Miért titkolja az állam, hogy pert nyert?

Pert nyert a magyar állam a Kongsberg norvég hadiipari vállalat ellen a hónap elején, a győzelmet azonban nem verték eddig nagydobra. Annak ellenére nem, hogy a győzelem csaknem húszmilliárd forintot jelent a Magyar Honvédségnek, ennyit szeretett volna ugyanis körülbelül a skandináv cég behajtatni a magyaroktól, sikertelenül.

Az alaptörténet évekkel ezelőtt, még az első Orbán-kormány idején kezdődött, amikor is Szabó János honvédelmi miniszter harminchatmilliárd forint értékben kilencezer katonai URH-rádió szállításáról kötött szerződést a norvég Kongsberg céggel. Mindezt egyébként az első Orbán-kormány, a ciklus végén, a két választási forduló között lépte meg, annak ellenére, hogy az MSZP-sek kérték: ne hozzanak áthúzódó hatású döntéseket.

A következő szocialista honvédelmi miniszter, Juhász Ferenc eleinte sokáig halogatta a szerződés jóváhagyását, elsősorban a szakmai kritikák miatt, mondván, a norvégok egy, még ki nem próbált modellel nyertek, a termék tulajdonképpen soha sehol nem volt még használatra kész.

A kézi rádiók nem feleltek meg a szerződésben előírt feltételeknek: nem voltak például alkalmasak szöveges üzenetek küldésére, nem ismerték a magyar karaktereket. A magyar haditechnikai intézet által készített bevizsgálás is eredménytelen volt, Juhász ezért nem engedte a szerződés aláírását. „A norvégok minden erőt bevetettek, hogy „végignyomják” az üzletet. Egy NATO-csúcson maga a norvég miniszterelnök szorgalmazta egy szűk körű tanácskozáson, hogy oldódjon meg végre már a helyzet. Mi erre azt válaszoltuk: csináljanak jó rádiókat!” – nyilatkozta lapunknak Juhász Ferenc.

A norvég rádiók azonban a megfelelő minőségben csak az első szocialista kormányzati ciklus végére készültek el, a szerződést ekkor írták alá. Viszont addigra kiderült, hogy a korábban megrendelt kilencezer darab fele is elég lett volna.

Amikor 2006-ban Szekeres Imre átvette a HM irányítását, a szerződést módosította, az új megrendelés már csak négyezer rádióról szólt. A norvégok a bevételkiesést nem akarták elfogadni és újabb kemény tárgyalásokat kezdtek. A szerződést 2007-ben végül mégis frissítették (kilencezer helyett négyezer rádió, harminchat- helyett mindössze tizenhatmilliárdért) és 2009-ig kitolták az egy-három százalékos kompenzációra vonatkozó megállapodás határidejét.

Utóbbira végül nem került sor – elsősorban a norvégok irreális követelései miatt, amit Szekeres nem fogadott el –, a Kongsberg pedig végül pert indított a magyar állam, illetve a HM ellen, húszmilliárd forintos kárigénnyel. A választott bíróság azonban ezt most szeptember elején elutasította, így a HM-nek nem kell fizetnie.

Forrásaink szerint a bírósági döntést a honvédelmi vezetés azért nem verte egyelőre nagydobra, mert egyfelől a szocialisták igazát bizonyítja, másfelől állítólag a háttérben már megállapodtak a norvégokkal arról, hogy mégiscsak szállíthatnak majd további több ezer rádiót. Ez utóbbit hivatalos forrás nem erősítette meg. Szerettük volna megtudni, hogy a HM jelenlegi fideszes vezetése megfelelőnek találta-e a Kongsberg-rádiók beszerzésének körülményeit és a szocialista szerződésmódosítást, illetve tervezik-e, hogy újabb rádiókat szereznek be, akár az említett norvég cégtől. Kérdéseinkre azonban egyelőre nem kaptunk válaszokat.

Miért titkolják, hogy nem kell fizetni?
Miért titkolják, hogy nem kell fizetni?
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.