A kormány szerint felesleges szakma? Kivéreztetik a közgazdászképzést

A kormány a tavalyi 53 ezerről 34 ezerre csökkenti az államilag finanszírozott keretszámot. Tizenötezren tanulhatnak részösztöndíjasként – közölte tegnap az oktatásért felelős államtitkár.

Ez a felsőoktatás rendszerének – ahogy arra a Magyar Narancs újságírója már rámutatott – a Széll Kálmán Tervhez képest is drasztikusabb megszorítása. A korábbi tervek szerint 2014-re csökkentették volna 30 ezerre az államilag finanszírozott helyek számát, ez a cél már jövőre megvalósul. Az oktatási államtitkárság nem tudta megóvni a felsőoktatás korábbi finanszírozását: jövőre milliárdokkal kevesebb jut az ágazatnak.

A kormány gyakorlatilag kivérezteti az államilag támogatott közgazdász- és jogászképzést: ez év szeptemberétől mindössze 100 jogászhallgatónak lesz államilag finanszírozott helye (az Eduline.hu szerint tavaly 800-nak volt), és 250 hallgató (tavaly 4900) tanulhat tandíjmentesen a gazdaságtudományi képzési területen. A többieknek még csak a részösztöndíjas pozíció sem nyílik meg. A felsőoktatás tandíjassá alakul 2012-től, mert a kisebbség kap állami ösztöndíjat. A korábbi kormányok tandíjelképzeléseitől ezt az különbözteti meg, hogy a diákoktól – akár a diákhitelen keresztül – érkező források nem jelentkeznek többletként a rendszerben. A családok által fizetett tandíjak így az állami elvonásokat ellensúlyozzák, már ha nem csökken a jelentkezők száma.

Az Eduline.hu szerint maguk a rektorok is meglepődtek, amikor meglátták a 2012-es keretszámokat, többen azt gondolták, az államtitkárságon elírtak egy nullát, néhány hete ugyanis még egy olyan tervezet keringett az intézményvezetők között, amelyben az szerepelt, hogy a gazdasági képzési területen idén körülbelül kétezer államilag finanszírozott helyet hagynak. De nem.

Lapunk kedden ismertette a Diákhitel II. bevezetésével kapcsolatos kormányzati tervet, amely azon túl, hogy a meglévő négyszázezer forintos hitelkeretet egy csak a képzés finanszírozására fölvehető 800 ezer forintos összeggel egészíti ki, további új elemeket is tartalmaz. A munkáltatókat is ösztönözné valamiképp, hogy diplomás munkavállalójuk törlesztőrészleteinek fizetésébe valamiképp beszálljanak. A kormány szerdán ugyan tárgyalta a diákhitel-szabályozás részleteit, de még nem döntött. Az államtitkárság tandíjakról szóló iránymutatóját azonban elfogadta: ez a dokumentum afféle iránymutató, abban ugyanis csak összeghatárokat jelölnek meg. A bölcsészettudományi szakokon például 230 ezer forinttól négyszázezer forintig terjedhet az éves tandíj. Az államilag finanszírozott helyekről lecsúszott hallgatóknak átlagosan 2-300 ezer forintba kerül egy-egy félév. A vidéki egyetemeken és főiskolákon valamivel alacsonyabbak a díjak, különösen a kevésbé népszerű szakokon. A legdrágább az orvosképzés, a Semmelweis Egyetemen a fogorvosképzés több mint egymillió-háromszázezer forintba kerül.

Átpolitizált a felsőoktatás – ezt mondta kérdésünkre a Diákhitel II.-ről és a tandíjat rögzítő hallgatói szerződésekről egy a felsőoktatási intézmények tanácsadójaként működő vállalkozás szakértője. Nem vitatja ugyanakkor, hogy alapvetően jó kezdeményezés az önköltséges, illetve részösztöndíjas képzés diákhitellel történő finanszírozása, azonban ez – állítja – a hazai bérviszonyok miatt csak bizonyos szakmák esetében jelenthet megoldást a tanulni vágyók pénzügyi terheire. Véleménye szerint a konstrukció kiszámíthatatlan kockázatot jelent a hitelfelvevőknek. Úgy véli, hogy az alacsony hazai bérszínvonal miatt akár még az is megeshet, hogy a bruttó fizetés 12 százalékával törlesztő hallgató a nyugdíjáig sem „pörgeti ki” a több millió forintos hitelét. Tehát a Diákhitel II.-ben csak olyan szakmák esetén éri meg részt venni, ahol magasak a kezdő fizetések.

A diákhitel jó eszköz lenne, de a kormányzati terv inkább porhintésnek tűnik. Ezzel a PR-fogással akarják az államilag finanszírozott férőhelyek radikális csökkentéséből adódó feszültségeket oldani – így összegzi a Diákhitel II.-ről a véleményét Radó Péter oktatáskutató, aki közli, hogy a diákhitel sok országban működő konstrukció, azonban másutt a felsőoktatás finanszírozása sokszereplős, arányaiban jóval több diákkal, mint Magyarországon. – Vannak tandíjmentes hallgatók, tandíjtámogatások, az üzleti szektor is aktív, a cégek szerződést kötnek a tehetséges hallgatókkal. Magyarországon viszont az állami finanszírozástól függ az egész rendszer. Emellett szűkítik a felsőoktatásba lépők körét, cserébe viszont el lehet adósodni – fogalmaz. Radó abban is problémát lát, hogy a hallgatói szerződéssel röghöz kötött diák és a magas képzési költségek hatásai sokszorozódnak – így a munkáltatók nem lesznek érdekeltek beszállni a törlesztésbe, a fiatalok meg inkább külföldön tanulnak majd.

A szocialisták korábban olyan tandíjrendszert szerettek volna bevezetni, amely mindenki számára egységes lett volna, a fizetési kötelezettségek alól a szociális helyzet és kiváló tanulmányi teljesítmény alapján lehetett volna felmentést kapni. Kunhalmi Ágnes, az MSZP oktatási szakpolitikusa azt mondja: az új felsőoktatási törvény alapján legfeljebb szűk elitképzés lesz. – Orbán Viktor munkaalapú társadalmat akar, amivel egyetértünk. Csakhogy ezt a társadalmat mi magas hozzáadott értékű és tudáson alapuló munkahelyekkel képzeljük el, amelyhez elengedhetetlen, hogy ne vonjanak ki forrásokat a felsőoktatásból. A Fidesz alacsony hozzáadott értékű munkákban gondolkodik, a társadalomképe ázsiai típusú – állítja Kunhalmi, hozzátéve, a diákhitellel nem pluszforrásokat tesznek a felsőoktatásba, hanem a jövőben elvonandó negyvenmilliárd forintot akarják a hallgatókkal kipótolni.

Az LMP szakpolitikusa szerint a diákhitel kifejezés valójában tandíjhitelt jelent. Osztolykán Ágnes szerint a Diákhitel II.-ben nehéz lesz törleszteni a diplomásoknak, akik épp a Fidesz rossz adópolitikája miatt már nem élveznek bérelőnyt. Példaként említi a pedagógusokat, akiknek az egykulcsos adórendszerben tíz százalékkal csökkent a fizetésük. Az LMP álláspontja az, hogy nem szabad a felsőoktatásba lépést korlátozni. Felhívja a figyelmet arra, hogy a teljes költségtérítést fizetők egész életükre eladósodhatnak.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája egyelőre nem kíván reagálni a Diákhitel II. tervezetéről, illetve a hallgatói szerződésekről szóló hírekre. Nagy Dávid elnök lapunkkal azt közölte: nem támogatják a felsőoktatásba lépés szűkítését, és a röghöz kötést sem. Azt a társadalmi igényt viszont elismeri, hogy a Magyarországon tanult hallgató valamennyi itthon ledolgozott évvel járuljon hozzá képzési költségeihez.

Magyar Bálint korábbi liberális miniszter a kibővített hitelkeretről azt mondja: ha túl nagy a felvehető összeg, az instabillá teszi az eddig jól működő, önfenntartó rendszert. – Vagy kezest kell bevonniuk a hallgatóknak, vagy olyan kockázatok jelennek meg a bedőlő hitelesek miatt, amelyek hosszú távon megemelik a kamatokat. A röghöz kötésről azt mondja: a vasfüggöny után a Fidesz most adósságfüggönnyel zárja le az országhatárokat.

Vizsgára készülő diákok az ELTE jogi karán, szeptembertől az egész országban mindössze száz jogász taníttatását finanszírozza az állam
Vizsgára készülő diákok az ELTE jogi karán, szeptembertől az egész országban mindössze száz jogász taníttatását finanszírozza az állam
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.