A tervezet szigorít az intézmények létrehozásának feltételein. A törvénytervezetről, melyet október 23-ig lehet véleményezni, tegnap tárgyalt Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával. A hallgatók két pontot kifogásolnak leginkább: a hallgatói szerződéseket és az önköltséges képzést.

– Úgy ültünk le egyeztetni, hogy előtte nem ismerhettük meg a most közzétett tervezet szövegét – mondta lapunknak Nagy Dávid, a HÖOK elnöke. Hozzátette: azért kifogásolják, hogy az államilag finanszírozott hallgatóknak kötelező lenne egy úgynevezett állami ösztöndíjszerződést kötni, mert szerintük ezekben a szerződésekben röghöz kötnék a fiatalokat. – Irreális elképzelés, hogy diploma után meghatározott ideig Magyarországon dolgozzanak a fiatalok, különben vissza kell fizetniük a képzés költségeit akkor is, ha az állam nem biztosítja számukra a hazai munkát és a megélhetést – hangsúlyozta. (A tervezetben mindössze az szerepel, hogy hallgatói szerződéseket kell kötni, de hogy mi lesz ezekben, arról nem írnak.)

Hoffmann Rózsa az egyeztetést követően úgy nyilatkozott: napokon belül elkészítik a szerződésmintákat, amelyek lehetővé teszik a további vitát. Szerinte magától értetődő, hogy munkahelyeket kell biztosítani a frissen végzetteknek, különben a szerződésnek az állam részéről nem lesz meg a feltétele. Réthelyi Miklós szerint a szerződés egyfajta figyelmeztetés az állami támogatással tanulóknak, hogy a támogatásért cserébe munkát várnak tőlük.

A tervezet szerint a kormány évente rendeletben szabályozná, hogy hol, hány államilag finanszírozott férőhely lesz. A HÖOK leginkább azt hiányolja, nem derül ki, hogy „milyen elvek mentén kerül szabályozásra az önköltséges képzés”. Réthelyi Miklós erről azt mondta: – Az adófizetők pénzével az államnak megfontoltan kell bánnia, így átgondolásra szorul a támogatási rendszer. Továbbra is lesznek állami finanszírozású képzési helyek a felsőoktatásban, emellett „megnyílik az út az önköltséges tanulás lehetősége előtt is”. – A munkaanyagban az áll, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az önköltséges hallgatóknak sem kell minden esetben a képzésük teljes költségét kifizetniük, ha ők is aláírják az ösztöndíjszerződést.

Csak az léphet be a felsőoktatásba, akinek már legalább egy C típusú középfokú nyelvvizsgája van. A hallgatók – felsőfokú szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen – tizenkét féléven át tanulhatnak államilag támogatott képzésben. (A támogatási idő legfeljebb tizennégy félév, ha a hallgató egységes, osztatlan képzésben vesz részt, és a követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet.) Szigorodnak a diploma megszerzésének szabályai is. Az abszolutórium után két évig lehet záróvizsgázni, ezután a diplomázás feltételhez köthető. A hallgatói jogviszony lejárta után öt évvel már nem lehet záróvizsgázni.

Hoffmann Rózsa szerint a hallgatók több javaslata bekerült a tervezetbe, Nagy Dávid viszont azt mondta, a lényegi dolgokban továbbra sincs egyetértés. Ugyanakkor örömmel fogadta Halász János parlamenti államtitkár javaslatát, hogy az egyeztetések immár a normaszövegről folytatódjanak. A HÖOK az október 27-re tervezett tüntetést ettől függetlenül megtartja. Hogy a tárgyalások mikor folytatódnak, egyelőre nem tudni, a héten már biztosan nem ülnek asztalhoz a felek.

C típusú középfokú nyelvvizsga nélkül senki nem juthat be az egyetemekre