A nyugdíjreform- és adósságcsökkentő alap létrehozását, illetve a szabad nyugdíjpénztár-választással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazó jogszabályokatmintegy kétszáz – jórészt nagyjából azonos tartalmú – beadványban támadják; az érintett pénztárszövetségek, szakszervezetek, civil jogvédők és magánszemélyek sora mellett az MSZP elnöke is az AB-hez fordult.

A nyugdíjszabályok változásának következményeként a magánnyugdíjpénztárak kezelésében levő mintegy háromezermilliárd forintot – amely a hárommillió pénztártag korábbi befizetéseiből gyűlt össze, s a későbbi nyugellátásukra szolgált volna – elvonták, ráadásul azokat, akik nem léptek át az állami rendszerbe, azzal fenyegették: a társadalombiztosítástól nem kapnak majd nyugdíjat. Emiatt alapjogok sora csorbul, hiszen az intézkedések szembemennek a jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a szociális biztonságra, a tulajdon védelmére vonatkozó alkotmányos és uniós alapelvekkel egyaránt.

Az OTP-magánnyugdíjpénztár irattára, az AB nem vizsgálhatja a háromezermilliárd forint államosítását

Az AB kezét azonban megköti a testület hatáskörét szűkítő korábbi alkotmánymódosítás, amely szerint a pénzügyi – az adókról, vámokról és illetékekről – rendelkező törvények alkotmányellenességét csak akkor állapíthatják meg, ha a szabályozás az emberi méltóság sérelmét okozza. A nyugdíjjogosultság szempontjából ilyen lehet a hátrányos megkülönböztetés vagy az önrendelkezési jog csorbítása, mert ezek az emberi méltóság elidegeníthetetlen részét képezik.

A pénztártagokat azzal, hogy a nyugdíjjogosultság elvesztésével fenyegették, egyértelműen kényszerítették az állami nyugdíjrendszerbe történő visszatérésre, így az önrendelkezési jog bizonyosan sérült. Az pedig kifejezetten diszkriminatív lépés, hogy a – korábbi járulék helyett bevezetett – nyugdíjadó fejében egyesek kapnak majd nyugdíjat, mások pedig nem. Azt nem tudni, hogy az AB ma kihirdeti-e a határozatot, de valószínű, hogy ezt a rendelkezést megsemmisíti.

A személyes számlákon levő összeg elvonása kapcsán felvetődik a magántulajdonhoz való jog sérelme is. A testület ezt a kérdést azonban nem vizsgálhatja, így a háromezermilliárd államosítását az AB várhatóan nem kifogásolja majd. Ezt az összeget tehát – amelynek jelentős részét folyó kiadásokra már egyébként is elköltötték – nyilván nem kell a pénztárak számára visszaszolgáltatni.

A szeptembertől öt új – egyértelműen a jelenlegi kormánypártokhoz, a Fideszhez és a KDNP-hez közel álló – alkotmánybíróval bővülő testület asztalán vannak még közérdeklődésre számot tartó más indítványok is. Ilyenek például az ágazati különadót kifogásoló beadványok, illetve az új médiatörvényt és a médiaalkotmányt támadó csaknem kéttucatnyi indítvány.