Ismert, hogy az Országgyűlés úgy döntött: a fővárosi Kossuth teret az 1944 előtti állapotok szerint rekonstruálja. Ez a szándék – többek között – azt jelenti, hogy visszahoznák a térre Horvay János ruskicai márványból faragott, s 1927-ben leleplezett szoborkompozícióját, amely a Batthyány-kormány kilenc miniszterét örökíti meg. A Rákosi-rendszer irányítói által rosszkedvűnek talált szobrokat 1951-ben távolították el a Kossuth térről. A kőfaragóknak felkínált, s így gyakorlatilag felaprításra ítélt művet Dombóvár 1959-ben megvette, s ezzel megmentette. A város legszebb parkjában, a Szigeterdőn állították fel Horvay alkotását, s mostanra a mű hozzánőtt Dombóvárhoz, a település látványosságává, ikonjává vált. Ezért Dombóváron a helybéliek nehezményezték a parlament döntését.

A dombóvári park, ahol a Batthyány-kormány tagjait, köztük a Kossuth Lajost megörökítő szoborcsoportot szétszedve felállították. Képünkön Deák Ferenc igazságügy-miniszter és Mészáros Lázár hadügyminiszter

Ennek az ellenkezésnek állt élére Szabó Loránd, a 20 ezer lelkes város független polgármestere, amikor október 6-án aláírásgyűjtést kezdeményezett a szobrok megtartása érdekében. Eddig több mint ezren írták alá az íveket. Ezzel párhuzamosan a polgármester a képviselő-testület elé terjesztett egy állásfoglalást, amely arról szólt, hogy a város ragaszkodik az első független magyar kormány tagjairól faragott portrékhoz. Ezt a javaslatot szavazták meg csütörtöki ülésükön a városatyák.

Az ülésen Tóth Gyula MSZP-s képviselő úgy fogalmazott, hogy amikor a parlament fideszes többsége megszavazta a Kossuth tér rekonstrukcióját, akkor a képviselőknek fogalmuk sem volt, miről voksoltak, s hogy annak milyen következményei vannak. Így a kormánypárti képviselők túlnyomó többsége azt sem tudta, hogy a Kossuth-szoborcsoport Dombóvár tulajdonát képezi. A dombóvári képviselő-testületet irányító Fidesz-frakció tagjai – az előbbiekkel nem vitatkozva – kivétel nélkül megszavazták a szobrok megtartásáról szóló határozatot, így végül is szembementek kormányuk akaratával. A fideszes városatyák azért tették ezt, mert hetek óta érzik, hogy a dombóváriak meg akarják tartani a szobrokat.

Az ülésen Szabó Loránd elmondta, hogy két és fél ezer aláírást akarnak gyűjteni november 6-ig, akkor az íveket átadják Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének. A tizenkét tagú testület két szocialista képviselője egyébként úgy véli, hogy ha a kormány el akarja vinni a szobrokat Dombóvárról, akkor – bármilyen áron, de – meg is teszi azt. Igaz, ez ellen szól, hogy a dombóváriak közül – az internetes fórumokon keresztül – egyre többen azt hangoztatják: ha kell, akár oda is láncolják magukat a szobrokhoz, de meggátolják azok elszállítását. A szobrok sorsát ismerő jogászok viszont úgy látják, hogy erre nem lesz szükség, mert Horvay művének gazdája egyértelműen a dombóvári önkormányzat, így elvitele jogsértés lenne.

Igaz, a szobrok tulajdonba adásáról nem készült szerződés, hisz Pestről szóbeli megállapodás alapján fuvaroztatta el az akkori tanácselnök, ám írott kontraktus nélkül is Dombóváré lett a kompozíció, mivel a Tolna megyei város mostanra „elbirtokolta” Budapesttől a közterén álló művet.