Dönteni kellett: sok pénzért felújítjuk az orosz gépeket, vagy élünk az amerikaiak kínálta lehetőséggel
– Államosítani készül a kormány a Rába Járműipari Holdingot, amely jelentős beszállítója a magyar honvédségnek is, csak idén többmilliárdos állami megrendelésre számíthatott a cég. Ön még idén májusban arról beszélt, hogy fel akarják éleszteni a magyar hadiipart, s ebben komoly szerep jut a Rábának is. Pontosan milyen?

– A Rába 1904 óta beszállítója a magyar honvédségnek, és ma is kiemelt az együttműködésünk. 2003-ban tizenöt éves futamidővel indult meg egy gépjármű-beszerzési program, melynek keretében 2009–2010-ben 125 darab különböző személygépkocsi és bázisjármű került leszállításra. A kormányváltást követően a szerződést módosítottuk, további 23 különböző katonai járművel bővítettük több mint 3,4 milliárd forint értékben, halasztott fizetési konstrukcióban. Annak mindig nagy jelentősége van, ha egy nemzet a haderejét saját gépiparának termékeivel tudja felszerelni, hiszen ez nem jár a fizetési mérleg romlásával, ugyanakkor munkahelyek teremtését, megtartását teszi lehetővé. A hadiipar ráadásul mindig a polgári technológia előtt jár egy-két lépéssel, ilyen értelemben húzó hatása is van.

– Amikor átvették a kormányzást, a védelmi kiadások büdzséje 308 milliárd forint volt. Az elmúlt időszakban ez a keret a GDP egy százaléka alá süllyedt, amire az elmúlt húsz évben nem volt példa. A jövő évi tervezetben már csak 234 milliárd szerepel, ami újabb csökkenést jelent. Nem lesz ez kevés?

– Távolról sem lehet ebből mindent kihozni, amit szeretnénk. A prioritás a működőképesség fenntartása, a nemzetközi kötelezettségek teljesítése. A magyar honvédség haditechnikai eszközeinek megújítása ennyi pénzből nem lehetséges. Ha tízszer ekkora költségvetésünk lenne, azt is el tudnánk okosan költeni.

– Nemrég sikerként jelentette be, hogy harminc darab UH–1N típusú helikoptert kapunk ingyen az amerikai hadseregtől. Ez jól hangzik, de nem fog túl sokba kerülni a gépek rendszerbe állítása, szervizelése, alkatrészellátása egy alapvetően orosz beállítottságú kiszolgálórendszerben?

– Tény, hogy a birtokunkban lévő orosz helikoptereknél ezek az egyébként koros, de még csak félidős amerikai gépek sokkal modernebbek. Azon a határponton vagyunk, amikor a szállítóhelikopter-képességünket illetően döntést kell hoznunk: sok pénzért felújítjuk az orosz gépeket és további tíz évig üzemben tartjuk még őket, de ezzel elodázzuk az érdemi megoldást, vagy élünk ezzel az egyszeri, amerikai lehetőséggel. Ezek a gépek kisebbek, könnyebbek, kevesebbet fogyasztanak. Az amerikai kongresszus a napokban dönt, megkaphatjuk-e ezeket a helikoptereket térítésmentesen. Ha ez a döntés megvan, akkor fogjuk mi is asztalra tenni a kérdést: meg akarunk-e teremteni minden egyéb feltételt – kiszolgáló bázist, kiképzést – ezekhez a huszonöt évig még reptethető gépekhez. A próbaszámításaink szerint több tízmilliárdot spórolhatunk az amerikai megoldással.

– Nyilvánvalóan pénzkérdés az is, hogy elvállaljuk-e újra az afganisztáni kabuli nemzetközi repülőtér felügyeletét. Presztízsben fontos lenne, de kérdés, hogy megéri-e ebben a gazdasági helyzetben.

– Korábban két alkalommal, hat-hat hónapig már elláttuk a kabuli reptér felügyeletét, beleértve a parancsnokságot is. Valóban felmerült annak lehetősége, hogy 2012-ben egy teljes évre újra átvegyük ezt a feladatot. Ez egy rendkívüli fontosságú megbízás. Bizonyos egyeztetések még hátravannak, leginkább azon múlik a döntés, hogy a magyar kormány felvállalja-e ennek költségeit. Kellő időben a kormány elé viszem ezt a kérdést annak költségvetési kihatásaival együtt.

– Bevétele az államnak és így a honvédségnek is a feleslegessé vált eszközökből lehetne. Az idén 17 milliárdos pluszpénzt terveztek: árulják a huszonnégy, hadrendből kivont MiG–29-est és külön azok tartalék hajtóműveit. Sikerült már túladni rajtuk?

– Az ügynek nem a HM a felelőse, hanem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, amely kiírta a pályázatot ezekre a repülőgépekre és hajtóművekre. Utóbbiak mindegyikére érkezett olyan ajánlat, amely elérte a meghirdetett minimálárat, az első körben meghirdetett nyolc gép közül viszont még egyre sem. Bár tudomásom szerint huszonhárom érdeklődő volt, közülük pedig nyolcan meg is vásárolták a szükséges ajánlati csomagot, de egyetlen érvényes ajánlatot sem tettek végül. Innentől kezdve meg kell próbálni újra értékesíteni ezeket az eszközöket.

– Az előző kurzus idején ünnepélyes keretek között nevezték át a felújított Zách utcai laktanyát Maléter Pál után, és felavatták az ’56-os hős szobrát is az épületben. A kormányváltás után a HM viszont átadta az objektumot az újonnan megalakult Terrorelhárító Központnak. Ezzel Maléter Pál emlékének ápolásáról is lemondtak?

– Szó sincs róla. Nyilván Maléter Pál idejében ez a fajta, terrorizmussal kapcsolatos kihívás nem volt még ilyen formában jelen, mint most. De nem gondolom, hogy a TEK feladatai kevésbé lennének katonai vagy honvédelmi jellegűek. Azzal érvelni tehát, hogy a terrorelhárítók nem katonák, nem túl szakszerű. Nem bélyeggyűjtők vették át az objektumot, ami sértő lehetne Maléter emlékéhez. Másfelől a Zách utcai laktanya átadásának egyik kompenzációs alapja a Honvédelmi Minisztérium mögötti műemlék épület odaadása volt. Ezt az ingatlant lehetőségeink szerint felújítjuk és birtokba vesszük. Tavaly nyáron Maléter Pál özvegyével, az általam nagyon tisztelt Gyenes Judithtal jártuk be az épületet, és tudattam vele: tragikus sorsú hős férjéről kívánom elnevezni.

– Az elmúlt napok híre, hogy összevonják a katonai hírszerzést és elhárítást. De hogyan tudja majd egyetlen nemzetbiztonsági szolgálat garantálni a szigorúan elkülönített feladatok megoldását? Az pedig külön pikáns lesz, ha a távozókat esetleg korkedvezményes nyugdíjba küldik.

– Nyugdíjba senki nem megy, szolgálati járandóságot fognak élvezni többen is a távozók közül. Kétszáztizenhét beosztás szűnik meg, de az egész integráció alapfeltétele az volt, hogy katonai képességet nem veszíthetünk. Alapvetően a kiszolgáló apparátus egyszerűsítését hozza a leépítés. Hogy érthető legyen: ezután elég lesz egy személyzetis, egy pénzügyes, és a többi. Ami a feladatok ellátását illeti, az információk belső szeparálása a biztonsági szabályoknak megfelelően teljesíthető. Ugyanilyen integrált szervezetben működnek ezek a szolgálatok tizennyolc NATO- és uniós szövetségesünknél is. Körülbelül nyolcszáz fős katonai nemzetbiztonsági szolgálattal számolhatunk majd a jövőben, ez a létszám jelentősen több, mint más hasonló méretű országoké. Hatékonyabb működést várok az átalakítástól. Nem beszélve arról, hogy az összevonás után felszabadul ingatlan is, amelynek az értékesítéséből származó bevétel – a kormány külön engedélyével – a honvédség fejlesztésére lesz fordítható.

Kapcsolódó cikkek: Hende: nem sikerült túladni a MIG-eken | Éles bevetésre vágyik a honvédség hősnek kikiáltott pilótája | Bővítenék a honvédségi létszámkeretet | ''A honvédség anyagi helyzete az ország védelmét veszélyezteti'' | Hende taníttatná a honvédelmet