A magyar iszlám és a szélsőjobb: átláthatatlan politikai szálak
E szervezetnek volt az alelnöke a Bolíviában tisztázatlan körülmények között 2009-ben meggyilkolt Rózsa-Flores Eduardo, aki baloldali „világforradalmárként” indult, majd – bár apai részről zsidó gyökerekkel is bír –a szélsőjobboldalhoz csapódott. Az Izrael-ellenességtől fűtött Rózsa-Flores jó kapcsolatot ápolt a hatvannégy vármegyés Toroczkai Lászlóval, egy jobbikos rendezvényen Vona Gábor pártelnök társaságában ült a pulpituson. Újságíró-szerkesztőként a Lelkiismeret 88-nak és a jobbik.net portálnak is dolgozott. 2003-ban vette fel az iszlám hitet, sajtóhírek szerint Bolek Zoltán javaslatára választották meg az egyház alelnökévé. Az iszlám közösség lapjának is a főszerkesztője lett.
Továbbá: főmunkatársa volt a Kapu című folyóiratnak. Halála után Brády Zoltán főszerkesztő – az összeesküvéselméletek kedvelőinek nagy örömére – azt állította, hogy annak idején Rózsa-Flores kapta meg az őszödi beszéd hangfelvételét, amit ők ketten juttattak el a rádióhoz. Brády szerint Rózsa-Florest a felvétel nyilvánosságra kerülése után folyamatos támadások érték, ezért hagyta el az országot.
Annyi biztos, hogy a Magyar Iszlám Közösség nemcsak Rózsa-Florest, hanem a Bolíviában vele együtt megölt fiatalembert, Magyarosi Árpádot is „testvérként” gyászolta. Az erdélyi unitárius családból származó Magyarosi 2008-ban tért át az iszlám hitre (igaz, egyes vélekedések szerint csak poénból).
Rózsa-Florest történetesen egy másik szélsőjobbos követte az iszlám közösség alelnöki posztján: Horváth Ádám újságíró, a Jobbikhoz kötődő barikad.hu és a párt hasonló nevű hetilapjának munkatársa. Horváth nem sokkal előtte – a barátjának tekintett Rózsa-Flores halálát követően – vette fel az iszlám hitet. Aztán idén januárban váratlanul megvált az alelnöki tisztségtől. Méghozzá egy interjú miatt, amelyben Bolek Zoltán élesen bírálta a Jobbikot, mondván, a palesztin–izraeli konfl iktust arra használja a szélsőjobb, hogy „igazolja saját antiszemitizmusát”: a palesztinokkal való együttérzés addig tart, amíg a „zsidó állam a közös ellenség”.
Ehhez képest a Bolek által vezetett vallási szervezetnek kétszer is szélsőjobbos alelnöke volt. A rejtély megfejtése a lélekbúvárokra vár. Tavaly mindenesetre az iszlám közösség volt gondnoka Bolek Zoltánt is azzal vádolta, hogy az egyház mecsetjében a Jobbik mellett kampányol. Lapunknak nyilatkozva akkor ezt Bolek tagadta. Az állításokból szerinte csak annyi igaz, hogy a közösségnek a Jobbik is küldött karácsonyi üdvözlőlapot. Vona Gáborral csak egyetlen alkalommal, egy nyilvános rendezvényen találkozott. (Bolek azért kereste meg a pártelnököt, hogy megtudakolja, ellenségnek tekinti-e a Jobbik az iszlámot. Vona megnyugtatta, hogy a Jobbiknak „semmi baja az iszlámmal”.)
Pártkötődéseit illetően Bolek meglepő információval szolgált: „korábban szóba került, hogy belépek azMSZP hívő tagozatába, végül a KDNP tagja lettem”. Hangsúlyozta, hogy „magánemberként viselt” párttagságának semmi köze sincs egyházi tisztségéhez. Ellenben arról, hogymilyenmegfontolásokból lett egy iszlám közösség vezetőjeként a kereszténydemokrata párt tagja, nem kívánt bővebben beszélni.
A barikádos Horváth Ádám lemondásából korai lenne azt a következtetést levonni, hogy véget ért a Magyar Iszlám Közösség és a szélsőjobb különös viszonya.
Az egyház honlapján és az onnan elérhető iszlám blogon látható, kissé testidegennek tűnő (esetenként piros-fehér-zöld színekbe ágyazott) székely rovásírás aligha csak kultúrtörténeti missziót tölt be. A trianoni évfordulón – tehát nemrégiben – közzétett írás kimeríti a szélsőjobbos propaganda fogalmát:
„Nekünk nem jutott Musztafa Kemal. Nekünk egy hazaáruló gróf, Károlyi Mihály jutott, aki leszerelte a magyar hadsereget, és átjátszotta a hatalmat a sátán szolgáinak, a kommunistáknak, akik vérbe borították Hazánkat. Isten bocsássa meg, de ennek a sátán fattyának még mindig állnak a szobrai szerte az országban...
Sorsunk megpecsételődött hát, de Isten mégis megenyhült kissé felénk: ha hadseregünk nem ismaradt, de volt egy maroknyi ember, igaz hazafi, akik a Prónay Pál vezette Rongyos Gárdában nem tették le a fegyvert.”
A szerző arról értekezik, hogy aRongyos Gárda soraiban albán és bosnyák muszlim önkéntesek is harcoltak, közülük többen „mártírhalált haltak választott hazájukért”. Nagymértékben nekik köszönhető, hogy ma „muszlimként magyarok, és magyarként muszlimok lehetünk. Allah nyisson nekik ablakot a Paradicsomra!” Ehhez csak annyit, hogy Prónay Pál a fehérterror emblematikus figurája volt, a szekuláris Törökország megteremtőjének tartott Musztafa Kemal (Atatürk) pedig keményen fellépett az iszlám ellen.
Veszélyben az egyházi státusz
A Magyar Iszlám Közösség számára pillanatnyilag az a legfontosabb kér dés, hogy egyházként folytathatja-e a jövőben. Az új egyházi törvény KDNP-s koncepciója a Bolek-féle szervezetnek – sőt: a konkurens Magyarországi Muszlimok Egyházának is – megadta volna az egyházi rangot. A Fidesz által rohamtempóban felülírt jogszabály azonban már csak a zsidókeresztény valláskörhöz tartozó felekezeteket ismer el. Abból is keveset, csupán tizennégyet. A többi világvallások képviselői – úgy, ahogy vannak – lemaradtak a listáról. A jelenlegijogszabály húszéves fennálláshoz és ezer taghoz köti az egyházi státusz elnyerését. A Magyar Iszlám Közösség 1931-től eredezteti magát: ezen lehet vitatkozni, de a rendszerváltáskor már egész biztosan létezett.
A Magyarországi Muszlimok Egyháza, valamint egy harmadik szervezet, az Iszlám Egyház később jött létre, nem tud húszéves működést igazolni. A Magyar Iszlám Közösség – tudván, hogy az iszlám szervezetek közül egyedüliként felel meg az új törvényi kritériumoknak – ígéri, hogy minden Magyarországon élő muszlim képviseletét vállalni fogja. A közösség nekilátott, hogy összegyűjtse az ezer támogatót. Nem lesz könnyű: a Magyar Iszlám Közösségnek 2010-ben csak 320-an ajánlották fel adójuk egy százalékát. A másik két szervezet támogatottsága ennél is kisebb: az Iszlám Egyház 255, a Magyarországi Muszlimok Egyháza 208 adófelajánlást kapott.
