alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
24. csütörtök

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Nem túl sok a diplomás

Felsőoktatás – Már a HÖOK is tiltakozik a keretszámok ellen

A diplomás munkanélküliek között a legkedvezőbb helyzetben az informatikusok és a jogászok állnak, a kormány ez utóbbiaknál mégis radikálisan nyesi az államilag finanszírozott keretszámot, ami ellen már a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is tiltakozik.

Ónody-Molnár Dóra| Népszabadság| 2012. január 14. |20 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Kispancsa | 2012. január 15. | 08:34:43

Anonimi | 2012. január 14. | 16:08:24

Mindaddig, amíg az ország aljanépének tekintik a szakmunkást és röhejes fizetéssel honorálják az munkáját, addig a kutya sem szeretne annak tanulni.

Nincs is szakmunkásképzés valójában Magyarországon, mivel megszűntek a régi nagyvállalatok, akik a képzés alapját adták.
Volt idő amikor bizonyos szakmákra csak érettségivel vettek fel, és nem a tanulásra teljesen alkalmatlant, aki nem is akar.

KerSanyi | 2012. január 14. | 22:00:21

Sokkal több mérnök kellene, mert kintről az hozza be a pénzt az országba, de örömteli, hogy a jogászoknak is akad bőven munka.

Pedro1986 | 2012. január 14. | 19:26:18

Nekem az a véleményem, aki a munkáltatók által elismert intézményben szerzi a diplomáját, és megvannak a megfelelő készségei, rátermettsége, nyelvtudása az adott feladatra, akkor az el fog tudni helyezkedni.
Teljesen mindegy, hogy bölcsész, jogász vagy közgazdász az illető.
(Sokszor azzal találkozom, hogy egy informatikus egy mérnök, vagy egy szakmunkás nem tudja elképzelni, hogy egy bölcsész a tanári pályán kívül mást is csinálhat, gondolok itt marketingre, esetleg HR-területre.)
Szerintem a diploma sok esetben csak kapukat nyit ki, de a lehetőségeket magadnak kell megtalálni és kihasználni.
A diploma ad egy rálátást a világra, nyitottságot, széles látókört, és ezt akarja ez a kormány elvenni a szerényebb körülmények között élő fiataloktól. Attól meg nem lesznek kiválóbb mérnökeink, hogy megemeljük a keretszámokat és alacsonyan tartjuk a ponthatárokat, persze ezalól kivétel a BME. Ezzel csak azt érik el, hogy sokan jelentkeznek ezekre a szakokra, akik közül sokan már az elején kihullanak vagy elvégzik 8-10 év alatt, na abból nem lesz jó szakember.

ground | 2012. január 14. | 16:44:15

gol2 | 2012. január 14. | 14:09:26.
Aki nem akar repülni, ne menjen el pilótaképzésre, tehát szerintem baromság és kidobott pénz az olyan diploma megszerzése, amit nem is akarnak a későbbiekben használni. Itt nem azokról van szó, akik átmenetileg bármilyen munkát elvállalnak. Ugyanakkor szakmunkásoknak erőltetik a sok funkcionális analfabétát is. Szerinted ez jó tendencia? Estleg szalagmunkára, de önálló felelősségteljes és veszélyes munkavégzésre nem. Abban igazad van és támogatandó, hogy minél többen mérettessék meg magukat. De könyörgöm ne mindenáron legyen valakiből pl.diplomás óvónő, ha utálja a gyerekeket, de máshová nem vették fel. Egyre kevesebb a jó szakmunkás, ezért ideje lenne már megbecsülni őket anyagilag is, mert ha beindul a gazdaság, nagyon nagy baj lesz a hiányuk miatt.

gino | 2012. január 14. | 16:33:11

A pázmányos-fityiszes slepp megint fordítva ült az éjjeli edényre! Szétverik a felsőoktatás nagy részét, anélkül, hogy az alapoktól kezdenék a dolgokat. Eddig is hiába voltak meghirdetve a természettudományos helyek, nem volt kivel feltölteni őket. Igen (bocs a kivételért), mert így is felvettünk mindenkit aki arra járt. Nem mi, a felsőoktatásból követeltük, hogy legyen túljelentkezés sok szakon, hanem jöttek a jelentkezők. Kik szerintem ezért a hibásak (szerintem): család, közoktatás, társadalom. A mostani felvételin sem jobb a helyzet. nem irigyelem a szülőket! Tehát: rendcsinálás fityesz módra! Ameddig nem oldják meg az alapproblémákat nem lesznek jól képzett szakemberek a "hiány" szakmákban. Na meg addig nem marad értelmiségi sem. Minek az, hogy gondolkodjon?!

kunadam | 2012. január 14. | 16:10:07

A cikk maga is megjegyzi, hogy a szakmunkásképzéssel, azaz az alsó szegmensek képzésével gond van. Ellenben azt látni kell, hogy ha a felsőoktatást meghúzzuk, attól nem lesz több szakmunkás.
A felsőoktatást bővíteni kéne. De bővíteni, vagy inkább újraépíteni kéne a szak- és szakközépiskolákat.

Anonimi | 2012. január 14. | 16:08:24

Mindaddig, amíg az ország aljanépének tekintik a szakmunkást és röhejes fizetéssel honorálják az munkáját, addig a kutya sem szeretne annak tanulni.

gol2 | 2012. január 14. | 14:09:26

ground | 2012. január 14. | 11:48:34
Ha volna diplomád (vagy ha van, a műveltséget is megszerezted volna hozzá), akkor nem állítanád, hogy baromság ha még az utcaseprőnek is van diplomája. Minél többen férnek hozzá a felsőoktatáshoz, annál nagyobb esélye lesz mindenkinek, hogy kifussa a formáját, hogy a tehetségének -- és ne a szülei pénztárcájának -- megfelelő képzettségre, műveltségre tegyen szert. És minél többen kifutják a formájukat, annál jobb az országnak, mert annál nagyobb hozzáadott értéket tud előállítani. Nem a bérmunkára kellene koncentrálni, hanem a jó ötletekre, a termékfejlesztésre, az innovációra, amit el lehet adni a világpiacon. Ez pedig nem megy sok diplomás nélkül.L. Finnország, Koreai Köztársaság stb.
Jogászok, közgazdászok, bölcsészek nélkül pedig egy civilizált ország sem lehet meg, mint ahogy államigazgatás nélkül se. Amerre megy most Magyarország, az a teljes szétesés, a negatív spirál a fekete lyukba.
Ennek a folyamatnak fontos mérföldköve ami idén a felsőoktatással történik.
Eredmény: aki teheti, elmegy külföldre már most és így esély sem lesz arra, hogy a diploma birtokában nekünk dolgozik majd. Aki pedig itt marad, azok közül sok tehetség fog elkallódni, ami a nemzetnek még nagyobb veszteség, mint nekik.

Renicka | 2012. január 14. | 13:04:51

Nagyon sok diplomást alkalmaznak olyan munkakörbe, ahova egy általános iskolát végzett emberke is tökéletesen megfelelne. Pl. naponta 180-szor elmondani ugyanazt a reklámszöveget telefonon - a "te anyád!" már csak a telefon letétele után megengedett, akkor se hivatalosan...

ground | 2012. január 14. | 11:53:15

Még kimaradt a meg kell őket is fizetni legaláb olyan szinten, hogy az újratermelődésük biztosítva legyen. Ez szerintem éppen olyan, ha nem fontosabb, mint az orvosok itthontartása.

ground | 2012. január 14. | 11:48:34

Ameddig nem szomjas valaki georgeba, addig nem gondol a vízre. Ameddig bőven van belőle, az olcsó is drágának tűnik. A baj akkor kezdődik, ha az elapadt forrás mellett megszomjazunk. Ez előbb utóbb be fog következni és majd jön a meglepi. Egykori kohászvárosi szülőhelyemen, ahol annyi esztergályos (és minden féle szakember) volt, egy német cég azért nem bérelt végülis egy csarnokot, mert nem volt elegendő szakember az indításhoz. Neki szakmunkások kellettek volna és nem gyorstalpalós gyakorlatlan OKJ-sek. Azóta már sok év eltelt és a helyzet szerintem csak tovább romlott. A 8 sztályt is kegyelemből elvégzettekre a mai technikai szintű szakképzést alapozni akkora b.....ság, mint utcaseprőknek a diploma.

georgeba | 2012. január 14. | 11:19:43

Szakmunkások nélkül leáll az ország. Majd kérhetsz egy jogászt ha eldugul a WC-d vagy nem áll meg a villamos mert elromlott a fék.

pokolka67 | 2012. január 14. | 10:07:27

Van egyáltalán igény ennyi diplomásra? Igaz én is jobban örülök, ha a McDonald’sban mondjuk egy tanártól kapom a hamburgert, de inkább nem a szakmunkásokat kéne erőltetni, mint elértékteleníteni a diploma értékét ?

masutttudos | 2012. január 14. | 09:47:48

Alaposabban elolvasva a cikket nem csak a múltért, ha a jelenért is érezhetne felelősséget a szerző azzal, hogy pontatlan, összecsapott anyagot ad ki a kezéből:
– a grafika nem a statisztikus tanulményából, hanem az Educatio felméréséből származnak
– "A diplomásoknak Magyarországon bérelőnyük is van" mindenütt van, Magyarországon sokkal magasabb, ez lenne az érdemi állítás
– "oktatástudományi területen végzettek" - mármint kicsodák???? valamit nem tetszett elnlézni itt is?
stb.

ground | 2012. január 14. | 09:41:46

"Ismeritek azt a viccet hogy két prof havat lapátol a harmincas években !?" De hó az még lesz puli, sőt ha politikusnak mennek mint a Török Zsóti, még diplomájuk is lehetett volna anno vizsga nélkül.

masutttudos | 2012. január 14. | 09:33:39

varsoigyors | 2012. január 14. | 09:00:15
"Kimaradt az az ingyenes vagy kedvezményes támogatású képzés keretszámait meghatározó szempont, hogy Nyugat-Európa és Amerika viszont elszipkázza a drága pénzen képzett diplomásainkat. A cikk tehát torz, félrevezető és hamis. Szokásos Népszabadság-agymosás hülyegyerekeknek."

Hát egy ilyen olvasót már találtak: ha az a keretszám-ámokfutás célja, hogy a kül- és belpiacon nagyon keresett diplomásokat ne képezzük állami támogatással, akkor az informatikus keretszámnövelést hogyan magyarázzuk? Ugyan mennyi szociális munkás, néprajzos, ének-zene tanár elszipkézsát fontolgatja az angol munkaerőpiac? (Általánosabb kérdés: valóban tilos gondolkodni az agitprop osztályon, amikor védeni kell a védhetetlent?)

Ennél fontosabb, kedves Ónody-Molnár Dóra: nem érez valamekkora felelősséget a mostani helyzetért, visszagondolva arra, hogy az előző időszakban, amikor a FIDESZ-felsőoktatáspolitika forrása, a Bokros-Demján szóáradat kritikamentesen uralta lapjukat, megalapozták Önök is a jelenlegi felsőoktatás-ellenes politikát?

Gaspar | 2012. január 14. | 09:14:02

varsoigyors,

Aligha szipkázzák el mondjuk a jogászokat, akik, ugye, alsősorban magyar jogot tanulnak, így igen nehezen helyezkednek el Nyugaton.
Minezeken túl mi például a Románia költségén kiképzett erdélyi magyar értelmiséget szipkáztuk el, mégsem sírsz.

Mellesleg, ha itthon élhető lenne az élet - és itt nemcsak az alacsonyabb fizetésekre gondolok -, lehetne hosszú távon építkezni, takarékoskodni, tervezni, a foatalok közül is csak a legkalandvágyóbbak mennének el. Néhány évvel ezelőtt még Magyarországról és Csahországból mentek a legkevesebben külföldre. Ha mára nálunk ez az arány megnőtt, nem kérdés, hogy kinek köszönhető.

puli | 2012. január 14. | 09:03:40

"Nem túl sok a diplomás" valóban , de munka még azoknak sincs akiknek már van diplomájuk !

Ismeritek azt a viccet hogy két prof havat lapátol a harmincas években !?

No mára már hó sincs !

varsoigyors | 2012. január 14. | 09:00:15

Moderálási alapelvek- komment törölve -

xanadu | 2012. január 14. | 07:36:52

Na tessék!
A HÖOK beleharap a gazdi kezébe?

Hova vezet ez?

A felsőoktatási helyek szűkítésének – az általunk elérhető statisztikák szerint – a pillanatnyi költségvetési hiánycél elérésén kívül nincs nemzetgazdasági értelme.

A magyarországi munkaerőpiac két jellemzőjében kirívóan eltér az európai uniós, illetve a fejlett ipari országok OECD-átlagától. Az egyik az inaktivitás kirívó mértéke (a munkaképes korban lévő emberek nincsenek a piacon), a másik az alacsony iskolai végzettségűek alacsony foglalkoztatottsági szintje. Magyarországon a diplomások aránya az elmúlt évek felsőoktatási bővülése ellenére is elmarad mind a fejlett országok, mind az uniós országok átlagától. Az OECD-országok között a 25–64 éves korosztály 30 százalékának van felsőfokú végzettsége, míg ugyanez az arányszám az EU–21-ek átlagát nézve 27 százalék. Ehhez képest Magyarországon e népesség mindössze húsz százalékának van felsőfokú végzettsége, ami annak fényében is nagy elmaradás, hogy ez az arány sokat javult a sokak által szidott felsőoktatási expanzió következtében, ugyanis ez a szám 1997-ben még csak 12 százalék volt (Education at a Glance, 2011).

A diplomásoknak Magyarországon bérelőnyük is van, ami ugyan az elmúlt években a válság hatására csökkent kissé, azonban még mindig jelentős. Az Educatio Kht. 2009-ben készített kutatása szerint arra a kérdésre, hogy Milyen előnyöket vársz attól, hogy diplomás leszel?, a közel nyolcezer megkérdezett felsőoktatásban tanuló hallgató leggyakrabban azt a választ adta, hogy „nem leszek munkanélküli”, illetve „magas lesz a jövedelmem”. A fiatalok fő várakozásai a statisztikák tükrében úgy tűnik, teljesülnek.

Nézzük a számokat, hogy a válság hatásának begyűrűző hatásaitól felbolydult munkaerőpiacon – a bérelőnyön kívül – mire számíthatnak az egyes képzési területekről kikerülő diplomások, illetve azok, akik már korábban felsőfokú végzettséget szereztek: ennek kapcsán érdemes vizsgálni a különböző szakokról kikerülők esélyeit azért is, mivel a kormány „hadat üzent” a jogász-, közgazdász-, társadalomtudományi, valamint a bölcsészképzésnek. Tehát valóban túltermelik a diplomásokat ezek az egyetemek?

Juhász Ágnes oktatási szakértő a KSH munkaerő-felmérésének 2010. utolsó negyedéves adatait használva elemezte és számolta a diplomásokat érintő adatokat. Ekkor a teljes népességen belül 10,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta (a legfrissebb elérhető KSH-adat szerint 2011 III. negyedévében a munkanélküliség 10,7 százalékos volt, a minimális statisztikai javulás pedig közgazdászok szerint a közmunkába bevontak nagy száma miatt következett be). A diplomás munkanélküliség 4 százalék, ami jócskán elmarad a teljes átlagtól, de az érettségivel rendelkezők 7, illetve a szakképzettek 9 százalékától is.

„A számításoknál a szakterület a nemzetközi képzési osztályozást jelenti, ami nem teljesen azonos a felsőoktatás képzési területeivel”, mondja a szakértő, hozzátéve, ebben az osztályozásban a közgazdászképzés a társadalomtudományokhoz tartozik, az üzleti pedig külön szakterület. Nos, a számítások szerint a legkevésbé sújtja a munkanélküliség a számítástechnikai területen végzett diplomásokat (1,6 százalékos körükben a munkanélküliség), őket a jogászok követik, akik közül a kérdezés pillanatában mindössze 1,7 százaléknak nem volt kereső tevékenysége. Jól szerepelnek az általános műszaki pályán lévők (mérnökök), az egészségügyben dolgozó diplomások, a tanárok, az oktatástudományi területen végzettek, illetve a társadalomtudományi szakon – például közgazdászként, akiknek 3,3 százalékos a rátájuk – diplomázottak. A diplomás munkanélküliségi ráta (4 százalék) felett vannak kicsivel az üzleti tudományok és a humán tudományok képzési területén végzettséget szerzők. A legnehezebben az újságírással, információszolgáltatással kapcsolatos diplomával rendelkezők tudnak elhelyezkedni, közülük 11,7 százalék nincs a munkaerőpiacon. Nehéz helyzetben vannak az építőipari, építészeti területen végzettséget szerzők és a mezőgazdasági területen diplomázók.

Az állami keretszámok szűkítése és a felsőoktatásba lépés megnehezítése melletti érv, hogy növekszik a pályakezdő diplomás munkanélküliek száma. Valóban, a pályakezdők sérülékeny csoportnak számítanak, és a válság súlyosbította a helyzetüket. Juhász Ágnes azt számolta ki, hogy mekkora a 2006 és 2009 között végzettek munkanélküliségi rátája. Eszerint az átlag nyolc százalék, ami magas, azonban felsőfokú végzettséggel még a gazdasági válsággal nehezített terepen is nagyobb esélyek mutatkoznak a piacon, mint papír nélkül. A 2006 és 2009 között érettségizők 21, az ekkor szakképesítést szerzők 19 százaléka nem volt munkában a kérdezés pillanatában. A munkanélküliséggel legkevésbé sújtott területek a matematikai-számítástechnikai szakterületen végzett fiataloké (4 százalékos ráta), a második helyen viszont a gazdaságtudományi-társadalomtudományi-jogi képzésben diplomázottak állnak (6,5 százalék). A gazdasági válság által leginkább sújtott területen, az építőiparhoz köthető diplomás szakmákban a legnagyobb a frissen végzettek között a munkanélküliség: itt tíz százalék, azaz két százalékkal magasabb, mint a hasonló időpontban végzettek átlagos munkanélkülisége.

– A munkanélküliségtől a diploma nagyobb védettséget ad, mint az alacsonyabb iskolai végzettség. Az adatok azt is megmutatják, hogy a közvélekedéssel ellentétben a jogi, gazdasági és bölcsészvégzettséggel rendelkezők a diplomások között sincsenek rossz helyzetben – magyarázza Juhász Ágnes.

Bár népszerű túlképzésről beszélni, az adatok mégis azt mutatják, a fiatalok választásaikkal jól igazodnak a trendekhez: tudják, hogy jó befektetés tovább tanulni, ahogy a szakokat is meglehetősen jól választják meg. A diplomának egyéb kedvező hatásai is vannak. A stabilabb munkaerő-piaci helyzetnek köszönhetően a felsőfokú végzettségűek biztosabb adófizetők – befizetők és nem eltartottak –, jobb egészségi állapotúak, a gyorsan változó munkaerőpiachoz jól alkalmazkodnak. Ezek a hatások még akkor is érvényesülnek, ha az egyes képzési területekről kiáramló diplomások olyan munkahelyeket foglalnak el, amelyeket korábban középfokú végzettségűekkel töltöttek fel (vagyis korábbi fogalmaink szerint nem is igényelne az adott munkakör diplomát, vagyis látszólag drágán kiképzett szakemberek ülnek magas hozzáadott értéket kevéssé igénylő pozíciókban).

A diplomások számának növekedése a munkaerő iskolázottsági szintjének javulását hozta. Kertesi Gábor és Varga Júlia közgazdászok rámutattak, hogy az „iskolai végzettség emelkedésével a magasabb szintű szövegértés gyakorisága is nő”. Mint írják, azzal, hogy a középfokú és felsőoktatási intézmények kapui kinyíltak, „a hazai munkaerő minősége radikálisan megújult. A munkaképes korban lévők szövegértési teszteredményei (olvasási-írási készsége) elérik azt a szintet, amelyet egy modern gazdaság munkaerőpiaca minimálisan megkövetel.” Kiemelik, a felsőoktatás bővítése „igen pozitív fejleménynek” tekinthető, ha nem történt volna meg, akkor a magyarországi foglalkoztatottsági szint a jelenleginél is alacsonyabb szinten állna. A közgazdászok szerint a foglalkoztatáspolitika „valódi nagy gondja nem a túlzott iskolai expanzió, hanem az alul levők krónikus iskolázatlansága. Sokan vannak az iskolázatlanok, és a gazdaság szerkezeti problémái miatt nehezen is foglalkoztathatók. Magyarország kirívóan nagy foglalkoztatási lemaradása döntően erre vezethető vissza.” (Közgazdasági Szemle, 2005)