A módosító indítványt Pokorni Zoltán, az országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke jegyzi. – Régóta tologatjuk magunk előtt ezt a problémát – utalt lapunknak Pokorni Zoltán arra, hogy az egyetemre beiratkozott hallgatók negyven százaléka nem diplomázik, legtöbbjük éppen a nyelvvizsga hiánya miatt. A képzés során rájuk fordított közpénz így nem hasznosul: ezek a fiatalok nyelvtudás és diploma hiányában csak középfokú végzettséget igénylő munkára tudnak elszegődni.

A diploma feltételéül szabott nyelvvizsga nem hozott áttörést, nem növekedett jelentősen a vizsgával rendelkezők

A nagyságrend érzékeltetésére: a pécsi tudományegyetemen az oklevelek 20 százaléka marad bent a nyelvvizsga hiánya miatt, a műszaki egyetemen pedig az elmúlt 12 évben több mint 1400 diplomát hagytak bent a diákok.

Milyen okok állnak a háttérben? Triviálisnak tűnik, hogy az Európai Unió tagjaként az a fiatal, aki diplomát szerez, legalább egy nyelvet jól ismerjen. Amikor a felsőoktatási törvénybe a bolognai átállással bekerült, hogy a diploma megszerzésének feltétele a nyelvvizsga megszerzése, az oktatáspolitikusok azt remélték, ez majd növelni fogja a nyelvvizsgázó fiatalok számát, így javul a magyarok nyelvtudása (az uniós országokkal összehasonlítva Magyarországon kevesen beszélnek idegen nyelveket, bár az elmúlt években valamelyest javult a helyzet a fiatalabb korosztályokban).

A diploma feltételéül szabott nyelvvizsga azonban nem hozott áttörést: nem növekedett jelentősen a vizsgával rendelkezők száma, és a helyzet súlyosságát jelzi, hogy a fiatalok egy része inkább veszni hagyja az egyetemi/főiskolai végzettségét. Pokorni ezen a helyzeten akar segíteni. A javaslat értelmében azok a hallgatók, akik a jövő tanévtől kezdve (2012/2013) a záróvizsgájukat követő három évben sem szereznek nyelvvizsgát, mégis megkaphatják diplomájukat. Ez a lehetőség kiterjed azokra a volt hallgatókra is, akik három évnél régebben záróvizsgáztak, de a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudták átvenni a diplomájukat. Az erről szóló döntést a felsőoktatási intézmények szenátusainak kell majd meghozniuk, amelyek mérlegelhetik, hajlandók-e kockáztatni az egyetemük/főiskolájuk által kiadott diploma elismertségét. Nincsenek pontos adatok arról, hány fiatalt érint a javaslat, de az biztos, több tízezer volt hallgatóról van szó. A türelmi időszak a 2015/2016-os oktatási ciklusig tart, akkortól hatályát veszti ez a diploma megszerzését könnyítő rendelkezés.

Két évvel ezelőtt a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete tiltakozott a nyelvvizsgát előíró jogszabály ellen. A szervezethez rengeteg panasz érkezett, hogy a fáradságos munkával megszerezett tudást nem tudják a diákok diplomával igazolni, a nyelvvizsga hiánya miatt. Az MSZOE szerint azért etikátlan elvárni a hallgatóktól a nyelvtudást, mert az alapképzésben nem oktatnak nyelvet, ezért a nyelvvizsgát sem követelhetnék. Setényi János oktatáskutató, az Expanzió Humán Tanácsadó Kft. vezetője arról, hogy rengetegen nem képesek nyelvvizsgázni, korábban mondta, „ez a hallgatói tömeg tragikus visszajelzés a rendszerváltás utáni Magyarországról, a nyelvtudás hiánya része a kulturális-mentális szerkezetünknek”.

– A Bokros-csomagot követő költségvetési szigorítás egyik hatása az volt, hogy a felsőoktatási intézményekben fokozatosan leépültek a nyelvi lektorátusok, ahol a hallgatók nyelvet tanulhattak, illetve ahol vizsgát tehettek. Ráadásul nem kötelezi semmi az egyetemeket és a főiskolákat arra, hogy támogassák a nyelvvizsga megszerzését – indokolta lapunknak Pokorni, miért volt szükség lazítani a törvényi szigoron.

Hoffmann Rózsa kereszténydemokrata oktatási államtitkár előtt sem volt ismeretlen ez a probléma, csak éppen ő úgy oldaná meg, hogy törvénytervezetében a felsőoktatásba belépési követelményként határozza meg a nyelvvizsgát. Ez egy olyan szűrő, amely csak a jó anyagi körülmények között élő fiatalokat engedné be a rendszerbe. A legtöbb középiskolában nincs olyan színvonalú nyelvoktatás, hogy ha egy diák csak a tanórákon vesz részt, le tudná tenni a nyelvvizsgát.