Akcióban

Népszabadság - Móricz Simon

A jogszabály tavaly decemberben – minden egyeztetés nélkül elfogadott – módosítása valóban ellehetetleníti a munkabeszüntetést, legalábbis a közszolgáltatásokat nyújtó cégeknél. Ez már tavasszal kiderült, amikor a mozdonyvezetők, a buszsofőrök, de még a paksi atomerőmű alkalmazottjai is leálltak volna pár órára. A versenyszférában ugyan nincs ilyen korlátozás, de forrásaink álláspontja szerint az a kormányt nem érdekelné különösebben, ha néhány multinál például ideig-óráig beszüntetnék a termelést.

A figyelmeztető sztrájkokból azonban nem lett semmi, mert az új szabályozás szerint az elégséges szolgáltatásról a feleknek – tehát a munkavállalói és a munkaadói oldal képviselőinek – előzetesen meg kellett volna állapodniuk, ám az egyezkedés sehol nem járt sikerrel. Így a munkaügyi bíróságokra maradt a döntés joga, ám érdemi verdikt egyetlen ügyben sem született, mert gyakran húzták az időt; esetenként még azt is csak több fordulóban tisztázták, hogy egy-egy ügyben melyik bíróság az illetékes.

De a kormány sem kapkodta el a dolgot: amikor a mozdonyvezetők a sztrájktörvényben előírt egyeztetési eljárást kezdeményezték, a kabinet hosszú ideig nem jelölte ki tárgyalódelegációja tagjait. A közlekedés végül sehol nem állt le, de igencsak kérdéses, hogy a sztrájkot egyáltalán megtarthatták volna. A tavalyi törvénymódosítás szerint ugyanis munkabeszüntetés kizárólag kollektív munkaügyi vitában elrendezhető követelések miatt kezdeményezhető. A munka törvénykönyve pedig egyértelműen leszögezi, hogy e körbe csak a munkaviszonnyal összefüggő kérdések tartoznak.

A tavaszi sztrájkkísérletek egyik oka a korengedményes és korkedvezményes nyugdíjak eltörlése volt, ami egyértelműen túlmutat a munkabeszüntetésnek a sztrájktörvényben meghatározott célján – figyelmeztet szakvéleményében Kolláth György alkotmányjogász. Ebben az ügyben nyilvánvaló, hogy nem a munkavállalók és az őket foglalkoztató cégek, hanem a foglalkoztatottak és a kormány között van vita. Erre az esetre viszont a törvény már nem biztosítja egyértelműen a sztrájk lehetőségét.

A Fővárosi Bíróság egy ítéletében ki is mondta: munkabeszüntetés csak a munkaviszonnyal összefüggő, kollektív munkaügyi vitában érvényesíthető gazdasági és szociális érdekek kapcsán kezdeményezhető. Ez az alkotmányjogász szerint a sztrájkjog kifejezett korlátozását jelenti, és igencsak kérdésessé teszi, hogy lehetséges-e egyáltalán – esetleg csak bizonyos követelések tekintetében – politikai jellegű sztrájkot hirdetni.

A sztrájkjog alkotmányban rögzített jog ugyan, de az alaptörvény nem határozza meg annak pontos tartalmát, s azt sem, hogy mely foglalkoztatotti kör élhet a nyomásgyakorlás ezen eszközével. Emiatt a parlament szélesebb körű felhatalmazással rendelkezik, és korlátozó rendelkezéseket hozhat – állítja Kolláth. Erre van is példa, hiszen többek között a rendőrök sem sztrájkol hatnak.

A munkabeszüntetés lehetőségétől viszont kizárólag alkotmányos indokból, valamely alkotmányos jog, alkotmányos érték, cél védelme érdekében lehet bárkit megfosztani – hangsúlyozza Kolláth. Azt viszont, hogy a ma hatályos szabályozás – amely szerint sztrájkot kizárólag a munkavállalók és a szakszervezetek közötti kollektív munkaügyi vitában tárgyalható ügy miatt lehet meghirdetni – megfelel-e a fenti kritériumoknak, szerinte az Alkotmányíróságnak (AB) kellene eldöntenie.

A testületnek egy ilyen beadvány esetén arra is választ kellene adnia, hogy a politikai jellegű sztrájk – ez a helyzet állhat elő, amikor a munkavállalók nem a munkaadókkal, hanem valamilyen, a foglalkoztatottak helyzetét érintő döntés miatt a kormánnyal állnak vitában – egyáltalán megengedhető-e. Az Alkotmánybíróság eddig ebben a kérdésben nem foglalt határozottan állást. A politikai sztrájkot az EU több tagállamában kifejezetten tiltják, és az sem számít kivételesnek, hogy a közszférában foglalkoztatottakat megfosztják a munkabeszüntetés lehetőségétől. Emiatt külföldi példákra nemigen érdemes hivatkozni. A leginkább megengedő álláspontot egyébként talán a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyesülési szabadság bizottsága képviseli: „a kormányzat szociális és munkaügyi hatású gazdaságpolitikája elleni nemzeti sztrájk illegálisnak minősítése az egyesülési szabadság jelentős sérelmét okozza”.

Kapcsolódó cikkek: D-Day: Fütty Orbánnak | D-Day:szeptember 29 - kezdődik a szakszervezeti demonstrációsorozat | Dühös dolgozók kerítik be az Országházat | Pataky: Érdemi tárgyalás híján fel kell lázítani a népet | Borsik: kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek a dolgozók