Vörösiszap: einstandolt adományok
Az előzményekről: idén februárban az úgynevezett kármentő bizottság – az ülésen megjelent miniszterelnök javaslatára – úgy döntött, hogy az összegyűlt adományokból 1,5 milliárd forintot a vörösiszap-katasztrófában érintett három település közcélú fejlesztéseire fordítanak. Ferenczi Gábor, a térség jobbikos képviselője a döntést követően többször is interpellált amiatt, hogy a civil adományokat nagyrészt kormányzati célokra fordítják. Gőgös Zoltán, Veszprém megyei szocialista képviselő is több alkalommal kért választ Pintér Sándor belügyminisztertől, mivel ő is úgy vélte, hogy az adományokból összegyűlt pénzt nem az eredeti kormányhatározatnak megfelelően használják fel. Ő – miként azt többször is kifejtette – attól tart, hogy az alapba befizetett adományok a kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetések sorsára jutnak.
A kármentő bizottság vezetője, Lasztovicza Jenő – ő a Veszprém Megyei Önkormányzat elnöke – visszautasította Gőgös állításait azzal, hogy a képviselő vehette volna a fáradságot elolvasni az alap felhasználásáról szóló rendeletet. Abban ugyanis nincs benne, hogy az adományokat közvetlenül és kizárólag a katasztrófa károsultjainak kellene juttatni. A kormányrendelet kilencedik paragrafusa szerint az MKA forrásai a katasztrófában megrongálódott közterületek, közutak helyreállítására, illetve az iszapömlésben érintett térség revitalizációjára, tehát közcélokra is fordíthatóak.
Ekként is tettek. Kérdés persze, hogy a térség revitalizációjába belefér-e, hogy Kolontáron például több mint 11 millió forintért műfüves focipályát, 55 millióért pedig tanösvényt és emlékparkot építsenek. Kétségtelen ugyanakkor, hogy ezek valóban közösségi célú létesítmények, még ha az adakozók aligha gondolták is, hogy karitatív befizetéseikből ilyen, életfontosságúnak aligha minősíthető projekteket finanszíroz majd a kormány.
A kármentési bizottság 2011. március 3-án kelt, a kármentő alap új felosztási elveit kimondó határozata szerint Devecser 1 milliárd 50 milliót, Kolontár 300 milliót, míg Somlóvásárhely 150 milliót kapott a befizetett adományokból „az önkormányzatok katasztrófahelyzettel összefüggő közösségi céljának finanszírozására”. A pénzek felhasználásáról szerettünk volna beszélni a kármentő bizottság elnökével, de Lasztovicza Jenő kérdéseinkre már hónapok óta nem válaszol.
A települések polgármesterei – akik egyébként a kármentő bizottság tagjai – kötélnek álltak. Toldi Tamás, Devecser fideszes polgármestere azt hangsúlyozta, hogy az állam nem támogatást, hanem kézzelfogható segítséget nyújtott a három településnek, amelynek értéke „a 33 milliárd forintot is meghaladta”. Ebben – tette hozzá – benne vannak az új lakásépítések, -vásárlások és egyéb lakhatási megoldások, és maga a kármentesítés. Devecserben a Magyar Kármentő Alapból két alkalommal összesen 68 millió forintot kaptak a károsult családok, 44 milliót osztottak ki a „károsult, szegény” családok lakásvásárlásának támogatására, 41 millió forintot pedig a kisvállalkozásokat működtető családok kétszeri kárpótlására, illetve 20 millió forintot albérleti elhelyezések támogatására. Ez összesen 173 millió forint.
A kármentő bizottság honlapján lévő adatok szerint a kármentő alapból Devecsernek tizenegyszer ítélt oda segélyt, illetve támogatást (ennek legnagyobb összege 95 millió, a legkisebb 4,074 millió forint volt) a bizottság. Az utolsó határozatot az idén július 26-án hozták. Hogy ezt követően születtek-e további döntések, annak a honlapon nincs nyoma, írásbeli kérdéseinkre pedig választ nem kaptunk. Az összesítés szerint Devecsernek 2011. július 27-ig összesen 352 millió 357 ezer forint támogatást ítélt oda a bizottság a Magyar Kármentő Alapból, ami több mint kétszerese annak, mint amekkorát október végén a polgármester közölt a Népszabadsággal.
Igaz, a polgármester nem számszerűsítette a közösségi célú fejlesztésekre – rendőrőrs, a lakóparkban épülő rendelő és orvosi lakás, a Biztos Kezdet Gyermekház létesítése, működtetése, a mentorprogram, az elfogadott rendezési terv szerinti ipari terület kialakítása, infrastrukturális ellátása, a városközpont rehabilitációja stb. – kapott, illetve kilátásba helyezett pénzeket. Ezek finanszírozásáról azonban nem lelhető fel semmilyen nyilvános adat azon kívül, hogy az azóta már megépült rendőrőrs járulékos költségeire a közcélú fejlesztésekre elkülönített 1 milliárd 50 millió forintból a kármentő bizottság márciusi határozata 5 millió 183 ezer forintot előlegezett meg. Figyelemre méltó, hogy az MKA számláján lévő, már kamatokkal együtt számított 1,8 milliárd forintból 1,1 milliárdot decemberig, illetve jövő januárig lekötöttek. Vagyis a segélyek – legalábbis azok egy része – virtuális.
Kolontár közjegyzője, Szarka Gyula lapunkkal azt közölte, hogy a kármentő bizottság által odaítélt 155 millió forint nem egészen hét százaléka került közvetlenül azokhoz, akiknek azt az adományozók szánták. (Devecserhez hasonlóan csak a július végéig megítélt támogatások olvashatóak a bizottság honlapján.) Ugyanis a Magyar Kármentő Alapból a magánszemélyek 9 millió 300 ezer, a vállalkozások pedig 1 millió 200 ezer, összesen tehát 10 és fél millió forint támogatást kaptak. Az alapból a közcélú fejlesztésre a községnek 300 millió forintot különítettek el. Ebből eddig 11 millió 344 ezret fordítottak a műfüves iskolai kézilabdapálya megépítésére, 10 millióért pedig egy „közösségi célú” kisbuszt vásároltak. Emlékház és tanösvény megépítését is tervezték 50 millióért – a bizottság határozatában egyébként erre vonatkozóan 55 millió forint áll. Ez már félig-meddig el is készült a katasztrófa egyéves évfordulójára. A kolontáriak 40 millióért bővítik és újítják föl majd a kultúrházat, 20 millióért a sportpálya öltözőjét, a település rendezési tervének felülvizsgálatára 8 millió forintot akarnak az adományokból fordítani.
Somlóvásárhely polgármestere arról tájékoztatott, hogy október végéig 32 millió 198 ezer forintot kapott a község. (A bizottság honlapján 27 millió 150 ezer forintot olvashatunk.) Ebből csaknem 14 millió forintot fizettek ki eddig az embereknek, további kétmilliót fordítanak még bútorvásárlásra.
A Magyar Kármentő Alap számlájának aktuális egyenlege 2011. november 7-én 1 milliárd 783 276 572 forint volt, a károsultak részére támogatásként 350 millió 003 099 forintot utaltak el. Ha azonban összeadjuk a kármentő bizottság által megítélt segélyeket és támogatásokat, az mindössze 348 millió 554 ezer forintra jön ki. A kisebbik kérdés talán az, hogy hová tűnt akkor a különbözet? A nagyobb kérdés az, hogy a bankban fialtatott több mint egymilliárdból vajon még hány műfüves kézilabdapálya épül?
(A cikk a Független Médiaközpont és a Gőbölyös József „Soma” Alapítvány támogatásával készült.)
