A közszolga bevallhatja azt is, hogy tagja-e titkos társaságnak

Tagság titkos társaságban – egyebek mellett ez a rovat is megtalálható az egyes központi államigazgatási szervek személyügyi nyilvántartási és integrált emberierőforrás-gazdálkodási rendszeréről szóló kormányrendelet mellékleteként közzétett önéletrajzmintában.

A kormánytisztviselőknek hamarosan ki is kell tölteniük a bonyolult elnevezésű jogszabály közelmúltban hatályba lépett módosításának megfelelő űrlapot, amelyet a személyi anyag részeként kezelnek. Még szerencse, hogy a titkos társasági tagságra vonatkozó ominózus kérdés kapcsán a lábjegyzetben – igaz, meglehetősen apró betűkkel – feltüntették: „Opcionálisan kitöltendő”.

Az érintettek nem értik, miért van szükség újabb önéletrajzra, hiszen a közszolgálatban foglalkoztatottaknak a felvétel előtt eddig is be kellett nyújtaniuk ezt a dokumentumot. Ugyanakkor a munkáltatóra tartozó esetleges változásokat – ilyen lehet valamilyen új végzettség megszerzése vagy akár a költözés is – a személyi anyagban mindig átvezetik, ezért a nyomtatvány kitöltését többen felesleges időrablásnak tekintik. Ráadásul olyan adatokat is meg kell adni – állítják forrásaink –, amelyekre a munkaadónak a szigorúbb kötöttségekkel járó közszolgálati jogviszony keretében sincs szüksége.

„A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Rendszer (KSzSzR) központi moduljában a személyügyi adminisztrációs modul kiegészül a módosítás következtében a szakmai vezetők és a kormánytisztviselők önéletrajzaival.” Mindössze ennyi volt a kormányrendelet módosításának hivatalos indoklása. Az illetékesek emellett azzal érvelhetnek, hogy az eddiginél korszerűbb, az új követelményeknek megfelelő önéletrajzra van szükség.

A személyi adatoknak és a lakcímnek minden önéletrajzban szerepelnie kell, ebben senki nem lát kivetnivalót. Azt sem vitatja senki, hogy a tanulmányok és a szakmai életút bemutatása egy ilyen dokumentumnak szükségszerű része, miként a különféle kompetenciák felsorolása is. Ez utóbbiak kapcsán azonban már némi fejtörésre van szükség, legalábbis néhány általunk megkérdezett kormánytisztviselőnél tapasztaltunk bizonytalanságot a formanyomtatvány kitöltése körül. Eddig a nyelvismeretre vonatkozó kérdésnél általában elegendő volt megadni, hogy az alap-, közép- vagy felsőfokú. Most viszont az Europass önértékelési rendszere szerinti meghatározást kérik, ám erről – legalábbis a negyvenes-ötvenes korosztályban –nem mindenki hallott. A feladat mégsem megoldhatatlan: az interneten pillanatok alatt megtalálható az önértékeléshez szükséges útmutató, ahol mindjárt a megfelelő kódok is szerepelnek.

A szervezési készségekre és kompetenciákra vonatkozó rovat kitöltése körül ugyancsak lehetnek gondok. Valószínűleg nem lenne semmi baj, ha ez nyitott kérdésként szerepelne, mert akkor mindenki szabadon eldönthetné, hogy mely tulajdonságait emeli ki. Alapos, határozott, esetleg inkább alkalmazkodó, tanulékony, jó vezetői vagy szervezőkészséggel rendelkezik –erre például ilyesmit lehetne válaszolni. Ezzel szemben azt kellenemegjelölni, hogy az érintett egy-egy projektben – illetve egyéb, közelebbről nem meghatározott esetekben – vezető, koordinátor, tag, adminisztrátor, pénzügyi referens vagy egyéb szerepet vitt. Arra, hogy ebből milyen következtetések vonhatók le, humánpolitikai szakemberek sem tudják a választ.

Az életrajzminta szerint kötelező megadni, hogy a kormánytisztviselő rendelkezik-e saját elektronikus levelezési címmel, illetve honlappal, amihez az érintettek szerint a munkáltatónak semmi köze nincs. Arról viszont az „opcionálisan kitöltendő” részben lehet nyilatkozni, hogy a közszolgának van-e érdekeltsége gazdasági társaságban, ami korántsem magánügy, főleg ha a cég állami megrendelésre dolgozik. A foglalkoztató szempontjából releváns információ az is, hogy a beosztottja milyen közigazgatási szakmai szervezetekben visel tisztséget, van-e érvényes tanulmányi szerződése, s folyik-e ellene fegyelmi eljárás. Ám ezekre a kérdésekre is önkéntes a válasz.

A kormánytisztviselő „opcionálisan” feltüntetheti az önéletrajzában azt is, hogy 1990 előtt „volt-e tagja erőszakszervezetnek”. Ha volt, az a személyi anyagából úgyis kiderül, így a kérdés legfeljebb őszinteségi tesztként szolgálhat. Még értelmetlenebbnek tűnik a titkos társasági tagságra vonatkozó rovat, mert ha valaki erről nyilatkozik, oda a titkosság. Csak az érdekesség kedvéért: a jogszabálytervezet június elején társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetében – a javaslat véleményezésére egyébként mindössze négy napot adtak – ez utóbbi két kérdés egyáltalán nem szerepelt.

Akár a múltban

A közszolgálatban foglalkoztatottak önéletrajzának átírására a rendszerváltozás küszöbén is biztosítottak lehetőséget, amellyel az érintettek akkor „opcionálisan” élhettek. Vagyis: aki akarta, új önéletrajzot írt – amelyben már nem szerepelt például a korábbi párttagság –, aki pedig nem, annak a régi önéletrajza maradt a dossziéjában. Akkor a személyi anyagokat ugyancsak szelektálták, s a helyi vezetők döntése alapján selejtezték a pártállami időkben keletkezett egyes iratokat, így a rendőrök felvételét megelőző környezettanulmányokról szóló feljegyzéseket.

Szekták, közösségek

Titkos társaságnak nevezünk minden olyan szervezetet, amely a következők közül legalább egy tulajdonsággal rendelkezik: titkos tagság, titkos szervezeti felépítés, titkos szabályzat, titkos tanítás, titkos csoportosulás, titkos tevékenység. Ilyen szerveződések lehetnek például szekták, politikai közösségek és bűnözőcsoportok is.

(Forrás: Wikipédia)

Volt-e tagja erőszakszervezetnek? – opcionális lehetőség
Volt-e tagja erőszakszervezetnek? – opcionális lehetőség
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.