyar tudományos élet intézményeit hiteltelenítik el. A megszerzett tudományos fokozatok, minősítések ettől kezdve kétes értékűek, hiszen kívülről az látszik: Magyarországon vonakodnak megtenni azt, ami máshol magától értetődő. Ez akár oda is vezethet, hogy a jövőben a magyar kutatók nem lesznek szívesen látott partnerek a világban, és a magyar szerzők munkáit gyanakvással fogadják.

Az aláírók úgy fogalmaznak: amikor eldöntötték, hogy Magyarországon szereznek tudományos fokozatot, elvégzik az ehhez szükséges kutatómunkát, és végigjárják a fokozat- és minősítésszerzés útját, akkor a magyar tudomány, a magyarság hírét is öregbíteni akarták. Bíztak benne, hogy a szigorú fokozatszerzési, minősítési eljárás azt szolgálja: utólag is büszkék lehetnek magukra és az intézményekre, ahol sikerült teljesíteni a követelményeket. Továbbra is büszkék szeretnének lenni a magyar tudományra. Ez azonban lehetetlen a tisztességes, nyilvános és átlátható vizsgálat nélkül. Ezért kérik a Semmelweis Egyetem rektorát, a nemzeti erőforrás minisztert és az MTA vezetését, hogy mindent tegyenek meg a vád tisztázására.

Az idézés és a plágium közti átmenet

„Mindenekelőtt nem szabad elhamarkodott véleményt alkotni. Én nem láttam sem Schmitt Pál dolgozatát, sem azt a cikket, amelyből állítólag merített. A merítésnek is sok módja lehet, és az idézés és a kifejezett plágium között folytonos az átmenet” – tájékoztatta lapunkat a konzervatív kutatókat tömörítő Professzorok Batthyány Körének elnöke, Lovas Rezső akadémikus. A bebizonyosodás éppen emiatt valószínűtlen, amint hogy az is valószínűtlen, hogy a vádaskodás bukásának mindenki hitelt adna. Ezért nagyon praktikus valakit így vádolni, és nagyon nehéz ellene védekezni. Előálltak már a vádlók a bizonyítékaikkal? Mert nekik kellene először is bizonyítani, amit állítanak. Az államfőnek akkor kellene megmagyaráznia az ügyet, ha van mit, és amikor már van mit.

A disszertációírás szabályai az internet elterjedése előttről származnak, de Schmitt Pál dolgozata is. Lovas Rezső szerint az akkori viszonyoknak megfelelt a szabályozás, bár teljesen plágiumbiztos szabályok nem létezhettek akkor sem. A mai viszonyok között azonban sokkal nehezebb volna hasonló esetben kizárni a plágium lehetőségét. Az akadémikus szerint szinte reménytelen precízen szabályozni.

Viszont ma már csak önálló kutatási teljesítményre adnak doktori címet (PhD-t), csak publikált művek alapján, és így az egész tudományos közösség ellenőrizheti, hogy rendben van-e. Lovas Rezső úgy véli, hogy az 1992-ben létező egyetemi doktorátus kritériumai sokkal kevésbé szigorúak voltak.

Jogi, etikai és egyre inkább kínos kérdés Schmitt Pál doktorátusa
Jogi, etikai és egyre inkább kínos kérdés Schmitt Pál doktorátusa
Top cikkek
Érdemes elolvasni
A NOL kiadója a Népszabadság zrt. © Minden jog fenntartva.