Kárhozat és bátorság

"Feljelentő". Csizmadia Zoltán idegenkedve és utálattal forgatja a szájában ezt a szót. Pedig meg kell szoknia. Immár nem titok, hogy a pécsi püspökség ügyeit vizsgáló rendőrségi nyomozásra az ő feljelentése adott okot.

– A feljelentésre nem vagyok büszke, kurvára nem – mondja halkan a 39 éves, mackós testalkatú, szemüveges férfi.

Szavain átüt az elfojtott indulat. Haragszik azokra, akik miatt megtette negyvenpontos, főképp gazdasági visszaélésekről szóló feljelentését, de haragszik önmagára is. Nem érti, hogyan kerülhetett ilyen helyzetbe.

Amúgy ezt nem először éli meg. Az is meglepte őt, amikor egyszer csak azt érezte: pap akar lenni.

Ateista családban nőtt fel. Gyerekkorában minden olyan egyszerű volt: apa, anya, öcskös és ő, az apa villanyszerelő és ökölvívó, az anya bérszámfejtő, és otthon mindent alá rak a három fiúnak. Zolikának egy poharat se kell elmosnia, egy kiló kenyérért se kell elugrania, nincs más feladata, mint tanulni és sportolni (természetesen bunyózni, bár rövidlátó szeme ebben zavarja). Ő teszi is a dolgát, „jó tanuló, jó sportoló”, jó gyerek. A család nem gazdag, de anyagi gondjuk sosincs: kockaház, Trabant, évente nyaralás, s a famílián tanítani lehet azokat a fogalmakat, hogy biztonság, tisztelet, szeretet. Csizmadia Zoltán tiniként – a társakat követve – próbálgatja erejét és szabadságát: gitározás, hosszú haj, egy kis pia, egy kis fű, csajok, haverok, bulik, kimaradások. Módjával minden.

Tizenhét évesen megnézi a Jézus Krisztus Szupersztár című filmet. Addig Muhammad Ali és Jimi Hendrix a példaképe (a haja is hendrixes), akkortól Jézus a minta és a Biblia a fő olvasmánya. Felvételizik a tanítóképzőre, nem veszik fel. Berántják katonának. A sereg után felveszik a kaposvári tanárképzőre. Szerelmes lesz, de annyira, hogy két évig Pécsről jár be a kaposvári főiskolára: egy napot se bír ki a lány nélkül.

Közben egyre vallásosabb. Egy mélyen hívő barátnője figyelmezteti, hogy a hit és a kihágások nem férnek meg egymással. Tisztán akar felkészülni az elsőáldozásra, ezért szakít szerelmével. Krisztus ostyaformát öltött testét 23 évesen veszi magába. Akkortól évekig eszébe se jutnak a nők és a maszturbálás. Diplomázik, egy pécsi iskolában napközis tanító, de már eldöntötte, hogy pap akar lenni. Eljár egy karizmatikus katolikus közösségbe, s a velük töltött idő is erősíti hitét és célválasztását.

Jelentkezik a pécsi egyházmegye szemináriumába, felveszik. A tanítóképzőn még kötetnyi puskát írt minden vizsgára, itt eszébe se jut, hogy csaljon. Annyit tanul, hogy naponta alig három órája marad alvásra. Színjeles, ezért Pesten a Pázmány hittudományi karán folytathatja. 2002-ben végez, Pécsen pappá szentelik, de – szorgalma és tehetsége okán – Rómába, a Pápai Magyar Intézetbe küldik tanulni. Ez a lehetőség komoly elismerés: összesen nyolc magyar pap tanulhat az örök városban. Rómát szereti, a társakkal és a tanárokkal azonban egyre több a gondja. Megtudja, hogy azt terjesztik róla: homoszexuális. Pedig csak van egy jó barátja. Egyik társával összetűzésbe keveredik, mert egy egyházi lapban lesújtó kritikát ír annak tankönyvéről. Mayer Mihály pécsi püspök hazahívja, megdorgálja. Belebetegszik a konfliktusaiba, vérnyomása magas lesz, súlya 80 kilóról 120-ra gyarapodik.

Szekszárdra helyezik káplánnak. Ekkor már jó ideje úgy látja, hogy a papok közül sokan nem a krisztusi tanítások alapján élnek. Azt érzi, hogy ő nem erre a pályára való. Amikor elhatározta, hogy pap lesz, hívásra cselekedett. Nem hallott hangokat, nem volt látomása, de hívta őt a papi feladat. Hogy a misén az ő közvetítésével az emberek találkoznak Krisztussal. Most már arra gondol, hogy félreértette a jeleket, nem papnak hívta őt az Isten, hanem arra szólította föl, hogy legyen becsületes hívő. Egyelőre azonban pályán tartja őt, hogy a hívek szeretik miséit és gondolatait, s szívesen fordulnak hozzá.

Megkeresi őt 2004-ben egy ateista lány, Edit, s elmondja, hogy a barátja megszállott, ezért ördögűzésre szorul. Ő elviszi a férfit egy ördögűzéssel foglalkozó paphoz. Többször találkozik Edittel, sokat beszélgetnek. Megkereszteli a lányt. Edit barátja elutazik Spanyolországba dolgozni. Zoltán nyaralni készül, s megkérdi Editet, hogy nem jön-e vele?

– Elmegyek – mondja Edit. Két hétig egy ágyban alszanak, de nem érintik egymást.

Utána Edit elutazik a barátjához, így majdnem egy évig nem találkoznak. Ez idő alatt Zoltán becsajozik. Találkozik egy elvált, egygyermekes asszonnyal, akinek lazasága megfogja őt. Pár hónap elteltével rájön, nem illenek egymáshoz.

– Nem őbelé voltam szerelmes, hanem a szerelembe – véleményezi akkori önmagát.

Edit összeveszik a barátjával, és hazajön. Zoltán már várja, és az első találkozáskor megcsókolja. Nyolc nappal később megkéri a kezét. A lányt aznap beköltözteti a plébániára.

Mayer hamarosan magához rendeli.

– Ágyasod van? – kérdi a püspök. Az igen válasz után ultimátumot kap. Menjen Pannonhalmára, lelki gyakorlatra. Ha nem teszi, nem maradhat pap, és elkárhozik.

Elmegy egy idős atyához, akinek elmond mindent, s azt kérdi tőle:

– Elkárhozom?

– Ostobaság – morogja az agg. Háromnapi – lelki okokkal magyarázható – hasmenés után audienciára megy Mayerhez, s közli: kilép és megnősül. Szüleivel is megbeszéli ezt, s ők támogatják. Az egyik kormányhivatalnál kap állást pályázati szakértőként. 2006 júniusában megnősül. Edittel pénztelenül vágnak bele közös életükbe, albérletben laknak, ennek ellenére már 2007-ben megszületik Tamara, aztán Mirjam, Karolina és Zorka. A férfi napi 14 órát dolgozik, pályázatokat ír egy alapítványnak, így hét közben kevés idő jut a családjára.

Csizmadia Zoltán azt mondja, hogy most boldog. Ma már tudja – igaz, ehhez kellett egy pszichológus segítsége is –, hogy amikor a papi pályára ment, hiába volt 25 éves, gyerek aggyal gondolkozott. A szülei óvása túl sokáig tartotta őt gyermeklétben, s valahogy ő sem akart felnőni.

Most úgy véli, már nem gyerek, viszont megmaradt hívőnek. Templomba nem mehet, onnan – hogy fölrúgta az egyházzal kötött szerződést –kitiltották. Azért titokban jár.

Amúgy azt gondolja, hogy ő tulajdonképpen alkalmas lenne papnak, ha nem lenne a cölibátus.

– A szex hiányzott? – kérdem tőle.

– A szex is fontos része az életnek – bólint rá. – A szex hiánya megfoszt minket sok gyengédségtől. A szex egy sajátos kommunikáció. Szó nélküli beszéd. Az lenne helyes, ha az egyház kimondaná, a szerelemről le lehet mondania egy papnak, de nem kötelezően, hanem önkéntes alapon. Magyarországon a pappá szenteltek csaknem fele később hátat fordít hivatásának. Többségük azért, mert ráébred, hogy nem tud lemondani a szerelemről, a házasságról, a gyerekekről.

Csizmadia Zoltán – persze – nem pályamódosításáról lett ismert szűkebb hazájában, hanem a feljelentésről. Erről így beszél:

– Papként beleláttam a püspökség dolgaiba, láttam, hogy az egyházmegye vezetése elszakad a paptestvérektől és a hívektől. Tudtam, hogy többször is érkezett feljelentés gazdasági és szexuális bűncselekmények gyanújával, ám ezek valahogy mindig „el lettek sikálva”. Tudtam azt is, hogy a Vatikán tavaly nyáron vizsgálta a püspökség ügyeit, mégis, amikor ezt az újságok megírták, az egyházmegye vezetése kiadott egy cáfoló közleményt. Akkor elvesztettem a türelmemet, s azt kérdeztem: meddig lehet még félrevezetni a híveket? Fölháborodásomban fogalmaztam meg a rendőrségi feljelentést.

Hogy a feljelentésben foglaltak valósak-e, azt a nyomozó hatóságnak és a bíróságnak kell eldöntenie. Ám ha valósak is a feljelentésben leírtak, egy kérdés akkor is megkerülhetetlen: Csizmadia Zoltánnak Mayer Mihállyal volt összeütközése, ezek után mennyiben motiválta a kivetkező pap cselekedetét a bosszú? A négygyermekes családapa rázza a fejét:

– Ha kiderül, hogy nem bizonyítható, amit leírtam, akkor akár súlyos büntetésre is számíthatok. Ezt a kockázatot az igazságért vállaltam.

A Pécsett szerkesztett folyóirat, az Egyházfórum a napokban kitüntette Csizmadia Zoltánt. A Fidentia pro ecclesia (bátorság az egyházért) nevet viselő elismerés az adományozó szándéka alapján annak jár, aki ellenáll a gyávaság kísértésének, holott a józan ész és a környezet erre inti őt.

Névjegy

CSIZMADIA ZOLTÁN

A most 39 éves pécsi férfi előbb tanítóképzőt, majd hittudományi egyetemet végzett. 2002-ben felszentelték papnak, ám négy évvel később szerelmes lett egy lányba, és feleségül vette őt. A pár négy lányt nevel. A kivetkezett pap úgy vélte, hogy a pécsi egyházmegye irányítói törvénysértéseket követtek el, ezért feljelentést tett a rendőrségen. A tíz hónapja folyó nyomozásnak – várhatóan – októberben lesz gyanúsítottja.

Csizmadia Zoltán és családja
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.