Hatályba lépett Magyarország új alaptörvénye. Míg az eddig hatályos alkotmány azzal kezdődött, hogy Magyarország: köztársaság, majd Magyar Köztársaságnak nevezi az országot, addig az új alaptörvényben az olvasható, hogy „hazánk neve Magyarország”. Az alaptörvényben önálló fejezet tartalmazza az alapvető jogokat és kötelességeket. Újdonság, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védi, és tiltja az emberi egyedmásolást. Rögzíti, hogy házasság csak férfi és nő között jöhet létre. Alaptörvényi rangra emelkedett a – csak szándékos, erőszakos bűncselekmény miatt kiszabható – tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, és mostantól mindenkinek joga van – törvényben meghatározottak szerint – a személye, illetve a tulajdona elleni vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.

A dokumentum kimondja, hogy a testi és lelki egészség jogának érvényesülését az ország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás, a rendszeres testedzés támogatásával és a környezetvédelem biztosításával segíti elő.

A szülőket változatlanul megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adott nevelést megválasszák, és továbbra is kötelességük taníttatásuk. Újdonság viszont, hogy az alaptörvény kimondja: a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről.

Míg a hatályos alkotmány a határon túli magyarok iránti felelősségérzésről szól, az új alaptörvény azt tartalmazza: Magyarország felelősséget visel sorsukért, elősegíti közösségeik fennmaradását, fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását és a szülőföldön való boldogulásukat.

Az államfőnek továbbra is joga feloszlatni az Országgyűlést akkor, ha a kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt a ház az első személyi javaslat megtételének napjától számított 40 napon belül nem választja meg. Új elem, hogy az államfő akkor is élhet ezzel a lehetőségével, ha a parlament az adott évi büdzsét március 31-ig nem fogadja el.

A jövőben a köztársaságielnök-választás legfeljebb kétfordulós: az első fordulóban továbbra is a parlamenti képviselők kétharmadának szavazata szükséges, a második körben pedig már csak a korábban a két legtöbb szavazatot kapó jelöltre lehet szavazni. A mostani gyakorlat négyéves ciklusa helyett ötévente választják majd a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket.

Az új alkotmány kimondja: amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét, az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. Hasonlóképpen a központi büdzsé végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, amely az államadósság növekedését eredményezné. Ezektől a szabályoktól „csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni”.

A Magyar Nemzeti Bank elnökét továbbra is hat évre nevezi ki a köztársasági elnök, és az államfő joga a nemzeti bank alelnökeinek kinevezése is. Az új alaptörvényben szerepel a Költségvetési Tanács, amelynek tagjai az államfő által hat évre kinevezett elnök, valamint az MNB, illetve a számvevőszék elnöke. A büdzsé elfogadásához szükség lesz a tanács előzetes jóváhagyására. Az alaptörvény azt is rögzíti, hogy az ország hivatalos pénzneme a forint.

A legfőbb bírósági szerv a Legfelsőbb Bíróság helyett a Kúria, amelynek első emberét kilenc évre választja a köztársasági elnök javaslatára a parlament kétharmada, az LB-elnök mandátuma eddig hat évre szólt. Alkotmányban rögzített szabályként jelenik meg, hogy a bírák – akik korábban 70 éves korukig dolgozhatnak – 30 éves koruktól az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhatnak szolgálati jogviszonyban. Beemelik az alaptörvénybe azt a 2010-es rendelkezést, amely szerint a már nem interpellálható legfőbb ügyészt kilenc évre választja a parlament az ügyészek közül.

Az eddigi néggyel szemben csak egy ombudsman lesz, az alapvető jogok biztosa. A helyettesei – akiket, csakúgy, mint az alapvető jogok biztosát, szintén a parlament választ – a jövő nemzedékek érdekeinek, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok megismerése jogának érvényesülését független hatóság ellenőrzi.