Győri Audi-bővítés: Európa is vizsgálja a beruházást
A terület élővilágának feltérképezésében részt vevő védegyletes biológus-ökológus, Pfeiffer Norbert szerint a jogszabályok viszonylag egyértelműen fogalmaznak: Magyarországon a fokozottan védett növény- és állatfajok károsítása bűncselekménynek számít.
A Győr határában lévő, mintegy 200 hektáros beruházási terület úgynevezett mozaikos élőhely, ami azt jelenti, hogy a flóra és a fauna akár néhány méternyi távolságon belül is látványos különbségeket mutat. A védett értékekben rendkívül gazdag, homoktalajú zónában több élőhelytípus érintkezik: az erdős pusztai vegetáció pannon homoki gyepekkel, nyáras-borókás foltokkal és tölgyes élőhelyekkel váltakozik (némelyiknek ez a legnyugatibb magyarországi előfordulása). A természetes ökológiai rendszer sokféle őshonos fajnak ad otthont, közülük a magyar futrinka nevű rovar, illetve a homoki nőszirom és a csajkavirág nevű növény a legértékesebb (utóbbiból hatalmas állomány él itt, és a telep nagy része az épületek áttervezésével elvileg menthető lenne). A terület nincs 100 százalékban jó ökológiai állapotban: néhány hektáron a növényzet kiszáradt, illetve a felszínt engedély nélkül lerakott hulladék borítja –ezeken az értéktelen részeken valószínűleg elférnének a tervezett épületek, ugyanakkor a beruházás drágulna, távolabb kerülne például a vállalat jelenlegi gyáregységétől, hosszabb utat kellene építeni.
A hatóságok azt a feltételt szabták az Audinak a védett területen zajló beruházás engedélyezéséhez, hogy sok százmilliós nagyságrendű ráfordítással a védett fajok egy részét át kell telepíteni, illetve olyan élőhelyrekonstrukciót kell végrehajtani, amelynek eredményeképpen az ország más részein lehet megmenteni, illetve kialakítani hasonló jellegű életközösségeket. Pfeiffer Norbert szerint az áttelepítés szemfényvesztés: az Audi meglévő gyárépületének helyéről átültetett növények esetében a pusztulás fajonként 90 és 100 százalék közötti volt, vagyis a beavatkozás eredménytelennek bizonyult. Ezzel ugyanakkor az engedélyező hatóságok viszonylag olcsó alternatívát kínáltak a beruházónak a gyártelep áttervezése helyett. Az eljárásba ügyfélként bekapcsolódó zöldek egyebek között azt kérték, hogy a felügyelőség írja elő az épületek „tájba illesztését” – vagyis azt, hogy csak a legértéktelenebb földterületekre lehessen építeni –, ám a lehetőséggel a hatóság nem élt. Emiatt azonban a projekt támadhatóvá vált: amint arra lapunk figyelmét az uniós jogot ismerő szakértők felhívták, a Natura 2000-es területek „visszaminősítésének” három jogi feltétele (kiemelt közérdekről legyen szó, megfelelő kompenzációs intézkedések történjenek, és a beruházás terv szerinti végrehajtásának ne legyen ésszerű alternatívája) közül a harmadik biztosan nem állt fenn, ésmég csak meg sem vizsgálták, holott a védelem feloldása csak a három feltétel együttes teljesülése esetén lehet jogszerű.
Az EU különböző fórumai előtt most több eljárás is folyik az Audiüggyel kapcsolatban.Egyrészt a területen nemrég még zajlott egy élőhely-rehabilitációs célú LIFE-projekt, amelynek uniós forrásait fele részben már elköltötték – ebben a fázisban a projektet elvileg már nem lehetne módosítani (ami értelemszerűen a gyárépítés engedélyezését is kizárná). Emiatt a Tiszántúli Természetvédők Társulata feljelentést tett az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF). Az Európai Bizottság előtt a Natura 2000-es átminősítés miatt zajlik felülvizsgálati kérelem (érdekesség, hogy az előírt 120 napos terminus alatt nem született róla döntés). Az Európai Ombudsmani Hivatalnál a magyar engedélyezési eljárás jogsértőnek vélt momentumait (a lakossági tájékoztatás elmaradását, a környezeti hatásvizsgálat mellőzését, az ügyre vonatkozó iratok nyilvánosságának szabotálását) támadták meg.
Az esetet bonyolítja, hogy a nyár elején letartóztatták Zsák Ferencet, a TTT vezetőjét (a vád szerint jogtalan előnyt kért az Auditól cserébe az általa indított eljárások leállításáért). A rendőrség a civil aktivista iratait és számítógépeit is lefoglalta, ezzel azonban meglehetősen nehézzé vált az ügy képviselete a Brüsszelben zajló procedúrákban. Márpedig a környezeti jog érvényesítésének ilyen korlátozását az EU előírásai és a hazánk által aláírt nemzetközi egyezmények is tiltják (európai szintű botrány lehet belőle, ha a TTT vezetője ellen nem találnak bizonyítékot, viszont az ő akadályoztatása miatt nem lehet végigvinni és a döntésig eljuttatni az elindított ügyeket). A magyar hatóságok engedékenysége nyomán elindult és immár uniós léptékűvé dagadó ügybe egyre több politikai szál szövődik. Az LMP a civil zöldek megfélemlítése és a hatósági önkénynek teret adó kiemelt beruházási törvény elleni fellépésre készül, az európai zöldek frakciója pedig ősszel várhatóan az Európai Parlament elé viszi az ügyet.
Czechmeister Mónika vállalati kommunikációs vezető lapunk kérdésére leszögezte: a gyárépítésre a korábban lőtérként funkcionáló telek bizonyult a legmegfelelőbbnek, az Audi pedig az előző és a jelenlegi kor mánnyal is intenzív tárgyalásokat folytatott a beruházásról, vagyis a döntést alapos előkészítés előzte meg. Arra is felhívta a figyelmünket: az általuk vállalt, közel 800 millió forintba kerülő kompenzációs csomag a védett növény- és állatfajok áttelepítésén túl új élőhelyek rehabilitációját, Natura 2000-es védettségének előkészítését is tartalmazza. – Az Audi ebben az ügyben is a jogszabályok teljes körű betartásával járt el, és a jövőben is minden hatósági előírást teljesíteni fog – hangsúlyozta.
Demonstráló zöldek
A Tiszántúli Természetvédők Társulatának (TTT) előzetes letartóztatásban lévő vezetője, Zsák Ferenc szabadlábra helyezéséért tüntetett 30 környezetvédő aktivista és szimpatizáns hétfőn, Budapesten. A természetvédő korábban megtámadta a győri Audi-beruházás környezethasználati engedélyét, később elállt a pertől, majd az Audi feljelentése nyomán vesztegetés gyanúja miatt büntetőeljárás indult ellene. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Aradi utcai fogdája előtt (ahonnan Zsákot a tüntetés előtt Debrecenbe szállították) Vida Viktor, a Védegylet munkatársa kijelentette: fel akarják hívni a figyelmet a „túlzó ügyészi intézkedésre”, amely miatt – konkrét indoklás nélkül – megvonták a természetvédőtől azt a lehetőséget, hogy szabadlábon védekezhessen. A zöldek szerint politikai nyomásra született meg az ügyészség döntése, és a cél egyértelműen a nagyberuházásokat kísérő szabályszegések ellen tiltakozó civilek megfélemlítése.
