Komoly változás előtt az LMP
Az utóbbi kapcsán Vágó Gábor képviselő lapunknak megerősítette: a kongresszus várhatóan tárgyalja azt a javaslatot, hogy a jövőben a pártot két, egymással konszenzuskényszerben lévő társelnök, illetve egy várhatóan nyolcfős választott testület irányítsa. Ennek oka, hogy jelenleg nincs első számú vezetője a pártnak (a médiában legtöbbször Schiffer András frakcióvezetőt azonosítják a szervezet első embereként), a bázisdemokrácia alapjaira épített szervezeti működés pedig sokszor hátráltatta az operativitást. Ennél komolyabb vita várható azonban az ellenzéki együttműködéssel kapcsolatban, ami nem szerepel ugyan a hivatalos napirenden, de bizonyosan szóba kerül. Karácsony Gergely stratégiai kérdésekért is felelős frakcióvezető-helyettes ezzel kapcsolatban lapunknak azt mondta: a kongresszuson a párt pozicionálásával kapcsolatos stratégiai vitairat lesz terítéken, amely vélhetően „érinteni fogja a szövetségi politikát is”. A téma azonban meglehetősen forró.
Mint ismert, az LMP országos politikai tanácsa (ellenszavazat nélkül) olyan határozatot fogadott el korábban, amely egyértelművé teszi: a Lehet Más a Politika önálló pártként, más szervezettel kötött szövetség nélkül méretteti meg magát az elkövetkező választásokon. Érdekesség, hogy a testület épp a II. kerületi időközi választás első fordulója előtt egy nappal fogadta el a határozatot, amely már meg is kötötte a második fordulóban a korábban még esetleges visszalépését is felajánló jelölt, Karácsony Gergely kezét. A frakcióvezető Schiffer András pedig több nyilatkozatában is meglehetősen határozottan állította, hogy sem az MSZP-vel, sem a Gyurcsány Ferencféle Demokratikus Koalícióval nem lehet szó együttműködésről, mondván: nem akarják őket rehabilitálni.
Az LMP több frakciótagjától és meghatározó politikusától is úgy értesültünk ugyanakkor, a képviselőcsoport jelentős része hajlik arra, hogy „szélesebbre nyissa a kaput” a baloldali pártok, pontosabban az MSZP felé, és nem támogatja a teljes és radikális elzárkózást. Olyan képviselő is van, aki folyosói beszélgetésekben azt is megfogalmazta már: ha a január végi kongresszus is jóváhagyja a teljes elzárkózást, kilép a frakcióból. Ez feltehetően politikusi túlzás, de tudható, hogy Kaufer Virág mandátum-visszaadásának hátterében is volt ilyen üzenet. Ebben a körben többen felvetették már Schiffer esetleges lecserélését is a frakcióvezetői posztról, hozzátéve: a képviselők közt meglenne az ehhez szükséges többség, de a lépés a képviselőcsoport elszigetelődéséhez és további háborúskodáshoz vezetne, miután Schiffer „respektje” a párt bázisán és tagságában megkérdőjelezhetetlen.
Az LMP és az MSZP kapcsolata régóta nem mondható felhőtlennek, annak ellenére, hogy voltak közeledések és együttműködések is. Emlékezetes, hogy az MSZP több képviselőt is visszaléptetett az önkormányzati választásokon az LMP javára, az ökopártiak viszont nem méltányolták a gesztust. Korábban Mesterházy Attila és Schiffer András közös levelet is írt Schmitt Pál államfőnek, amelyben az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítására hívták föl a figyelmét.
A két párt kapcsolatát jellemzi, hogy a karácsony előtti (a reggeli leláncolós akcióval színesített) LMP-tüntetéshez az MSZP is csatlakozott volna, az együttműködés végül megint a személyeskedéseken bukott el. Lapunk szocialista forrásokból úgy tudja, a két frakció operatív vezetése (szocialista oldalról Harangozó Tamás, Tóbiás József, Lukács Zoltán és Józsa István; LMP-részről: Schiffer András, Karácsony Gergely, Mile Lajos és Vágó Gábor) megállapodott abban, hogy a karácsonyi hét első napjaiban közös sajtótájékoztatón jelentik be: az MSZP is csatlakozik a demonstrációhoz. Később állítólag Mesterházy személyesen kérte Schiffert, hogy a bejelentést helyezzék át másik időpontra, mert időközben nyilvánosságra került a Barroso-levél, továbbá tüntettek a Klubrádióért, s ezek elvonhatják a figyelmet a közös akcióról. Hogy végül miért hiúsult meg a közös kiállás, azóta is talány: mindkét fél a másik felelősségét tartja nagyobbnak.
Az LMP frakcióvezetője, Schiffer András a Népszabadság megkeresésére azt mondta: a párt alapító nyilatkozata, illetve a már hivatkozott országos politikai tanács határozata egyértelművé teszi a helyzetet. „Nem tudok olyan parlamenti képviselőnkről, aki a párt legfőbb fórumainak döntéseivel szemben kívánna politizálni. Ha a január végi kongresszuson nem olyan tartalmú állásfoglalás születik majd, amely számomra szimpatikus, én is tartani fogom magam a többségi döntéshez. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy a kongresszus tartalmilag meg fogja erősíteni a politikai tanács korábbi állásfoglalását” – mondta lapunknak Schiffer András. Azt ezúttal is megerősítette: a következő választás után minden demokratikus párttal készek együttműködni az alkotmányosság visszaállításában, legyen az az MSZP vagy a DK. Erről pedig akár már a választások előtt is szívesen egyeztet velük.
Hozzá kell tenni, hogy a Schiffer álláspontját osztó politikusok és LMP-tagok körében azzal érvelnek az MSZP-vel való kooperáció teljes elutasítottsága mellett, hogy szerintük a demokratikus erők kétharmados többségének matematikai megteremtéséhez a Fideszből és a Jobbikból kiábránduló szavazói tömegek megnyerésére is szükség van, amit a szocialistákkal való idő előtti „összebútorozás” semmiképpen sem segít elő.
Hitelesített kérdések
Öt LMP-s népszavazási kérdést hitelesített az Országos Választási Bizottság (OVB) szerdai ülésén, a kérdések mindegyike a nyugdíjjal, illetve a nyugdíjjogosultsággal kapcsolatos. A kezdeményezések most másodszor kerültek a testület asztalára, miután az Alkotmánybíróság még decemberben új eljárásra utasította az OVB-t. A testület ugyanakkor most elutasította egy olyan, a bérpótlékkal kapcsolatos – az Alkotmánybíróságról visszaküldött – LMP-s kérdés hitelesítését, amely korábban még zöld utat kapott a testülettől. Az OVB hivatkozott az Alkotmánybíróság indoklására, amely szerint a kérdés nem egyértelmű.
