xanadu | 2011. október 17. | 16:28:32

Ja!

A kisebb résznek a NÉGYSZERES érték jönne be.

xanadu | 2011. október 17. | 16:16:28

malkom | 2011. október 17. | 14:42:39

Nem kell semmilyen vaspor.
A növények TÖBBSÉGÉNEK a jelen CO2 koncentráció KÉTSZERESE az OPTIMÁLIS érték.

Magyarul: minél több van a légkörben az egyéb feltételeket (víz, tápanyag) jobban tudják hasznosítani.
A CO2 lekötésének egyik módja: a szerves anyagok kivonása a rendszerből, pl. az erdők fájának beépítése.

malkom | 2011. október 17. | 14:42:39

A felmelegedés az egyik, ha nem a legnagyobb globális probléma. Ahelyett, hogy "Don Quijote de la Mancha" partizánharcot folytatnánk a globalizmus ellen, globális megoldásokat kellene szorgalmazni a globális világ képviseloinél. A kornyezetbarát technológiákat folyamatosan fejleszteni kell, viszont ma már teljesen egyértelmu, hogy ez nem lesz elég és átmenetileg széndioxid és metáncsokkento eljárásokat kell bevezetni, például vasport kell kiszorni a déli félteke óceánjaiba novelve ezzel a makro - széndioxidelnyelést. A problémák feltárása fontos, de a cselekvés mikéntjének felvázolása nélkul csak tehetetlen jajveszékelésként hat.

MinVal | 2011. október 17. | 11:17:28

Ja hát a környezethez nyilván alkalmazkodni kell a mezőgazdaságnak is. Mindezek mellett a rendelkezésre álló vizet ki lehetne használni sokkal jobban, csak akarni kellene.

xanadu | 2011. október 17. | 10:43:55

MinVal | 2011. október 17. | 10:28:11

Itt van valami a szájtépésen kívül is (remélem).

A helyén kellene látni az mezőgazdasági termelést, majd ezt követően az öntözést.

MinVal | 2011. október 17. | 10:28:11

Ezt miért nekem címezted?


xanadu | 2011. október 17. | 10:01:39

xanadu | 2011. október 17. | 10:03:27

Ugyanis a víz nem az adott időben és megfelelő szántóföldi táblán van jelen. Ez csak különböző műszaki létesítmények megépítésével, fenntartásával érhető el. A megfelelő időpont víztározók, míg a megfelelő hely csatornák, vezetékek építésével, karbantartásával biztosítható.

mazo81 | 2011. október 17. | 10:01:40

"És nem az lesz a legnagyobb baj, hogy pótolhatatlan növény- és állatfajok pusztulnak ki..." De, kedves Tanács Úr, az a legnagyobb baj!Az állat és növényvilág nem sokat tehet arról, hogy "rendkívüli intelligenciája" miatt az állatvilágból kiemelkedett ember alig pár évtized alatt képes tönkretenni ezt a gyönyörű bolygót. És még mindig azon töri a fejét, hogyan tudná még jobban kizsigerelni...

xanadu | 2011. október 17. | 10:01:39

MinVal | 2011. október 17. | 09:51:07
A társadalom elvárása a mezőgazdasági termeléstől kettős: legyen biztonságos és jó minőségű a termelt élelmiszer.
A biztonságos ellátás elsősorban a szántóföldi növényeket érinti. A hazánkban a gabonafélékből a szükséges évi kb. 5 millió tonna termés több forrásból is biztosítható.
Ezek:
- A világpiacról vásárolható takarmány- és kenyérgabona egyaránt. Egy világméretű aszály előfordulására kicsi az esély, a hazai kisebb termés külföldről kiegészíthető.
- Stratégiai készletezés.
a. A hazai gazdaságpolitika várhatóan hosszú ideig fenntartja a jelenlegi termelési szerkezetet. Ennek jellemzője az időnkénti túltermelés, a többlettermés a szárazabb években felhasználható.
b. Hazánk meteorológia adottságai alapján az évjáratok között jelentős különbségek vannak, a bő év termése tárolható és felhasználható szükség esetén.
- A takarmánygabona biztosítása két forrásból történik, az őszi búzából minden évben számíthatunk bizonyos mennyiségű termésre, a kukorica termőterülete a csapadékosabb Dunántúlon minden évben hoz valamennyi termést.
- A hazai ellátás teljes egészében biztosítható az öntözött szántókról.
A megfelelő termőföld- és vízmennyiség mérleg szerint rendelkezésre áll az országban. Ugyanakkor a két tényező térbeli és időbeli optimális előfordulása már nem teszi lehetővé a célzott termésmennyiség elérését. Ugyanis a víz nem az adott időben és megfelelő szántóföldi táblán van jelen. Ez csak különböző műszaki létesítmények me

xanadu | 2011. október 17. | 09:59:29

evergreen | 2011. október 17. | 09:35:47

És akkor beleért a kezed a bilibe és felébredtél...

NEM KELL ott öntözni.
Vissza a természetnek!

MinVal | 2011. október 17. | 09:58:31

http://www.youtube.com/watch?v=e0DLwzeLhuA&feature=related

Ideje lenne már erre az emberre hallgatni végre.

MinVal | 2011. október 17. | 09:51:07

Milyen furcsa hogy itt megjelenik egy ilyen cikk. Eddig bármikor a hazai vízgazdálkodás fejlesztéséről volt szó, itt csak lehúzták és azt magyarázták miért nem lehet. Persze szakmai hozzá értés nélkül megmondva. Itt persze már megy az ijesztgetés a kiszáradásról. Az újság is többet tudna tenni szájcséplés helyett, ha nem a fejlesztésekre irányuló tervek ellen lennének, hanem támogatnák azt. A szakértők mondandóját elfogadni, és nem kókler módon befolyásolni a közvéleményt.

evergreen | 2011. október 17. | 09:35:47

Már rég meg kellett volna valósítani a közel-keleti országokban ismeretes csepegtetéses öntözési technikát (a mögötte álló csatornarendszerrel). Még most sem késő belekezdeni. Magyarország édesvízi készlete hatalmas, kiaknázatlan kincs. Ennek töredékéből virágzó (exportra orientált)mezőgazdaságot működtetnek pl. Izraelben. Csak kellene, hogy legyen az országban egy mezőgazdaság iránt elkötelezett kormányzati politika. Talán még uniós pályázati forrásokat is lehetne nyerni a vízfelhasználás korszerűsítésére.

xanadu | 2011. október 17. | 09:33:03

Kispancsa | 2011. október 17. | 08:28:10

Az öntözést két dolog miatt hagyták abba:
1. megszűnt az önellátást előtérbe helyező hidegháborús gazdálkodás.
2. megszűnt az ott leselejtezett fegyverekért bármit elfogadó Szovjetúnió.

Kispancsa | 2011. október 17. | 08:28:10

Az ötvenes években rengeteg pénzt költöttek az öntözőcsatornák, és a mezővédő erdősávok kialakítására. A tsz-ek gondozták is, és használták, mindaddig, míg egy átgondolatlan lépéssel pénzt kértek a vízért,- amit ha nem használnak elfolyik - és akkor abbahagyták az öntözést, és ezek a drága csatornák tönkrementek. Az erdősávokat, az ostoba pénzéhes privatizálók azonnal kivágták, most aztán újra fütyül a szél. A tsz-ek megszűnésével a mezőgazdasági értelem teljesen kiürült, az ügyesebb agronómusoknak van jól működő telepük, de a tömeg nem ért hozzá és tönkre megy. A mezőgazdaságban soha sincs jó idő, ezért hozzáértéssel kell alkalmazkodni. Nem kell őket a városnak eltartani, forrjon ki az új mezőgazdaság, családi alapon is lehet nagyüzem, vagy álljanak össze, és fizessék meg a hozzáértést, netán tanuljanak. Az ostobaság sok kárt okozott már kicsiben és nagyban. Az Aral tó is a hozzá nem értő politikai meggondolás miatt ment tönkre, és csinált öko katasztrófát. Sok baj van a felülről irányított ötleteléssel.

xanadu | 2011. október 17. | 07:46:07

A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS
AKTUÁLIS KÉRDÉSEI


A Vidékfejlesztési Minisztérium Területi Vízgazdálkodási Főosztálya,
az ICID Nemzeti Bizottsága
és a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége
előadássorozatot indít
a mezőgazdasági vízgazdálkodás aktuális kérdéseiről.

Az első rendezvényre
2011. október 18-án, kedden 10 órakor
kerül sor
a Vidékfejlesztési Minisztérium színháztermében
(Budapest, V. Kossuth Lajos tér 11.)

ordító egér | 2011. október 17. | 07:13:42

Ego55 | 2011. október 16. | 23:01:14

Ezt a természet átalakítás mánia politikai ideológia független, de nagyon jellemző az emberi arroganciára.

Volt itt egy cikk az Aral tóról. Ennek apropóján felsoroltak egy rakás tavat a világ minden tájáról, amit nagyjából sikerült tönkretenni.

Az mondjuk rendben van, hogy a Föld jelenlegi népességgét nem lehet úgy ellátni, hogy csak simán együtt élünk a természettel, de azért jó volna találni egy ésszerű kompromisszumot.

xanadu | 2011. október 17. | 06:03:54

taliga | 2011. október 16. | 22:18:47

Almának kifejezetten rossz termőhely.

xanadu | 2011. október 17. | 06:02:29

A dolog nem túl bonyolult.
Minden termőhelyen azt a növényt kell termeszteni, mely igényeit kielégíti.
Ha a kukorica nem nő, akkor ott őszi kalászost kell vetni.

Azt pedig el kell felejteni, hogy ha valakinek van 5 ha földje, akkor ő abból jogosult jól megélni - társadalmi költségen.

Egyébként a Homokhátság alatt lenni kell víznek, hiszen két oldalról két folyó veszi közre.
Egy kicsit mélyebbre kell fúrni ...
Olyan 50 m és minimum 125 mm-es kút.

taliga | 2011. október 17. | 00:31:33

Egyébként a kukoricásban álló emberes fotó egészen biztos, hogy nem idén készült kép, mert az idei nyár olyan csapadékos volt, hogy nyár végéig mindenütt zöld maradt a határ! (Nem lehetett lógófejű napraforgót, kisárgult kukorica földeket látni.)

taliga | 2011. október 16. | 22:18:47

A Duna-Tisza Köze mindíg is homokos, száraz terület volt.
De.
Sikerült a homokot megfogni a hatalmas - szárazságtűrő - akácerdőkkel.

Hová lettek ezek az erdők??? (Igen kedvelt vadászterület is volt ez a vidék.)

Magyarország egyik éléskamrája volt már ami a homoki (konyhai)zöldség, gyümölcs termesztést illeti. Alma, szölő, barack paprika volt itt mindíg is.

ordító egér | 2011. október 16. | 22:03:58

Pasinszki | 2011. október 16. | 20:53:08

Hát annyire azért nem érint mélyen a dolog hogy katonai térképeket böngésszek, hogy kinek van igaza egy féltudományos cikket illetően. :)

Pasinszki | 2011. október 16. | 20:53:08

Kedves ordító egér!
Ajánlom szíves figyelmébe az I. katonai fölmérés térképanyagát (1700-as évek közepe - vége. Jobb könyvtárakban megvan. Pl. a mi családi könyvtárunkban - amely nyilvános könyvtárként működik - is.) Ajánlom továbbá figyelmébe a III. katonai fölmérés térképanyagát. (1800-as évek vége - XX. sz. eleje. Az interneten - némileg butított változatban elérhető, sőt a mai állapotokkal összevethető:
http://archivportal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b_google.html)
Még a III. katonai fölmérés idején sem volt sivatag a Duna - Tisza közi hátság. Akkor még csak 30 - 50 éves volt Vásárhelyi Pál műve. Azóta sikerült kiszárítani ezt az országrészt.

xanadu | 2011. október 16. | 20:51:16

A Homokhátság 10000 km2 tehát 9 milliárd m3 vízről van szó.

Hajaj!

Jobb, ha megyek aludni!

Valaki kiszámolja mennyi víz tűnik el egy 5 m-es vízszint csökkenéssel?

xanadu | 2011. október 16. | 20:48:34

További pontosítás:
1 km2 az 100 ha, tehát van 500 000 m3 víz.

xanadu | 2011. október 16. | 20:47:09

Pontosítás:
Végez egy egyszerű számítást.
1 m3 talaj hézagaiba befér 100 l víz, ez nem túl nagy porozitás (10 %).

xanadu | 2011. október 16. | 20:46:15

Bandi16 | 2011. október 16. | 20:08:56


Végez egy egyszerű számítást.
1 m3 talaj hézagaiba befér 10 l víz, ez nem túl nagy porozitás.

Mondjuk a hátságon mozog a víz 5 métert, akkor ez 500 l víz.
1 ha az 10000 m2, tehát 10000x500= 5 000 m3. víz.
1 km2 az 10 ha, tehát van 500 000 m3 víz.
A Homokhátság 10000 km2 tehát 9 milliárd m3 vízről van szó.

Tudod mennyi energia kellene a szivattyúk működtetéséhez, hogy ezt kivegyük a földből?
Kb. 4 500 000 000 milliárd kW óra. Paks teljesítmény kb. 2 000 000 kilowattóra.

xanadu | 2011. október 16. | 20:37:12

John30 | 2011. október 16. | 19:12:01

Nyugodjál meg.
Jelen száraz gazdálkodás mellett is vannak évek, mikor ELADHATATLAN a magyar mezőgazdasági termék.

Emlékszel még a búza bomba hatástalanítóra?

dr. Torgyán ...

xanadu | 2011. október 16. | 20:35:12

giulio | 2011. október 16. | 19:06:09

Azt Te csak hiszed!
Hazánkra évente 17700 Paksnyi energia jön a NAPból.
Na ennek változása érződik a klímán.

xanadu | 2011. október 16. | 20:33:23

giulio | 2011. október 16. | 19:03:12

Magyarországnak 5 a lábnyoma?

Az enyém 45!

Bandi16 | 2011. október 16. | 20:08:56

A cikk irójának érdemes lenne elolvasni Kaán Károlynak a múlt század elején írt műveit, ebben jól leírja a problémát. Ezek után kezdték beerdősítani a Duna-Tisza közét, pl. Ásotthalom környékét (részben a homok megkötésére).
Persze attól, hogy a probléma nem új, még valós. Az elmúlt száz évben igen jelentős volt a talajvíz szint süllyedése. A vízellátást és felhasználást meg kell oldani, pl. értelmes (takarékos) öntözési módszerek alkalamzásával.

autopia | 2011. október 16. | 19:46:15

Moderálási alapelvek- komment törölve -

John30 | 2011. október 16. | 19:12:01

Tisztázzunk valamit!! Az alföldi homokvidék helyén az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején gyakorlatilag sivatag volt. A mi korosztályunk hathatós közreműködésével eltüntettük. Kizárólag a magyar idióták miatt lehet nálunk vízhiány. Európában nekünk van a legtöbb édesvízünk, csak átengedjük az országon. Vízlépcsőket és tározókat stb kell építenünk. Csupán a gond az, hogy a hajdani rendszerváltók, akik mára tönkrevágták az országot hazaárulónak nevezik azt, aki ezeket hangoztatja. Sajna ez az igazság. :(

giulio | 2011. október 16. | 19:06:09

Egyrészt a klímaváltozást IS mi okozzuk. Ahogyan a túlnépesedéssel együtt jár a totális környezet-kizsákmányolás.
Ennek része az is, amiről te beszélsz.

karakteres | 2011. október 16. | 19:03:18

Moderálási alapelvek- komment törölve -

giulio | 2011. október 16. | 19:03:12

A hatóságok, a politika nem tud mit kezdeni a lélekszámmal.

http://www.go-green.ae/footprint/hungary

Magyarország "Ökológiai lábnyoma" 5.0 felett van. Aki akarja, az érti.

tüzesnapok | 2011. október 16. | 18:46:46

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Pixy | 2011. október 16. | 18:37:22

Most akkor vagy büszkék vagyunk a Tisza-szabályozásra, vagy nem, döntsük már el.
Egyébként megsúgom a szerzőnek, hogy a középkori Európában volt egy minijégkorszak is, oszt mégse lett vége a világnak. A Föld szempontjából egy szárazabb évszázad egy hangyafülnyi területen nem oszt és nem szoroz.
Bár a klímakutatók jól élnek, az tuti.

ordító egér | 2011. október 16. | 18:10:41

A Duna-Tisza köze sivatag volt, ahol a futóhomokot akáctelepítéssel kötötték meg.
Ha jól emlékszem Tessedik Sámuel követte el a dolgot.

A természet visszaköveteli ami az övé. Mi meg nem hagyjuk. Persze hosszú távon biztosan veszítünk, de ha észnél vagyunk azt az unokáink sem fogják látni.

xanadu | 2011. október 16. | 17:10:03

„A mezőgazdasági vízgazdálkodás aktuális kérdései”

Ez lesz a téma 18-án.
A honlapon nem található.

xanadu | 2011. október 16. | 16:54:41

Balango | 2011. október 16. | 15:51:54

Egyébként az egész sz.art a kecskeméti MTA központ keveri.

Nekik is meg kell élni valamiből ...

xanadu | 2011. október 16. | 16:53:20

Balango | 2011. október 16. | 15:51:54

Éppen ez a baj.
Szerinted egy dombról hova megy a víz?

A folyóvölgybe.

A Homokhátságra szántóföldi művelés szempontjából nincs szüksége az országnak, világnak.
Lehet természetvédelmi terület, erdő, gyümölcsös intenzív öntözéssel.

Milyen baromság azt várni, hogy minden négyzetméternek FORINTBAN kifejezhető HASZNOT kell hozni!

xanadu | 2011. október 16. | 16:50:01

Kedves Szerző.

Ennél racionálisabb, körültekintőbb cikkeket olvashattunk eddig az Ön tollából.
Ne vegye fel a kormány módszerét, hogy csak úgy beszélünk a világba.
Aztán másnap az ellenkezőjét.

18-án lesz egy öntözéses meeting az FVM-ben.
Hátha ott többet hallunk majd a szárazságról.

ground | 2011. október 16. | 16:49:05

Nemrég még a sok eső, most meg a szárazság a baj forrása. Majd esni fog, talán még többet is mint kellene, lehet hó formájában. Akkor meg az lesz a baj.

Balango | 2011. október 16. | 15:51:54

Nagyjából 10.000 négyzetkilométerről van szó, amely két nagy folyó között terül el.
Nem igaz, hogy nem tudunk valami megoldást találni.