alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
24. csütörtök

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Káoszba torkollik a felvételi?

Felsőoktatás – Közel százezer fiatalt tart a kormány bizonytalanságban

Tavaly 141 ezren jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe, közülük 97 800 diákot vettek föl. Tavalyi statisztika az is, hogy 140 ezer fiatal tett érettségi vizsgát. A végzős középiskolások száma idén sem sokkal tér majd el az előző évitől, így vélelmezhető, hogy közel százezer diákkal tol ki a kormány azzal, hogy négy-öt héttel a felvételi jelentkezési lapok beadása előtt még mindig nincsenek pontos információk a felvételiről.

Ónody-Molnár Dóra| Népszabadság| 2012. január 16. |26 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

kiskondás | 2012. január 16. | 17:35:27

Nagy szerencsém van, hogy nem Orbánék alatt járok egyetemre. Neki nem egyetemről és főiskoláról kikerült emberekre van szüksége, hanem síkhülye általa irányított buta közmunkásokra.

Alasseo | 2012. január 16. | 16:48:09

Moderálási alapelvek- komment törölve -

mirigy | 2012. január 16. | 14:30:17

Az előző orbán kormány úgy levitte a ponthatárokat hogy boldog boldogtalan bejuthatott. Akkor az volt az indok, hogy el kell érnünk az eu átlagát diplomások terén és stb. Még a fideszes ismerősöm is lelkesen üdvözölte ezt a kezdeményezést, most hogy van egy csomó diplomás munkanélküli mindenféle büfészakkal most ideje kicseszni a jövő nemzedékével.

nablaquadrat | 2012. január 16. | 14:27:38

"Azonban a gazdaságtudományi és jogászképzésből szinte teljesen kivonul az állam (előbbiben 4900 helyett 250, utóbbiban 800 helyett 100 hely lesz ingyenes)"

Az ezen pályákra tudatosan, már évek óta készülő, emellett hivatástudattal is rendelkező érettségiző jelentős, azaz nem kifejezetten jómódú hányadának ez borzalmas lehet. Nem is tudom, mit tennék a helyükben és szüleik helyében.

Jómagam sajnos nem tudom, hogy manapság milyen egy hivatástudattal rendelkező jövendőbeli közgazdász vagy jogász.

Hogy a manapság működő, már végzett jogászok nagy többsége semmiféle hivatástudattal nem rendelkezik, arról a TV-n, vagy akár Magyar Közlönyön keresztül naponta meggyőződhetek, - nem többek ők, mint a dzsentrik kései, de sajnos nem teljesen elkésett örökösei.

A manapság sajnos már működő közgazdászok rémtettei folynak még a csapból is, az emberek többsége a bőrén érzi briliáns képességeik és szorgalmuk kétségbevonhatatlan következményeit, mely szerint ha egy lyukmentes cső egyik végén bevezetünk percenként 2 liter vizet, akkor a másik végén kifolyik minimum 3 liter víz, de optimális esetben 6 liter víz is percenként, amiből 2 liter illeti az államalkotó középosztályt, a maradék 1-4 liter pedig bőségesen elegendő a társadalom maradéka szükségleteinek fedezésére.

mellesleg | 2012. január 16. | 14:23:18

300 forintok népe,
az eszetek ép-e?

lorant | 2012. január 16. | 12:26:39

Mostmár csak tényleg csak az menjen a felsöoktatásba továbbtanulni akinek biztosan lesz munkahelye Nyugat-Európában mert a hazai fizetésekböl soha sem fog megtérülni a befektetés. Mert ez is csak egy befektetés, akár hogy is nézzük. De egyszerübb ha el sem kezdik itthon.

pityu1965 | 2012. január 16. | 12:18:33

Folyt. a reggeli üzenet (vasiogyors és többiek felé): magyar Bálint méltó követői a pázmányos+fityeszes slepp, akik tönkreteszik a felsőoktatást!

timbukta | 2012. január 16. | 12:02:39

újabb "kodifikációs remekmű"! Felkelt a napunk...

varsoigyors | 2012. január 16. | 11:35:16

Moderálási alapelvek- komment törölve -

bükkberg | 2012. január 16. | 11:20:01

Farkas Dávid
A leqjobban azért akor jársz,ha kiküldöd bulqáriába is.

bükkberg | 2012. január 16. | 11:14:14

Számok Embere
Tudom,hoqy nem hazudtak.
Van köztük eqy aki méq sohase hazudott.
A baj csak az,hoqy iqazat sem tudnak már mondani.

vombatszombat | 2012. január 16. | 11:14:10

Sziasztok,

Az SZTE-en vagyok végzős MA-s pszichológus hallgató. A szakdolgozatomhoz, melynek témája a személyiség rugalmassága szükségem van pár kérdőív magyar validálására, melyhez több száz kitöltőre van szükségem. Kérlek Titeket, hogy töltsétek ki ezt a rövid (10-12 perces) kérdőívet, melyet az alábbi linken érhettek el:

https://docs.google.com/spreadsheet/viewform?formkey=dFpWOVpsMTJZaVQwMXZjQUd6bWxsTFE6MA

Köszönöm a segítségeteket!

Üdvözlettel,
Farkas Dávid

Szamok Embere | 2012. január 16. | 10:00:19

bükkberg, nem hazudtak ezek, mert azt nem mondták meg, hogy mennyi lesz az államilag támogatott hely.

Csak azon csodálkozom, hogy hárommillió honfitársunk közül egy sem akadt még, aki azt mondaná, jó ez így.

b_a_li | 2012. január 16. | 09:50:25

Infó a röghöz kötésről és a visszafizetésről

http://www.gepnarancs.hu/2012/01/felsooktassunk-azok-a-franya-szazalekok/

"Ezzel együtt változik a diákhitel rendszere is, a Diákhitel II. bevezetésével. Az állam költségén tanulók havi maximum 40 ezer forint szabad felhasználású diákhitelt igényelhetnek, a részösztöndíjasok/önköltségesek ugyan így megkapják a havi 40 ezer szabad felhasználású kölcsönt, de igényelhetnek még melléje szabad felhasználású diákhitelt is, maximum annyit, amennyibe a képzésük kerül egy hónapba. Meghatározzák a havi összeg minimumát és maximumát, az igénylő a két összeg közé lőheti be igénylését valahova. A képzés költségeire fordított rész a hallgató nem is látja (csak visszafizetendőként), azt a központ egyenesen az egyetem számlájára utalja, hogy aztán később levonják a fizetéséből. A törlesztés havonta a jövedelem 6-12%-a lesz, attól függőek ki mekkora összegű diákhitelt vett fel. Milliomos keresetűek előnyben… a visszafizetést 35. életév után meg kell kezdeni, ha munkanélküli a hallgató akkor is."

bükkberg | 2012. január 16. | 09:37:30

2008 márciusi népszavazás kérdése:
Eqyetért e őn azzal,hoqy az államilaq támoqatott tanulmányait folytató halqatóknak ne keljen képzési hozzájárulást fizetni?
Több mint 3 millió honfitársunk eqyetértett.
Nem utolsó sorban a FIDESZ kampányának ami :A jövó 3 iqennel kezdődik szolt.
Nos uqy látom A jövő elkezdődött.

atengerimalac | 2012. január 16. | 09:31:19

Moderálási alapelvek- komment törölve -

csataval | 2012. január 16. | 08:57:20

Orbán ellenzékben kivitte az embereket az utcára és szavaztatta tandíj ellen.
Ez a szemét most akkora tandíjat fizettet, hogy csak nyögjük.

taxi | 2012. január 16. | 08:55:33

Hát, nem irigylem azokat a szülőket, akiknek van egy 15-16 éves gyerekük, nagy valószínűséggel fizethetik a milliókat, már ha szeretnék, hogy a gyereknek diplomája legyen...

csataval | 2012. január 16. | 08:54:44

Káoszba torkollik a felvételi?
Mint minden, amihez Orbán és bandája hozzá nyúl.
A kapkodó kétharmad hozza a formáját.

Pixy | 2012. január 16. | 08:39:06

Mikor szavazták meg az érvényes költségvetést? Nem dec. 30-án?

fenyesszelek | 2012. január 16. | 08:38:34

dstern | 2012. január 16. | 07:51:50
"Öt éves képzést feltételezve átlag 3.000.000 forintba kerül egy alapképzés (500e /félév) és erre jön rá a mesterképzés ami 3.200.000 (800e/félév)"

Wow, kozelitenek a Magyar egyetemi dijak a Kaliforniai allami egyetemi dij szabasahoz. Ugyan is, a CSU (California State University) egyetemei, egy szemeszter (fel ev ha a nyarat nem szamoljuk bele) egy Californiai lakosu under graduate (elso diplomajat megszerezni vagyo) diaknak kerul $3,800. dollarjaba, ami forintban olyan 931,000 Ft. A mester diplomasok pedit $4,500. dollart kell fizetniuk, ami magyar penzben olyan 1,102,500. Csak elore a "Reagan-i uton".

gino | 2012. január 16. | 08:36:56

Kedves szülők, akik ezt a pázmányos-fityiszes sleppet beszavaztátok sorsotokban, nézzetek tükörbe és mondjátok: most mi legyen a gyerekkel, aki felvételizni akar, elk...tam! Azért ez a banda az első, aki meg merte csinálni, hogy a jelentkezés közben még nem adta ki a szabályokat! Az eddigi kormányzatok tartották magukat ahhoz a szabályhoz, bármennyire elrontották oktatás politikájukat, hogy legalább két évvel a felvételi tájékoztató előtt megjelentették a szabályokat. HR elvtársnő megmondta: január 31-ig elég kiadni azokat. Szóval: térdre és köszönő imát mondatni kéretik!!

Kispancsa | 2012. január 16. | 08:29:36

Volt egy jó elképzelés: tandíj ugyan lett volna, de azzal a jól tanuló, valamint a rászoruló tanulókat segítették volna úgy, hogy ha jól tanul, és rászorul, akkor a kettős ösztöndíjból a tandíj kifizetése után megélhetésre is maradt volna pénze. A gazdag rossz tanuló, viszont sokat fizetett volna, vagy elmegy.
Ezt utasította el a népszavazás!!

volt balos | 2012. január 16. | 07:57:25

Hazugság-beszéd! Azt hiszem így hívták a karaktergyilkosok... Hát tessék...

"Valamelyikötök mondta, az mégis csak – talán az Arató Gergő – azért mégis csak a legnagyobb igazságtalanság, kérem szépen, hogy a magyar oktatási rendszer egyik oldalról a köztünk lévő társadalmi különbségeket fölerősíti, nem gyengíti, aztán meg szegregál is. Hát ez az igazi nagy probléma, ez a nagy gond. És az a nagy gond, hogy azoknak adjuk az ingyenes állami oktatás, kérem szépen, akik a legjobb családokból jönnek. Hát ehhez képest nem az a botrány, hogy ki kell fizetni 3 százalékonként. Ha van társadalmi botrány, akkor az, hogy a felső tízezer termeli magát újra közpénzen. Mi meg ezt nem merjük kimondani, és be vagyunk szarva, hogy azt mondjuk, hogy egyébként a 7 százalékot akkor tessék fizetni. Ne áltassuk itt egymást. Ez az igazi botrány."

dstern | 2012. január 16. | 07:51:50

Arról nem is beszélve, hogy az egyetemi képzés Ausztriában totál ingyenes, így még a kinti drága megélhetéssel számolva is olcsóbban jön ki egy diploma megszerzése, mintha itthon csak a tandíjat fizetnék!
Öt éves képzést feltételezve átlag 3.000.000 forintba kerül egy alapképzés (500e /félév) és erre jön rá a mesterképzés ami 3.200.000 (800e/félév), persze az orvosi ennek többszöröse.
Így történt az, hogy Hungaro-pannon-népi-nemzeti-szittya-magyar érzelmű pártunk és kormányunk szerette volna itthon tartani a dicső fiatal nemzedéket, ám épp az ellenkezőjét érte el...

taxi | 2012. január 16. | 06:56:18

A Fidesz annyira lecsökkenti az államilag finanszírozott helyek számát a felsőoktatásban, hogy ezentúl sokkal több diáknak kell majd milliókat fizetnie, ha tanulni akar. De ez nem valószínű, mert nincs a szülőknek ennyi pénzük. Így kevesebben fognak a felsőoktatásban tanulni, valószínűleg inkább a jómódú családok gyermekei, akik ugye képesek megfizetni a tandíjat. Ez is mennyire igazságtalan...

Aggódó arcok 2010-ben, a Pont ott rendezvényen – most már nem csak a ponthúzás miatt kell izgulni

Népszabadság - Szabó Bernadett

Az bizonyos, hogy a kormány 2012 szeptemberétől – a korábbi 53 ezer helyett – 33 ezer államilag finanszírozott helyet biztosít, az ötvenszázalékos tandíjkedvezményre jogosultak számát (ők a részösztöndíjasok) pedig 15 500-ban határozta meg. Azt is tudni, hogy a keretszámcsökkentés minden szakot érint, még a kormányretorikában olyannyira fontosnak nevezett természettudományos és műszaki képzést is.

Azonban a gazdaságtudományi és jogászképzésből szinte teljesen kivonul az állam (előbbiben 4900 helyett 250, utóbbiban 800 helyett 100 hely lesz ingyenes) – ezt tehát négy-öt héttel a felvételi lapok beadása előtt tudhatták meg az érintettek. Kisebb mértékben ugyan, de a bölcsész, társadalomtudományos szakok is nagy veszteséget könyvelhettek el.

Az új kormány felsőoktatási törvénye úgy szól, „a miniszter évente, a felvétel időpontját megelőző év december 31. napjáig teljes körű tájékoztatást tesz közzé, amely a felvételi eljárások vonatkozásában tartalmaz minden, a jelentkezések benyújtásához szükséges információt”.

A kormány tehát saját jogszabályát sérti meg, mert bár megjelentette a felvételi tájékoztatót, azonban abban alig van olyan információ, amely alapján dönteni lehetne. A felvételi előtt állók eleddig például semmilyen tájékoztatást nem kaptak arról, hogy a január elején meghirdetett keretszámokat az oktatási államtitkárság hogyan osztja szét az intézmények között. Pedig ez nagyon nem mindegy, ugyanis a jogászképzésben nyolc intézmény érdekelt, míg közgazdászképzésben harminc.

A radikálisan megnyirbált bölcsész és társadalomtudományi szakok sem biztos, hogy bizonyos helyeken el tudnak indulni a következő tanévben. A diákok nem tudják kitölteni a felvételi lapot, mert nem tudhatják, az általuk megjelölni akart intézményben elindul-e a megjelölni kívánt szak. A legnagyobb a bizonytalanság azoknál a főiskoláknál, ahol tavaly is alig bírták feltölteni az államilag finanszírozott helyeket. Húsba vágó tehát ismerni az intézményekre lebontott keretszámokat.

De nem csak az intézményekre lebontott számokról nincs elég információ: a diákok azt sem tudják, hány forint lesz a tandíj a különböző intézményekben. És arról sincs még kormánydöntés, pontosan milyen feltételek mellett lehet hitelt felvenni az új Diákhitel II rendszerben.

Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy a hitel kamata államilag garantált lesz-e, ahogy az sem, kapnak-e a munkaadók adókedvezményeket akkor, ha beszállnak munkavállalójuk diákhitelének törlesztésébe. Nincs kormánydöntés a hallgatókkal kötött szerződésekről sem: nem tudhatja a leendő felvételiző, röghöz kötik-e, és ha igen, hány évig köteles Magyarországon maradni állami ösztöndíjasként (vagy részösztöndíjasként) megszerzett diplomájával.

– Mélyen felháborít mindaz, ami az érettségiző gimnazistákkal történik, és mélységesen megalázónak tartom, hogy nekem kell a gyerekek és a szülők elé kiállnom, és képviselnem ezt a káoszt és átgondolatlanságot – mondja Goldmann Róbert középiskolai tanár, végzős diákok osztályfőnöke, aki megdöbbenten tapasztalta, hogy a decemberi megjelenésű, kétezer forintba kerülő továbbtanulási tájékoztatóban leírt keretszámok a megjelenést követő 3. héten már nem érvényesek.

A Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium tanára azt is mondja, a kilencezer forintba kerülő jelentkezési lapon mindössze három intézményt lehet megjelölni, minden további helyért plusz kétezer forintot kell a diákoknak fizetniük. – Az osztályomban 4-5 gyerek akarna jogra menni, és ugyanennyien közgazdasági pályára készülnek. Évek óta tudatosan, a választott szakjuknak megfelelően készülnek, többen pénzt és időt nem sajnálva, előkészítőre járnak.

Rengeteget beszélgettünk a pályaválasztásról, a diákok nyílt napokra mentek, és most, amikor célegyenesbe kerültek, a kormány bezárja előttük a kapukat – mondja Goldmann Róbert, hozzátéve: egy átlagos évben a gyerekek a jelentkezésekről a karácsonyi szünetben, a családdal együtt döntenek. Januárban már csak a felvételi lap kitöltéséhez szükséges adatokat gyűjtik. A pedagógus szerint a diákoknak stratégiát kell kidolgozniuk ahhoz, hogy pontjaikat maximalizálni tudják, és az áhított felsőoktatási intézmény áhított szakára bejuthassanak. Dönteniük kell például arról, milyen tárgyakat tanulnak, milyen szintű érettségit tesznek.

Az utolsó évben már attól is elzárkóznak, hogy az általános műveltség megszerzéséhez fontos tárgyakat tanulják, mert a választott szakuknak megfelelő órákat választják. – Mi lesz, ha a diákság mégsem megy a kormány által preferált természettudományos és műszaki szakokra? Hogyan fognak fennmaradni bizonyos intézmények, lesz-e elég fizetőképes diák ahhoz, hogy bizonyos szakok valóban elinduljanak szeptemberben? – kérdezi, hozzáfűzve: ezeket mind tudni kéne, hiszen a február 15-i határidő nagyon közel van. Az ő osztályában már több diák döntött: ők külföldön próbálnak szerencsét az érettségi után.

Goldmann Róbert szerint ez a helyzet a tanároknak is megalázó: azok a pedagógusok, akik tisztességesen dolgoztak, diákjaikat komolyan felkészítették, most szembesülnek azzal, hogy tanulóik továbbtanulása egy tollvonással meghiúsult. Goldmann Róbert azt mondja, a szülőket is kiborítja a helyzet. A döbbenettől az értetlenségen át az „ez van, peches nemzedék, mi is azok voltunk”-ig bezárólag elég széles spektrumon mozognak a reakciók.

– Tisztességtelen eljárás a felvételizőkkel szemben, amit a kormány tesz – fogalmaz Szüdi János oktatási szakértő. A korábbi közigazgatási államtitkár azt mondja, néhány héttel a jelentkezési lapok beadási határideje előtt 200-ról 240-re emelni a belépési ponthatárt, illetve drasztikusan csökkenteni az államilag finanszírozott keretszámokat, kiszúrás. Az ilyen nagy horderejű változtatásokat felmenő rendszerben kell meghozni, legalább két év átmeneti időszakot engedve. Ugyanis a felvételi pontokba a két utolsó középiskolai év tanulmányi eredményeit is beleszámítják, ezek az úgynevezett „hozott pontok”. (Ha a gyerekek tudják az érettségit megelőző évben, mit várnak el tőlük, akkor aszerint választják meg a továbbtanulási stratégiáikat.)

Arról, hogy gyakorlatilag kinyírták az államilag finanszírozott jogászképzést, Szüdi azt mondja: nem véletlenül nyílt meg a kormány által gründolt Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Szerinte ide terelik át a jogászokat, ez az egyetem képzi a jövő elitjét.

– A Fidesz létrehozta magának a saját janicsárképzőjét, átterelve ide a kormányhoz leghűségesebb oktatókat – véli. Az oktatási államtitkárság sajtóosztálya lapunknak azt a tájékoztatást adta, hogy az intézményi keretszámokat még ebben a hónapban ismertetni fogják.