Tölgyessy Péter alkotmányjogász szintén azt fogalmazta meg, hogy „majd a jogalkalmazó fogja megmondani, hogy Magyarországon mit jelent az új alkotmány, és nem a jogalkotó”. Az új alaptörvényről Tölgyessy Péter azt mondta: az a félelme, hogy hallatlanul meg fogja osztani a magyar politikai közösséget, és rosszabb lesz a helyzet a politikai legitimációt illetően, mint az 1989-es alkotmány elfogadása után.

– Ezt az alkotmányt a politikai közösség fele nem fogadja el. Isten tudja, micsoda bajok lesznek még ebből – tette hozzá.

Tölgyessy Péter az alapvető problémának azt tartja, hogy a kétharmados kormánytöbbség politikai csapdába került. Okfejtése szerint a magyar társadalom, noha nem szerette, de elfogadta azt, hogy nyugatos, jogállami, kapitalista, többpártrendszeres legyen Magyarország. És azt remélte, hogy ez számára gyors felzárkózást hoz. Mára kiderült: ez óriási kudarcot hozott.

– Ez a mostani kétharmad is azért születhetett, mert előtte azt sugallta a kétharmados győztes, hogy ezután nem a jogbiztonságot keresi, hanem a materiális igazságot, az erős vezető akaratát. És ez félelmetesen meglátszik a mostani kormányzásnak a joghoz való viszonyán. Eszközként használják a jogot, ha van egy probléma, megoldják, nem törődve azzal, hogy az az alkotmányosságban mit jelent –mondta Tölgyessy Péter.

Az alkotmányjogász példaként épp e hét „devizahiteles történéseit” hozta föl példaként.

– Könnyű belátni, milyen nehéz ezt akár a polgári jog, akár az alkotmányjog alapján kezelni. És micsoda perek, keresetek várhatók, akár Magyarországon, akár nemzetközi fórumokon. Szerintem ez nem tévedés, butaság, félrecsúszás, meg nem értés, hanem magának a mostani Orbán-rendszernek a lényege. És a miniszterelnök nem tud menekülni, a kétharmados többséget ugyanis erre kapta, a materiális igazságra. Arra, hogy lépjen ki a nyugati normatív jogi gondolkodásból, és keletiesen, a tényleges fundamentális igazságosságot keresse. Hónapról hónapra lesznek problémák, és a kétharmados hatalom erre úgy próbál reagálni, hogy részint korlátozza a valódi kontrollhatalmat, részint megpróbálja ezeket az intézményeket személyében megszállni. Hogy ebből mi lesz, nem tudjuk. Bennem jelentős félelmek vannak – árulta el a könyvbemutatón Tölgyessy Péter.

Zlinszky János volt alkotmánybíró szerint „kár volt nem jobban kihasználni” a jogtudomány által felkínált „jóindulatú és érdeklődő segítséget” az új alaptörvény kidolgozásánál.

A szerző, Jakab András arról beszélt: a könyv megírásával az eddigi diskurzust akarta lezárni arról, hogy milyen alkotmány lenne az ideális. Másrészt új párbeszédet is akar indítani arról, hogy az új szöveget miként kellene értelmezni.

A kötethez Sólyom László volt államfő, az AB egykori elnöke írt előszót.

Tölgyessy Péter