– Az egészségügyben a beszállítók már reagáltak a pénzpiaci válságra, jó néhányan máris 8-10 százalékos áremelési szándékot jeleztek – mondta lapunknak Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke, a miskolci megyei kórház főigazgatója. Intézményében ez az árváltozás csak az egyszer használatos műtéti textíliák esetében évi 15 milliós többletkiadást okozna. Miközben egyetlen felesleges fillér sincs a kórházak kasszájában. A kiadások ugyanis nőnek, a bevételek viszont apadnak.

A baj nagy. Már most nagyobb az eladósodás, mint tavaly volt, legalább 40-50 milliárd forint hiányzik. A problémákról a kórházak érdekvédelmi szervezetei szeptemberben tárgyalnak a kormányzattal. Legalább azt a 10-15 milliárdot szeretnék megkapni, amit a kormány az E-Alap idei költségvetésében zárolt. Ez persze csak átmeneti segítség, hosszabb távú megoldást a struktúra átalakítása hozhat – állítja Csiba Gábor.

Sinkó Eszter közgazdász szerint az egészségügy jövőre sem lesz a költségvetés kedvezményezettje. Ha pedig nem jön pénz, akkor belső átcsoportosítással kell előteremteni. Legalább annyira lenne szükség, amivel az orvosok és az ápolók a betegek mellett tarthatók. A kialakult helyzet már azt sem engedi meg, hogy a Semmelweis Tervben jövőre jelzett rendszer-átalakításhoz ne azonnal kezdjenek hozzá. Sinkó Eszter szerint egy jól szervezett rendszerben elegendő lehet 70-80 kórház is a meglévő 140 helyett. Ehhez a kórházon kívüli ellátórendszert azonnal meg kell erősíteni.

A fiskális problémák megoldását nehezíti, hogy várhatóan csak augusztus végén, szeptember elején születhet döntés arról, hogy a kormány milyen tulajdonosi struktúrában működtetné a kórházakat. Bár néhány hete a Szócska Miklós nevével fémjelzett Semmelweis Terv megvalósításáról kormányhatározat is született, de a Fidesz erős emberei ezt könnyen fölülírhatják az önkormányzati törvénnyel.

Július közepén egyeztetett Orbán Viktor a megyei önkormányzatok vezetőivel, a találkozón ismét kiéleződött a vita: ki működtesse a kórházakat? A Semmelweis Terv térségi koncepcióval számol. Ez az elképzelés a fővárost kivéve – ahol az állam lenne a kórházak működtetője – nem számol államosítással. A tanácskozáson viszont politikai döntés született arról, hogy az egészségügyi, szociális és oktatási intézmények fenntartói hatásköre a megyéktől az államhoz kerül.

E verzió szerint a kórházak a kormányhivatalokhoz tartoznának, és szinte közük sem lenne a Semmelweis Tervben vizionált újonnan létrehozandó térségi központokhoz. Azaz ez már más forgatókönyv megvalósítását jelenti,mint a kormányhatározattal is megerősített Semmelweis Tervben vázolt rendszerátalakítás. A tanácskozáson az is fölvetődött, hogy esetleg a megyei kórházak irányítása kerüljön a megyei jogú városokhoz. Ez menekülőút lehetne Szócska számára. Hogy melyik verzió győzhet az önkormányzati törvény tervezetének végső formájáról döntő kormányülésen, nehéz megjósolni, de ez meghatározza Szócska sorsát is.

Lapunk úgy tudja, Orbán Viktor miniszterelnök a kormányzati munkát értékelő miniszteri találkozók sorában a nemzeti erőforrás minisztert augusztus végén fogadja. A késői találkozót magyarázza, hogy addigra talán kiderülhet, milyen egészségpolitikát választ a kormány, és ahhoz szükség lehet-e cserére az „irányító poszton”.

Műtét előtt az egészségügy