alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
24. csütörtök

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Schmitt-ügy: a SOTE helyett az akkreditációs testület is vizsgálódhat

A köztársasági elnök egyetemi doktori címét a gyanú szerint idegen szövegrészekkel szerezte meg, mégsem akarja a dolgozatot újraolvasni az illetékes dékán. A tudományos élet más szereplői mégsem hagynák elsikkadni az ügyet.

Hargitai Miklós, Ötvös Zoltán| Népszabadság| 2012. január 17. |17 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

egyenlito | 2012. január 17. | 12:49:42

No comment.

2005. évi CXXXIX. törvény 109. § (1) A MAB az intézmény és programakkreditáció keretében a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének értékelésére, valamint az intézményi minőségfejlesztési program fejlesztése érdekében tett intézkedések megvalósulásának külső értékelésére és nyomon követésére létrehozott független, országos szakértői testület. - [A jelen testület tagjainak megbízása 2013. január 31-ig érvényes.]

2011. évi CCIV. törvény 70. § (1) A MAB a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység tudományos minőségének ellenőrzését, biztosítását és értékelését elősegítő országos szakértői testület, amely e törvényben szabályozott módon közreműködik a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos eljárásokban, különös tekintettel a doktori iskolákra. - [A 2005. évi Ftv. alapján létrehozott MAB tagjainak megbízása 2012. február 29-én megszűnik.]

http://www.mab.hu/

masutttudos | 2012. január 17. | 10:06:58

A legnagyobb baj, hogy megint rombol valami értékeset a politika. A tudományos rendszer hitelessége sokkal fontosabb, mint apolitikai érdek. Természetesen könnyedén kimutatható egy dolgozatról, hogy az megfelelt-e a forrásfelhasználás elvásárainak, erre szoftverek tömege áll rendelkezésre, minimális munkabefektetéssel ellenőrizhető.
Azonban, sajnos a petíció útjára bocsátói is elhibázták, amikor telepolitizálták az egész ügyet, ráadásul az MTA elnökéhez fordultak, akinek a világon semmi köze az ügyhöz. Ez egyetemi ügy, az egyetemi értelmiség kellene, hogy pártállástól függetlenül követelje a tisztázást egy ilyen súlyos gyanú esetén.
Nem fogják fel a kollégák, hogy innentől kezdve a saját szakmai hitelességük is gyengül??? A tudományos világban Nicjókelsdorfon túl senki nem kérdi tőlük, fideszesek vagy balosok-e, csak az a hír jut el mindnefele, hogy Maygarországon tisztázás nélkül maradhatott egy komoly tudományos plágiumvád.

Ференц Дьюрчань | 2012. január 17. | 09:51:40

keszeg11 | 2012. január 17. | 09:46:54

Rendben. A Schmitt ugyben kie az utolso szo? Ki mondhatja ki, hogy plagium, vagy sem? Az SE, a MAB? KI?

keszeg11 | 2012. január 17. | 09:46:54

A plágiumnak van teljesen világos definíciója, minden egyetem alkalmaz itthon is ilyen eljárásokat. A definíció létezik, nem kell megalkotni. Más gondolatát forrásmegjelölés nélkül szó szerint vagy átfogalmazva átvenni, plágium. Ennyi és nem több.

keszeg11 | 2012. január 17. | 09:42:56

Tengerimalac, a felvetésed a szerzői jogról teljesen igaz, a csavar a történetben csak az, hogy egy pár év óta minden doktorit le kell adni CD-n és az megjelenik teljes egészében a doktori.hu portálon. Ez abból a szempontból nagyon jó, hogy a kutatási eredmények megismerhetők, viszont ha az ember publikálni akarja egy folyóiratban, azt nem nagyon szeretik a komoly szakmai lapok, ha másutt is hozzáférhető az anyag. Ezt már egy pár éve próbálom megértetni a Doktori Tanáccsal, de hiába. Mindenesetre az a veszély Schmitt doktori dolgozatát valószínűleg nem fenyegeti, hogy tolonganak érte a külföldi folyóiratok. Mellesleg Schmitt is megsértette a szerzői jogokat, mert nem úgy használta fel mások művét, hogy a forrást nem jelölte meg.

atengerimalac | 2012. január 17. | 09:38:27

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Ференц Дьюрчань | 2012. január 17. | 09:38:17

keszeg11 | 2012. január 17. | 08:58:15

igy van, a temavezeto lenne a lenyeges, mar tobbszor irtam ezt ide a kommentek koze. Valoszinuleg - bar nem tudom pontosan - a dr. univ. cimhez lehet, hogy nem kellett temavezeto annak idejen, csak valaki, aki disszertacionak alkalmasnak talalta, vagyis ajanlotta a muvet.

A peticio iroinak azt uzenem, hogy a SE rektoranak csak kozvetett, mig Rethelyinek es az MTA-nak de facto semmi koze ehhez az ugyhoz...

Lovas urnak pedig abban igaza van, hogy ahhoz, hogy eldontse egy egyetem, hogy mit tekint plagiumnak, ahhoz eloszor vilagos definiciot kell errol alkotni...

wagabond53 | 2012. január 17. | 09:16:21

Arról sem szabadna megfeledkezni, hogy az elbírálók és Palika között valamiféle munkakapcsolat is volt.

Szamok Embere | 2012. január 17. | 09:14:15

keszeg11, a diákodnak azt mondod, hogy amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek. Ez elégé passzol a korhoz, nemde?

keszeg11 | 2012. január 17. | 08:58:15

Számos doktori dolgozat témavezetőjeként, felmerült bennem az a kérdés is, hogy miért nem tudjuk, hogy ki volt ennek a dolgozatnak a témavezetője. A témavezető feladata felhívni a jelölt figyelmét a tudományos munka szabályaira, amit úgy tűnik Schmitt nem követett. Témavezetőként tudni kell, ha egy dolgozat nem eredeti, hiszen évekig követjük a jelölt munkáját és konzultálunk vele a kutatásairól, megvitatjuk gondolatait. A bíráló valóban nem ismerhet minden forrást és nem lát bele mekkora erősfeszítés volt egy dolgozat. nemrégiben 5 perc alatt rájöttem, hogy egy mesterképzésben résztvevő hallgatóm plagizálta a dolgozatát, ugyanis soha sem láttam a kutatási adatait.
Hogy állok oda legközelebb a diákjaim elé, és mondom meg, hogy sajnos megbukott, mert nem eredeti a munkája. És ha visszakérdez, hogy a magyar köztársasági elnöknek szabad, akkor neki miért nem. Mit fogok akkor mondani?

atengerimalac | 2012. január 17. | 08:56:47

Moderálási alapelvek- komment törölve -

keszeg11 | 2012. január 17. | 08:48:40

lemaradt a vége a szövegnek sajnos

- Így nem lehet szavalni- háborgott Bruckner Szigfrid.
- Bizony nem -mondt Mikkamakka. - Jobb is ha abbahagyod. Itt csalással nem élsz meg. Halljuk a következőt
Lázár Ervin (1997). A Négyszögletű Kerek Erdő. 107. oldal Budapest: Osiris.

keszeg11 | 2012. január 17. | 08:45:28

Angol egyetemen tanítok és jól beszélek franciául. Ha a két dokumentum, amit a hvg bemutatott eredeti, egy angol egyetemen egyértelmű lenne a plagizálás ténye. Amikor plágiumról döntünk különböző esetekben, elegendő ha a szöveg kb 10%-a szó szerint egyezik egy másik forrással. Már pedig a francia szöveg, ami a HVG lapján látható teljességgel egyezik a magyar szöveggel. A probléma alapvetően az, hogy Schmitt nem tüntette fel sehol sem, hogy ezek a gondolatok nem az ő saját eredményei, és a forrást nem jelölte meg, legalábbis az interneten elérhető dokumentumokon sehol nem látható forrás megjelölés. Ha ez így van, akkor ez tudományos szempontból nem más mint plágium. A kérdés elég gyorsan megoldható különben,
1. meg kell nézni szerepel-e pontos forrás megjelölés minden egyes máshonnan vett gondolatnál (oldal számmal, időzőjellel jelölve)
2. kell készítetni egy hiteles fordítást magyarra az eredeti franciául írott műről és egybe vetni a dolgozattal.

Schmitt Pálnak és mindenkinek akinek hiányos ismeretei vannak a plagizálásról és annak következményeiről melegen ajánlom gyermekeim kedvenc könyvét Lázár Ervin Négyszögletű kerek erdőjét. A Dömdö-dömdö-dömdödöm című fejezetben Bruckner Szigfrid a költő versenyen plagizál. Álljon itt egy részlet okolásul:

- Apám tyúkja, írta Bruckner Szigfrid.
Ej, tyúkapó, mi a kő, itt bent
lakik a szobában kend?

- Megölni, lelőni, szétvágni, elzavarni, kirúgni, szétfűrészelni! - dühöngtek a többiek.
- Így nem lehet szavalni! - háborgo

xanadu | 2012. január 17. | 08:26:30

Rezsőke!

És mi akadályoz meg benne, hogy összehasonlítsd a két dolgozatot?

A francai, vagy magyar nyelv hiánya?

Pasinszki | 2012. január 17. | 08:24:29

"A Semmelweis Egyetem illetékes karának dékánja szerint a doktori címet szabályos eljárásban adták ki, a bírálatok egyértelműek voltak, ezért vizsgálatra nincs szükség."
Hogyha lopnék kókuszdiót, nem mondanám meg, hogy ki vót.

sandor5 | 2012. január 17. | 07:19:01

Professzorok Batthyány Körének elnöke, Lovas Rezső akadémikus- mit is várhatnánk a fideszes fiuk házi körétől??????

Fannyvár | 2012. január 17. | 07:17:23

Természetesen kínos a téma, ám nem fordulhat elő, hogy kivizsgálatlanul hagyják és ne tájékoztassák a közt. Az utóbbi hetek eseményei amúgy is hazánkra fordították a nemzetközi figyelmet ezt a blamát nem engedhetjük. Nem intézhetik el annyival, hogy összezárják soraikat és a tekintélyelvre hivatkozással elsikálják a dolgot. Gáz ez már mindenhogyan :(

Jogi, etikai és egyre inkább kínos kérdés Schmitt Pál doktorátusa

Népszabadság - Kurucz Árpád

„Egy tudományos intézményrendszert nem csak az minősít, hány kiváló képességű kutatót juttat el a doktori fokozatig, és ők hány minőségi publikációra képesek. Legalább ilyen fontos, miként kezeljük a tudományos etikát, az olykor alapvető erkölcsi normákat áthágó, a tudomány tekintélyét romboló eseteket, és korrigáljuk-e az előforduló hibákat. A plágium súlyos vád, és a felsorakoztatott bizonyítékokat látva nem maradhat tisztázatlanul” – olvasható a Semmelweis Egyetem rektorának, a nemzeti erőforrás miniszternek, valamint az MTA elnökének címzett, a Schmitt Pál köztársasági elnök doktori címét érintő plágiumgyanú kivizsgálását sürgető petícióban. A petíciót több százan írták alá.

Ahogy azt lapunkban is megírtuk, a Hvg.hu hírportál 2012. január 11-én hosszú cikket közölt, melyben azt állította, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben megvédett egyetemi doktori (dr. univ.) értekezése legnagyobbrészt egy bolgár szerző művének – magyarra fordított – átvétele anélkül, hogy a szerző e jelentős terjedelmű rész forrását bármilyen módon feltüntette volna. A portál által bemutatott, tucatnyi oldalon sorakozó példa alapján a plágium gyanúját nem lehet elhessegetni.

A Semmelweis Egyetem illetékes karának dékánja szerint a doktori címet szabályos eljárásban adták ki, a bírálatok egyértelműek voltak, ezért vizsgálatra nincs szükség.

A doktori szabályzatoknak a cím utólagos megvonására vonatkozó rendelkezései is megerősítik, hogy a tudományos fokozatok kiadásának folyamata, a minősítő eljárások képtelenek teljes mértékben kizárni a plágium lehetőségét. Ezt mutatja a közelmúlt számos európai és egyesült államokbeli esete is. Az eljárás szabályos volta nem függ össze a munka eredetiségével; a méltató bírálatok lehetnek teljesen jóhiszeműek, amennyiben a bírálók nem ismerhetnek egy magyarországi könyvtárban nem fellelhető, egyetlen példányban létező kéziratot vagy egyéb munkát. Éppen ezért a plágium gyanúját csak tisztességes, alapos és mindenre kiterjedő vizsgálat – tehát a különböző szövegek gondos, szakértő összehasonlítása – után vethető el.

A petíciói aláírói szerint nem hessegethető el az ügy, hiszen így árny vetül minden magyarországi egyetemen, tudományos intézményben szerzett tudományos fokozatra, minősítésre. Az aláírók tudományos fokozataira is. Ha a Hvg.hu által bemutatottak után azt üzenik a kutatók következő nemzedékének és a világ tudományos életének, hogy a magyar tudományos életben ilyen súlyú és ilyen súlyos bizonyítékokkal alátámasztott váddal nem is foglalkoznak, akkor ezzel a magyar tudományos élet intézményeit hiteltelenítik el. A megszerzett tudományos fokozatok, minősítések ettől kezdve kétes értékűek, hiszen kívülről az látszik: Magyarországon vonakodnak megtenni azt, ami máshol magától értetődő. Ez akár oda is vezethet, hogy a jövőben a magyar kutatók nem lesznek szívesen látott partnerek a világban, és a magyar szerzők munkáit gyanakvással fogadják.

Az aláírók úgy fogalmaznak: amikor eldöntötték, hogy Magyarországon szereznek tudományos fokozatot, elvégzik az ehhez szükséges kutatómunkát, és végigjárják a fokozat- és minősítésszerzés útját, akkor a magyar tudomány, a magyarság hírét is öregbíteni akarták. Bíztak benne, hogy a szigorú fokozatszerzési, minősítési eljárás azt szolgálja: utólag is büszkék lehetnek magukra és az intézményekre, ahol sikerült teljesíteni a követelményeket. Továbbra is büszkék szeretnének lenni a magyar tudományra. Ez azonban lehetetlen a tisztességes, nyilvános és átlátható vizsgálat nélkül. Ezért kérik a Semmelweis Egyetem rektorát, a nemzeti erőforrás minisztert és az MTA vezetését, hogy mindent tegyenek meg a vád tisztázására.

Az idézés és a plágium közti átmenet

„Mindenekelőtt nem szabad elhamarkodott véleményt alkotni. Én nem láttam sem Schmitt Pál dolgozatát, sem azt a cikket, amelyből állítólag merített. A merítésnek is sok módja lehet, és az idézés és a kifejezett plágium között folytonos az átmenet” – tájékoztatta lapunkat a konzervatív kutatókat tömörítő Professzorok Batthyány Körének elnöke, Lovas Rezső akadémikus. A bebizonyosodás éppen emiatt valószínűtlen, amint hogy az is valószínűtlen, hogy a vádaskodás bukásának mindenki hitelt adna. Ezért nagyon praktikus valakit így vádolni, és nagyon nehéz ellene védekezni. Előálltak már a vádlók a bizonyítékaikkal? Mert nekik kellene először is bizonyítani, amit állítanak. Az államfőnek akkor kellene megmagyaráznia az ügyet, ha van mit, és amikor már van mit.

A disszertációírás szabályai az internet elterjedése előttről származnak, de Schmitt Pál dolgozata is. Lovas Rezső szerint az akkori viszonyoknak megfelelt a szabályozás, bár teljesen plágiumbiztos szabályok nem létezhettek akkor sem. A mai viszonyok között azonban sokkal nehezebb volna hasonló esetben kizárni a plágium lehetőségét. Az akadémikus szerint szinte reménytelen precízen szabályozni.

Viszont ma már csak önálló kutatási teljesítményre adnak doktori címet (PhD-t), csak publikált művek alapján, és így az egész tudományos közösség ellenőrizheti, hogy rendben van-e. Lovas Rezső úgy véli, hogy az 1992-ben létező egyetemi doktorátus kritériumai sokkal kevésbé szigorúak voltak.