A fővárosi önkormányzat ugyanis képtelen előteremteni a – nemzetgazdasági miniszter javaslatára – decemberben bizonytalan ideig zárolt 32 milliárd forintos normatíva kieső összegét. (Ezt a pénzt az elmúlt években időarányosan utalták a cégnek.) Tarlós István főpolgármester rögtön jelezte: a főváros képtelen lesz ennyi pénzt kigazdálkodni a működésre fordítható 180 milliárdból. S egyúttal azt is hozzátette, hogy számításaik szerint a BKV leállása napi 14 milliárd forint kárt okoz a nemzetgazdaságnak. A riogatások azonban leperegtek Matolcsy György tárcavezetőről. Mint ahogy a főpolgármester zord hangú levele sem térítette el abbéli szándékától, hogy maga helyett Szatmáry Kristóf államtitkárt küldje a BKV pénzügyi helyzetének stabilitását célzó egyeztetésekre. Tarlós válaszul Vitézy Dávidot, a BKK vezetőjét jelölte ki partneréül, bár nem fűzött sok reményt a formálisnak ítélt egyeztetéshez.

Az eddigi fejlemények őt igazolják. A BKK tájékoztatása szerint a tárgyalások kezdeti stádiumban vannak. Eddig a kapcsolatfelvételen és az előzetes szakmai egyztetésen túl nem történt semmi. A két kijelölt tárgyaló legkorábban ezen a héten ül először tárgyalóasztalhoz. Vitézy Dávid részletes összefoglalóval készül, amelyben a főváros szűkös pénzügyi mozgástere mellett a megoldás lehetséges módozatait is részletezi. Sok újat nem fog mondani. A főváros több mint egy évvel ezelőtt már készített egy 236 oldalas átalakítási koncepciót, amelyben 32 oldal kizárólag a finanszírozás lehetőségével foglalkozott. A múlt évben már mindennel előjöttek, amit valaha kipróbáltak a világon. Fővárosi számlálás szerint eddig összesen 18 javaslatot dolgoztak ki, többek között a tömegközlekedési áfakulcs csökkentésére, az egységes fővárosi parkolási rendszer kialakítására, a dugódíj, illetve a közlekedési adó bevezetésére, az elektronikus jegyre, a Nemzeti Közlekedési Holdingban való részvételre, az árkiegészítési rendszer felülvizsgálatára, vagy éppen a társasági adó emelésére. Mind süket fülekre talált. Legfeljebb a fővárosi kerületek vagy a vidéki városok nyertek vele.

Az elutasítások sorát a normatíva feltételekhez – a közösségi közlekedés hosszú távú koncepciójának kormány és közgyűlés általi elfogadásához, illetve a közszolgáltatási szerződéshez – kötése zárta. A 32 milliárd forintos állami normatíva havonta időarányosan érkező részlete így már januárban sem érkezik meg a BKV számlájára. Miközben a cég ezzel együtt is a csőd szélén billegett. Ráadásul a hónap végére lejár a közlekedési vállalat újabb kilencmilliárdos hitele, amelynek megújítására gyakorlatilag nincs remény. Az első fél évben összesen 41 milliárd forint tartozást kellene visszafizetni. Csakhogy a BKV már befutotta az összes pénzügyi – folyószámlahitel, szállítói követelések értékesítése –, illetve gazdasági menekülő utat. A meghirdetett közbeszerzési tender ellenére külső cég helyett saját emberekkel takaríttatnak – emiatt előre elnézést kértek az utasoktól – elküldik a metróban álldogáló biztonsági őröket, felmondták az utasbiztosítást, rövidítették a jegyek, bérletek érvényességi szakaszhatárait, felmondták a munkavállalókkal kötött kollektív szerződést, csökkentették a vezetői fizetéseket, még a vonalas telefonokat is lemondták. Mindezekből jó, ha a normatíva harmada összejön. Az se januárban.

De a normatíva utalásának egyik feltételéül szabott új közszolgáltatási szerződés sem köthető meg kiszámítható finanszírozási rendszer kialakítása nélkül. Az idevágó uniós rendelet értelmében a szerződésbe azt is bele kellene foglalni, hogy a megrendelt szolgáltatások jegybevételből nem fedezhető részét az állam, illetve a főváros milyen arányban téríti meg. Az új kontraktust április végéig kellene tető alá hozni, mivel akkor jár le a hatályos szerződés. A törvények módosítása megtörtént, tavaszra hatályba lépnek. A Fővárosi Közgyűlés ezt követően dönthet az új szerződés tartalmáról. Addigra kellene kidolgozni az új kiszámítható finanszírozási modellt. Az egyedi döntéseken alapuló, ad hoc állami támogatást az unió nem fogadja el. Szerződés nélkül a már elnyert többi uniós támogatásoktól – például a budai fonódó villamosra, a 4-es metróra – is eleshet a főváros.

Használt buszokat vennének

Kevesebb, mint egy hónapja még azt állította Vitézy Dávid, hogy a BKV csődközeli pénzügyi helyzete miatt a saját járművásárlás szóba sem jöhet. Nos, a cég december végén nettó 3-6 milliárd értékű busztendert írt ki.

Ennek keretében a rendelkezésre álló források függvényében évente 60 használt csuklós és szóló buszt szerezne be a cég. A buszok legfeljebb tízévesek lehetnek, meg kell felelniük a nemzetközi szabványoknak és környezetvédelmi előírásoknak. További elvárás, hogy alacsony padlósak legyenek és alkalmasak a kerekes székes fel- és leszállásra. A cégek január 30-ig tehetik meg ajánlataikat. A tenderen nem előminősített vállalkozások is indulhatnak, de a szakmai és műszaki alkalmasságot esetükben szigorúbban bírálják el. A kontraktusok Vitézy korábbi tervei szerint 1-2 évre szóltak volna, de a kiírásban már 48 hónap szerepel. Az új vonalak üzemeltetésére vonatkozó pályázatok a decemberi tervek szerint az év elején jelennének meg. A főváros jelen tervek szerint idén 150, 2014-ig 450, míg 2016-ig 900 buszt futtatna alvállalkozásban a fővárosi utakon.

Metróremíz, az összeomlás szélén a fővárosi tömegközlekedés, a kormányzat és a főváros tárgyalásai még kezdeti stádiumban vannak