Elsőfokú döntést mostanáig a regionális környezetvédelmi hatóság hozott: környezetkárosítás miatt összesen 135 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a Mal Zrt.-re. A cég vitatja a döntés jogalapját és a bírság mértékét is, fellebbezése nyomán jövő év elején az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség hozhat másodfokú határozatot. A katasztrófa után egy héttel indult az első kártérítési per a Mal ellen, jelenleg közel hatvan károsult – jórészt magánszemélyek és néhány vállalkozás – összesen úgy kétmilliárd forintot követel az ajkai székhelyű társaságtól. Ezeket a polgári pereket négy különböző bíróságon tárgyalják, leghamarabb jövő februárban a Fővárosi Bíróságon zajló úgynevezett Konkoly-perben várható elsőfokú döntés a jogalap kérdésében. (Konkoly József devecseri nyugdíjas összesen húszmillió forint vagyoni és nem vagyoni kártérítést követel, a bíróság eddig ideiglenes intézkedésként tízmillió forint megfizetésére kötelezte a Malt.) Szintén a Fővárosi Bíróság tárgyalja a MÁV Zrt. 300 millió forintos kártérítési keresetét is.

A magyar állam a katasztrófa sújtotta térségben elvégzett helyreállítással és kártalanítással kapcsolatban eddig még nem nyújtott be kártérítési keresetet a Mal ellen, pedig erről Orbán Viktor miniszterelnök a tragédia után úgy nyilatkozott: az állam csupán megelőlegezi a helyreállítás költségeit, amit később behajt a károkozón. Kérdés, hogy ennek lenne-e értelme? A Mal – amely egyébként vitatja, hogy károkozó lenne – magáncégként bizonyosan nem tudna kifizetni több tízmilliárdos követelést, a végrehajtás bedöntené a céget, ami gazdasági katasztrófát okozna a térségben: közvetlenül 1200 alkalmazott, a beszállítókkal együtt mintegy tízezer ember megélhetése kerülne veszélybe. Közép- és hosszú távon reális megoldásnak tűnhet a Mal államosítása, ám a cég jogi képviselője, Ruttner György szerint mindez spekuláció, ráadásul szerinte egy ilyen lépés veszélybe sodorná a vegyi üzem működését.

A Mal Zrt. részleges vagy teljes államosítását is lehetővé teszi a parlament alkotmányügyi bizottságának csütörtökön benyújtott indítványa, ha ma megszavazzák. A csőd- és más eljárásokat szabályozó salátatörvénybe bekerülhet, hogy a veszélyhelyzetet okozó esemény miatt kirótt környezetvédelmi bírságot meg nem fizető cégben az állam tulajdonossá válhat (nemzetgazdasági érdekből és a többi tulajdonossal megegyezve).

Nemcsak a bírságok és kártérítések miatt van nehéz helyzetben a cég, de a vezetőit büntetőjogi felelősségre vonás is fenyegeti. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) által lefolytatott vizsgálat lezárult, jelenleg az iratismertetések zajlanak. Ruttner György – aki a gyanúsítottakat képviselő ügyvédi csoport munkáját koordinálja – kérdésünkre elmondta: az iratismertetések várhatóan január végéig elhúzódnak. A helyzet érzékeltetésére hozzátette, a gyanúsítottak egyéni beosztás alapján heteken át az NNI irodájában töltik a napjaikat, hogy áttanulmányozhassák a dokumentumokat.

Az ügyben az NNI várhatóan 15 személy ellen javasol majd vádemelést a Veszprém Megyei Főügyészségnek. Ruttner Györgytől megtudtuk, valamennyi gyanúsított jelenlegi vagy egykori Mal-alkalmazott (a vezérigazgató Bakonyi Zoltánon kívül a menedzsment többi tagja, valamint középvezetők és laboránsok), mindannyiukat közveszélyokozással, illetve környezet- és természetkárosítással vádolják.

Ruttner szerint a gyanúsítások alaptalanok. Érvelése szerint érthetetlen, hogy miközben a nyomozás során keletkezett szakértői vélemények az üzemeltetési problémákon túl számos további szereplőnek –mások mellett a tározó tervezőinek, a kivitelezőknek, valamint a hatósági ellenőrzést végzőknek – a felelősségét is megállapította, addig a büntetőeljárás keretében kizárólag a Mal dolgozóit akarják a vádlottak padjára ültetni.

Kapcsolódó cikkek: Iszapkatasztrófa: elvarratlan szálak | Gyanúsított-cunami a vörösiszap-ügyben | Rekordbírság alap nélkül? | Erózió | Állami irányítás alá vonják a szennyezőt