xanadu | 2011. augusztus 6. | 07:27:14

nablaquadrat | 2011. augusztus 4. | 20:03:05

És képzeld el, a nemzeteket összekapcsoló világ eseményen, az olimpián sincs szóbeli rész.

xanadu | 2011. augusztus 6. | 07:25:19

nablaquadrat | 2011. augusztus 4. | 20:03:05

Ha egy kicsit elmélyedsz majd az emberek ismeretében, akkor kiderülhet:
az emberi agynak vannak racionális és érzelmi funkciói.

Akkor talán szét tudod majd választani az egyetemi felvételit és a párválasztást.

xanadu | 2011. augusztus 6. | 07:22:43

nablaquadrat | 2011. augusztus 4. | 19:57:00

Ebből a szövegből látszik: nem lesz új magyar Nobel díj részedről.

Tudod, hogyan vizsgáznak ma a KRESZ ismeretéből?

Nem szóban.

És vajon miért?

nablaquadrat | 2011. augusztus 4. | 20:03:05

@ nablaquadrat | 2011. augusztus 4. | 19:57:00

@ xanadu | 2011. augusztus 4. | 16:23:18

"Ha ha ha!
Valamiért a Nobel díjat sem szóbeli vizsgára adják!
A szóbeli csak a csókosok benyomására jó."

Te a házastársadat is írásbeli, ill. tesztvizsgán választottad ki megfelelő kipipálós-beikszelős tesztlapokkal, hogy nehogy benyomjanak neked csókosokat?

nablaquadrat | 2011. augusztus 4. | 19:57:00

@ xanadu | 2011. augusztus 4. | 16:23:18

"Ha ha ha!
Valamiért a Nobel díjat sem szóbeli vizsgára adják!
A szóbeli csak a csókosok benyomására jó."

A Nobel-díjat makaón szokás elnyerni, ezért ez nem jellemző példa a tudásmérésre.
A Nobel díjat nem a legnagyobb tudású tudós kapja, hanem nagyjából az, akinek munkássága a legtöbb/legnagyobb hasznot hajtja az emberiségnek egy adott területen.
Mellesleg a Nobel-díj is nagyrészt szóbeli információcserén, pl. konferencia-találkozásokon, iskolateremtésen, személyes inspirációkon múlik. Az esetek 99.99%-ában nem egyetlen dolgozat, írásmű eredménye, bár az lehet, hogy alapja egyetlen írásműben is össze van foglalva.

Ugye, azt azért Te is elismered, hogy két egyforma Nobel-díjas életmű/mű nem létezik? No, és két lényegileg azonos írásbeli teszt sem létezik? Mert ugye azt szokás a tesztek előnyeként felhozni, hogy mindenki számára ugyanaz, így nem szubjektív?
A közvetlen emberi interakción alapuló tudásértékelés megbízhatósága és érzékenysége messze veri a papíron utánzott gépi tudásértékelés ("check box"-os tesztek) lázálmait.

Gondolkodjunk el, valamiért a bírósági tárgyalásokat, és az üzleti versenytárgyalásokat sem sikerült mindmáig "check box"-okból összetákolt űrlapokkal helyettesíteni.
Az uniformizált kipipálós-beikszelős tesztek csak előszűrés, kiegészítés gyanánt alkalmasak, leginkább csak a lexikális tudás mérésére.

Amiről pontos felmérésre van szükséged, azt közvetlen interakcióval (is) szemügyre veszed. Av

xanadu | 2011. augusztus 4. | 16:28:59

fogatlan62 | 2011. augusztus 4. | 00:57:19

"az olaszok, akar fiatalok, akar idosek, tudatlan bunko taplo parasztok es az olaszon kivul semmit nem ismernek, mar csak tudom, minden masodik nyaramat ott toltom!"

Lehet!
Ha egy tudatlan, bunkó tapló magyarral kerülnek szembe ...

xanadu | 2011. augusztus 4. | 16:23:18

nablaquadrat | 2011. augusztus 4. | 08:06:58

Ha ha ha!

Valamiért a Nobel díjat sem szóbeli vizsgára adják!

A szóbeli csak a csókosok benyomására jó.

xanadu | 2011. augusztus 4. | 16:21:55

fogatlan62 | 2011. augusztus 4. | 15:04:47

Ha ha ha!

A nyelvtanulás fenék kérdése.
Tud-e valaki napi 1-2 órát erre fordítani.

A gyereket tényleg feleslegesen streszírozzák, ha kikerülve nem tudja, hogy az áram az fázis is nulla vezetéken folyik.

fogatlan62 | 2011. augusztus 4. | 15:04:47

proskit

a magyar oktatasi rendszer meroben kulonbozik a nyugatitol, ha nem tudnad, ott a gyerekek maguk valasztjak azokat a targyakat, amiket tanulni akarnak es csupan 4 kulonbozo targyat tanulnak egy fel evig....ezzel szemben a magyar gimnaziumokban naponta 7 kulonfele targy van evekig....a gyerekeket teljesen feleslegesen stresszirozzak es tomik a fejuket olyan tudassal, aminek egesz eletukben semmi hasznat nem veszik....en a valaszthatosag szabadsaga mellett voksolok es hatarozottan allitom, hogy a nyelvtanulas anyagi helyzet fuggvenye, eppen ezert nem teheto kotelezove! es eppen ezert nem erheti hatrany azokat, akik ezt keptelenek fizetni! tobb nyelven beszelni sosem tartozott az altalanos muveltseghez, mint ahogy sielni es golfozni sem az atlagemberek szoktak berlettel a zsebukben!

proskit | 2011. augusztus 4. | 08:57:01

nablaquadrat

másodszor már így csináltam, de akkor is eltűnt a szöveg, és ezt csinálta mindaddig, amíg ki nem jelentkeztem és újra be nem léptem. utána megint jól működött.

nablaquadrat | 2011. augusztus 4. | 08:06:58

"[Radó Péter:]... a szóbeli felvételi vizsga visszaállítása szét fogja verni a jelenleg működő érettségi rendszert."

Felháborító még a szóbeli felvételi gondolata is, mert így a végén még kiderül a sikeresen "abszolvált" érettségi után a népes felvételi bizottság előtt, hogy a jelentkező az adott szakra teljesen alkalmatlan helyből-pályatévesztő.

Sokkal jobb, ha a jelentkező alkalmatlansága csak az első félév első vagy második zárthelyi dolgozatának megírásakor derül ki, vagy még jobb, ha csak a félévi kollokviumok alkalmával. Akkor már amúgy sem rúgják ki és így a család apraja-nagyja nem hiába exponálja magát az érettségi sikeres "abszolválásának" érdekében. Ez így sokkal méltányosabb, nemde-bár?

nablaquadrat | 2011. augusztus 4. | 07:40:52

"A kormány alá rendelnék az egyetemeket"

A Kóka János és elvbarátai által vezetett, szintén kormány-kinevezett vezetővel rendelkező "Rektori Gazdasági Tanácsadó Testület" az jobb megoldás, ugye? Abban ugyanis (jelenleg) a "haverok" ülnek, igaz?

nablaquadrat | 2011. augusztus 4. | 07:29:08

@ proskit | 2011. augusztus 4. | 02:52:34

"Az 'Elküld' gombra kattintás után minden eltűnt, ezért most írhatom újra..."

Nem csak nálad tűnik el. A megoldás a "copy/paste"-es (másol/beilleszt-es) szöveg-mentés és helyreállítás használata.

Ha szabad javasolnom, az "Elküld" megnyomása előtt a "copy/másolás" jobb-egérgombos (helyi menüs) funkcióval (a kiválasztás után) másold ki a beírtakat a vágólapra, vagy egy szövegszerkesztő ablakába. Ha eltűnt, akkor innét a "paste/beilleszt"-tel visszarakhatod a NOL abklakba.

Bocsánatot kérek, hogy kéretlenül belekotyogtam.

nablaquadrat | 2011. augusztus 4. | 07:06:43

"Csak 26 intézmény maradhat?"

Ha a Budapest-Szeged távolsági buszjáratnak csak minden második megállójában lesz legalább egy egyetem vagy főiskola, és nem pedig mindegyikben, mint most van, az már nemzeti tragédia, ugye?

nablaquadrat | 2011. augusztus 4. | 06:57:19

"A tervezetben bizonyos feltételek meghatározásával megkülönböztetnek tudományegyetemet, egyetemet és főiskolát. A bolognai folyamatnak némileg ellentmond, hogy újra előkerültek ezek a fogalmak, ugyanis a jelenlegi rendszerben nem az a lényeg, hogyan hívják az intézményt, hanem az, milyen programokat kínál."

Szóval, Radó úr ki is mondja, hogy nem az oktatás és annak színvonala az elsődleges, hanem a "bolognai folyamat"; az oktatás minden más aspektusa ennek a kivitelezhetetlen rögeszmének rendelendő alá.

Kérdés:
Operálta már Radó urat egy a Röcsögei Paprikáskrumpli-főzési Vasárnapi Főiskolán képzett sebész?
Ha majd ezen túl lesz Radó úr, akkor beszéljen arról, hogy a lényeg az, hogy "milyen programokat kínál" az intézmény!

Nem téveszti össze Radó úr esetleg a Raiffeisen Utazási Irodát a felsőoktatással?

nablaquadrat | 2011. augusztus 4. | 06:39:19

"A tervezet szerint az állam abba is bele kíván szólni, hogy milyen piaci szolgáltatók működjenek az intézményekben"

Nem az oktatás az intézmény elsődleges célja?
"Az üzlet, az üzlet", jól gondolom ?

Mindjárt egy rendőrőrsöt, egy ügyészségi lerakatot és egy fogyasztóvédelmi kirendeltséget is telepíteni kell az intézményekbe a búfék. menzák, kollégiumok és a Nyuszi rokonainak, barátainak és üzletfeleinek felügyeletére?

nablaquadrat | 2011. augusztus 4. | 06:26:04

"[Radó Péter:] Ha például a hároméves alapképzést 4,5 évig végzi [el a hallgató], akkor a hallgatót a tervezet szerint ki kell rúgni. Ez vélhetően nagy tiltakozást fog kiváltani, ugyanis számos egyetemen azért kénytelenek félévet halasztani a hallgatók, mert az intézmények nem tudják biztosítani, hogy bizonyos tanegységeket minden félévben fel tudjanak venni."

Nem értem, hogy miért ne tudnák az egyetemek biztosítani, hogy a számukra szükséges tanegységeket a hallgatók fel tudják venni?

Hallottak már harangozni az egyetemek és Radó Péter az általános és közép iskolákban manapság is létező (tanulói/hallgatói, tanári/oktatói és terem/laboratórium) intézményi órarendekről melyekhez hallgatóknak és (uram bocsásd meg!) az oktatóknak is kötelező alkalmazkodniok és melyek kizárják az összes szakon a terem, oktató, hallgató és időpont ütközéseket? Nem éppen ezen órarendek elkészítése volna a tanulmányi hivatalok/dékáni hivatalok/rektori hivatalok egyik feladata a kávéfőzés és okmánykezelés mellett?

nablaquadrat | 2011. augusztus 4. | 05:47:22

"'A hallgatók pontosan tudják, mit akarnak tanulni, és mit nem. Ha az állam határozza meg a keretszámokat a különböző szakokon, akkor azzal nem szolgálja ki a munkaerő-piaci érdekeket, legfeljebb csak a politikai hatalom által preferált munkaadói csoportokat', fogalmaz Radó Péter."

A hallgatók nem elhanyagolható hányada manapság pihe-könnyű, fájdalommentesen, különösebb tehetség és főleg erőfeszítés nélkül bevehető diszciplínákat óhajt tanulni, -ez az, amit pontosan tud-, más részük a divatot vagy a családi hagyományokat követi.
A hallgatók egyáltalában nem kedvelik az olyan szakokat, ahol számos tárgy ismereteihez nem vezet "királyi út".

nablaquadrat | 2011. augusztus 4. | 05:30:45

"Nem tudni, miért szeparálná az oktatási államtitkárság a fizetős és nem fizetős hallgatókat. Lehetséges magyarázat, hogy ezzel a lépéssel megszüntethető az átjárás az államilag finanszírozott és a fizetős szakok között”, mondja Radó."

Szerintem elképzelhető itt más lehetséges magyarázat is,
példa gyanánt két magyarázat a sok közük:

A nem-fizetős szakokon támasztott magasabb követelményeknek a gyengített felvételi követelményekkel illetve rosszabb felvételi eredményekkel bekerülő fizetős hallgatók nem feltétlenül lennének képesek megfelelni, a kettő keverésével a nem-fizetős szakok várhatóan magasabb színvonala is a fizetős szakok szükségszerűen alacsonyabb
kimeneti szintjére csökkenne, ahogy ez jelenleg is megvalósul.

Egy másik érv:
Szétválasztandó a felsőoktatási biznisz és a minőségi oktatás, e kettő valószínűleg kölcsönösen kizárja, legalább is zavarja, és nem pedig kiegészíti egymást.

A felsőoktatás jelenleg szintén valamiféle "integráció" színtere. Ezt az "integrációt" a középiskoláig bezárólag kellene elvégezni, ez ugyanis a minőségi felsőoktatást ellehetetleníti.
Mottó: Az egyetem nem arra való, hogy a fizetős szakok gazdag hülye-gyerekeinek tanítsa az egyszeregyet és az ABC-t.

proskit | 2011. augusztus 4. | 02:57:54

folyt.

Nos, angliában tragédiaként értékelik, hogy a GCSE keretében nyelvvizsgázók száma 47%-ra esett vissza, amióta az nem kötelező. Van egy olyan érzésem, hogy mi magyarok boldogok lehetnénk, ha a tizenéveseink 47%-a valamilyen nyelvvizsgával vagy nyelvi érettségivel rendelkezne.

Lehet mondani, hogy csak a nyelvtanulás a fontos, és nem a vizsga. De az évszázados tanulságok azt mutatják, hogy (bármilyen) tanulást leghatékonyabban a Damoklész kardjaként lebegő vizsgával lehet ösztönözni. Ezt bizonyítja az angliai példa is.

proskit | 2011. augusztus 4. | 02:52:34

fogatlan62
Az "Elküld" gombra kattintás után minden eltűnt, ezért most írhatom újra...

Szakfordítóval csak azokat a szövegeket fordíttatják le, amelyek képesek kitermelni a fordítási kölséget, értsd: eladható termékhez kapcsolhatók. De még ezeket is lektoráltatják szakemberekkel, mert a szakfordító sem érthet mindenhez, pl. egy műszaki szakfordító egyaránt fordít gépészeti, villamos és informatikai témájú írásokat. A naprakész szövegek, friss kutatási eredmények nem ilyenek. Látott már valaki pl. CERN jelentést lefordítva? A magyarország által harmonizált szabványoknak is csak egy része magyar nyelvű, a többségüket csak közleményben honosították (kapott egy magyar nyelvű címet és fedlapot), de a szöveg többi része csak idegen nyelven (pontosasbban valamely _NYUGATI_ világnyelven) érhető el.

Angliában miért nincs kötelező vizsga második nyelvből?
Nos, ez csak 2004 óta van így, azelőtt 16 évesen kötelező volt GCSE vizsgát tenni Francia, Német vagy Spanyol nyelvből. A könnyítés drámai következménye, hogy több évtizedes mélypontra esett vissza a brit tizenévesek idegennyelv tudása, és ez nem mindenkinek tetszik ám ott se. Olvassa el az alábbi cikket:
http://www.telegraph.co.uk/education/educationnews/5699715/Foreign-language-GCSEs-fall-to-20-year-low.html

Nos, angliában tragédiaként értékelik, hogy a GCSE keretében nyelvvizsgázók száma 47%-ra esett vissza, amióta az nem kötelező. Van egy olyan érzésem, hogy mi magyarok boldogok lehetnénk, ha a tizenéveseink 47%-a vala

fogatlan62 | 2011. augusztus 4. | 00:58:27

...de angol nyelvet tanitanak ugy,... ez valahogy kimaradt es ertelmetlenne valt a mondat, sorry

fogatlan62 | 2011. augusztus 4. | 00:57:19

proskit

szerintem meg amit on emlit az mas ember(ek) munkaja, akiknek jobb az atlagosnal a nyelverzekuk es azzal keresik a kenyeruket, hogy kulonfele temakban es targyakban naprakeszen leforditjak az uj informaciokat, ismereteket es idoben azokhoz juttatjak, akiknek ezek az informaciok elengedhetetlenek a napi munkajukhoz!
az altlag altalanos iskolak es szakkozepiskolak nem rendelkeznek valoban nyelveket tudo, nyelvtanarokkal....a legtobbje keprol latta Londont vagy New Yorkot, de angol nyelvet ugy, hogy mindehhez ki sem tettek a labukat az orszagbol....altalaban annyit is er, ehelyett valoban jobb lenne, ha az alapkeszsegeket tanitanak sokkal jobb minosegben es a nyelvek maradjanak a valaszthato kategoriaban....majd en, vagy mas eldontom, eldonti, szuksege van-e neki erre. ez nem idegen nyelv ellenes hozzaallas, en eleg jol beszelek angolul, ha muszaj irok es olvasok is, a gyerekeim anyanyelvi szinten tudjak az angolt, de pld ennek kapcsan tudni kell, hogy az angol anyanyelvu orszagokban sem kotelezo masodik, harmadik nyelv tanulasa!

xanadu

az olaszok, akar fiatalok, akar idosek, tudatlan bunko taplo parasztok es az olaszon kivul semmit nem ismernek, mar csak tudom, minden masodik nyaramat ott toltom!

giorgio | 2011. augusztus 4. | 00:26:10

a legnagyobb gáz szerintem két dolog:
1) megint ott kezdődött a koncepció kidpolgozása, hogy a gazdasági miniszter megmondta - Széll Kálmán terv - hogy mennyit KELL kivenni a felsőoktatásból. Bazi sokat. Nem jövőre, már idén rettentően megérzik az egyetemek, és ez csak a kezdet, konkrét elbocsátásokkal. És akkor ehhez varrnak kabátot.
2)A konzervatív felsőoktatás-konccepció gyakorlatilag annyi, hogy milyen jó is volt a Kádár-rendszerben, csináljunk belőle vissza mindent, amit csak lehet. Ami szerintem akkor is botrány egy konzervatív-kereszténydemokrata szájából, ha le is önti neofita katolikus szósszal, és az egyházi iskolák egyértelmű támogatásával.
Hoffmann már csak azért van ott, mert egyelőre még úgy tűnik, hogy a pénzkivonó alapvetés, és az ő "vissza a Kádár-kori elit-egyetemet, kevés intézménnyel, kevés oktatóval és hallgatóval" kompatibilis egymással.

evianna | 2011. augusztus 3. | 23:32:37

én ezt tartom a legnagyobb bajnak: "függetlenül attól, államilag vagy költségtérítéses szakon tanul-e"
magyarán hatalmaskodnak.
nem kéne.
ha van olyan pénzes hülye, aki eltanulgat 8-10 évet, akkor csak finanszírozza a felsőoktatást (állampolgári jog hülyének lenni, nem?)

még azt is el tudom fogadni, hogy állami finanszírozást csak a legkiválóbbnak, ott más a felvételi, mások a követelmények - csak akkor nem ingyenes többé a felsőoktatás, és akkor illene a kormánynak garanciát vállalni arra, hogy a szigorúbb feltételek mellett kiképzett diák tényleg kapjon állást.
ez viszont szerintem csak a fegyveres testületeknél biztosítható.

de akkor miért akarják megnehezíteni az összes diák életét? erre aztán tényleg nem kaptak felhatalmazást!

proskit | 2011. augusztus 3. | 21:29:18

@fogatlan62
Egy bizonyos szintű szakmai tevékenység mellett elengedhetetlen az idegennyelv ismeret, pl. én (villamosmérnök vagyok) már az egyetemi tanulmányok második-harmadik évében beleütköztem abba, hogy a naprakész szakirodalom csak valamely világnyelven érhető el. Az előadás magyarul ment, de a háttéranyag már sokszor csak "külföldiül" állt rendelkezésre. Igaz volt ez a magyar professzoraim műveire is. Szerintem minden szekterületnél megindokolható az idenennyelv-ismeret szükségessége. Viszzatérve a már sokat emlegetett magyar szakos tanárra: laikus véleményem szerint azért (is) szükséges idegen nyelvet ismernie, hogy a világirodalom egy-két klasszikusát eredetiben is tanulmányozni tudja. Nekem középiskolában az irodalom tanárom eredeti nyelven tudott idézni részleteket az Anyagin-ből, a Hamlet-ből, és az Őszi Chanson-ból. (Jelzem: ez három különböző világnyelv). Villamosmérnök lettem, és ma mondhatnám, hogy mindezeket feleslegesen tanultam. Igaz, a munkám során tényleg nincs rá szükségem. Azért én mégse bánom, nyilván ezért nem felejtettem el.

xanadu | 2011. augusztus 3. | 21:02:16

katarakt | 2011. augusztus 3. | 19:13:30

Azért, mert nem saját pénzéből tanul.

Ha kimegy Oxfordba tanulni, nem kell nyelvvizsga.

xanadu | 2011. augusztus 3. | 20:58:55

fogatlan62 | 2011. augusztus 3. | 17:15:57

Az idősebb olaszok tényleg nem beszélnek második nyelvet, ellenben készségesen keresnek egy fiatalt, aki segít neked.

xanadu | 2011. augusztus 3. | 20:56:42

fogatlan62 | 2011. augusztus 3. | 16:50:38

HA ha ha!

Én nemhogy anyanyelvi, hanem TANÁR nélkül tanultam meg angolul.

A nyelvtanuláshoz IDŐ, KITARTÁS kell.

Általában az utóbbiból van kevés ...

xanadu | 2011. augusztus 3. | 20:54:40

fogatlan62 | 2011. augusztus 3. | 16:41:20

Pl. azért, hogy Bécsben megkérdehesse: Wasser! Wasser! Hol kaphatok wassert?

Pláne, ha a TE gyerekeiddel van ott..

proskit | 2011. augusztus 3. | 20:16:11

@fogatlan62
Nyilván rég elmúltál már 18 éves. Az esetedben általános műveltség (általad írásba adottan és büszkén felvállat) hiányát (enyhébb esetben: elmúlását) jogosan helyettesíted élettapasztalattal. Viszont az érettségiző fiataloknak azért van szüksége általános műveltségre és idenenynelv ismeretre, hogy az élet bármely irányába egyenlő eséllyel elindulhasson. Én is elfogadom, hogy 10-20 (esetleg 50) évvel az érettségi után a nem használt ismeretek megkopnak, elfelejtődnek. Azonban a középiskolás időszakban még mem lehet megítélni, hogy az ott tanultakról a diáknak mire lesz később szüksége. Ez igaz a nyelvtudásra is. Ha egy gyerek otthon azt hallja, hogy csupa olyan dolgokat kell tanulnia (pl. nyelvet), ami kis hazánkban felesleges, akkor undorral fog tanulni, és ha be is jut egyetemre, akkor csak vergődni fog. Amikor én középiskolában hazavittem a matek házi feladatot, és kértem az apámat, hogy segítsen, akkor nem azt mondta, hogy ez baromság, ő ugyan nem tudja, és nyugodjak meg, mert nekem se lesz soha rá szükségem, hanem azt mondta, hogy ő ugyan nem tudja, de tanuljak, mert különben soha nem kerülök egyetemre, ahogyan ő sem került még az egyetem közelébe se, mert a szülei úgy gondolták, hogy az általános műveltség az valami úri huncutság, a munkás ember csak dolgozzon szépen csöndben, és ne okoskodjon.

katarakt | 2011. augusztus 3. | 20:12:44

tyutyuka | 2011. augusztus 3. | 19:58:31
Igaz, Móra ma is írhatta volna ezeket. Mikszáth, Ady vagy József hasonlóan írt a maga korában ma is igaz dolgokat. Akkor hiába szabadultunk meg a szovjet igától az önnön igánktól soha nem fogunk?
Akkor egy marad: meneküljön aki csak tud!

tyutyuka | 2011. augusztus 3. | 19:58:31

„…A magyarságnak éppen az a baja, hogy nem politikus nemzet, és még ma se értette meg, hogy minden polgár élete a politikán fordul meg. Nem azon, hogy milyen szorgalmasan túrja a földet, és hogyan tudja gyűjteni a vagyont, hanem azon, hogy milyen politikával kormányozzák az országot, s hogy meg tudja-e ez a politika őrzeni az ő összecsorgott verejtékét.

Hiába mondja, hogy ő nem törődik a politikával, és oktalanul is mondja: mert a politika törődik ővele, és meg is találja, mikor szüksége van rá. Megtalálja és learatja, amit ő vetett, elveszi vagyonát, és ha sor kerül rá – hiszen végelemzésben a háború se más, mint politika -, elveszi az életét. Igaz, hogy az is kiszolgáltatottja a politikának, aki törődik vele, de ha mindenki törődnék, ha mindenkinek fontos volna az, hogy ki beszél, és mit beszél az ő nevében, akkor kiderülne, hogy az országoknak nincs végzetük, az országoknak csak jó, vagy rossz politikájuk van.

Igaz, némelyik ország még ennyire sincs, némelyik országnak még politikája sincs, csak politikusai vannak….”

Móra Ferenc, 1929

pébéné | 2011. augusztus 3. | 19:58:05

katarakt | 2011. augusztus 3. | 19:19:26

Ez pontosan így van. Rossz tanárokat képeznek rossz tanárok. Ördögi kör.

katarakt | 2011. augusztus 3. | 19:19:26

Lejjebb: "A tanárnak készülő diákok háromnegyedét nem lenne szabad katedra közelébe engedni." Meg őket felkészítő tanárok háromnegyedét sem. De ennyi fizetésért ezt lehet kapni.

katarakt | 2011. augusztus 3. | 19:13:30

Akkor még egyszer. Ha az ember magyar oktatási tannyelvű intézménybe jelentkezik akkor miért követelmény az idegen nyelv tudása?

uborka sanyi | 2011. augusztus 3. | 19:05:08

marhaság!
hisz mindenki tudja hogy "csak egy maradhat"!

proskit | 2011. augusztus 3. | 18:50:19

van új hír:
http://hvg.hu/karrier/20110803_felsookatatasi_koncepcio

Kartalan | 2011. augusztus 3. | 18:48:07

A gyöngyösi Károly Róbert Főiskolának egy nagy hibája van. A volt szocialista képviselő a rektora. Így ki kell nyírni az egész iskolát. Ahogy bezárják a Mátrai Hőerőművet is, mert szoci kézben van.

fogatlan62 | 2011. augusztus 3. | 18:41:37

proskit

es miutan kozepiskolaban talalkoztam utoljara Mikszath csaladi kapcsolataival, azt is elfelejtettem....nem volt ra igeny!
es hagyjuk mar az altalanos muveltseget, amikor dolgozni kene megtanitani a gyerekeket elsosorban, mert mostansag ott tartunk, hogy tobb nyelven is el tudjak mondani, hogy allastalanok!
en is szivesen fitogtatom mas orszagban az altalanos muveltsegemet, amire egyszer egy igen gazdag kanadai ugyved azt mondta, hogy haat ez szep, de megis mire vittem vele???? es tenyleg, az atlag magyar ertelmisegnek kivan a segge, olyan szegeny!

proskit | 2011. augusztus 3. | 18:30:55

mielőtt még valaki leütné a magas labdát: a "valyon" csak elírás, én is tudom, hogy így kell írni: "vajon"

Nettroll | 2011. augusztus 3. | 18:30:53

Én mondjuk személy szerint a középiskolákban a nyelvre és a természettudományos tárgyakra helyezném inkább a hangsúlyt.Nálunk a humán tantárgyak abból álltak,hogy a tanár elmondta a könyvet.Viszont a pl. a matekot százszor könnyebb megérteni,ha valaki normálisan elmagyarázza.
Visszatérve a nyelvvizsgára,azt nagyon furcsállom,hogy a kormány meg akarja szüntetni a nyelvi előkészítő osztályokat,közben meg azt várja,hogy a gyerekek nyelvvizsgával felvételizzenek.
Ja és még egy gondolat:nyelvvizsga ǂ nyelvtudás

Nettroll | 2011. augusztus 3. | 18:25:16

Ezt dolgot,mármint hogy a felvételi feltétele a nyelvvizsga,csak azért csinálja a kormány,mert így továbbra sem kell fejleszteni a nyelvoktatást az egyetemen.Nem tudom másoknak mi a tapasztalata,de nálunk az egyetemen lehetne jobb is a nyelvoktatás.Legalábbis heti egy-két óra nem tudom mire elég.De a kedves szaktársak is aktivizálhatnák magukat,ugyanis a nyelvórák,csakúgy mint a szakirányok,csak megfelelő számú jelentkező esetén indulnak.

proskit | 2011. augusztus 3. | 18:20:58

@fogatlan62: "az olaszokat ugyanez nem zavarja, miert pont minket kene"

A skandináv országokat kellene követendő példának tekinteni.

Valószínűleg arról is heves vita alakulna ki, hogy kell-e a minden magyarnak tudnia, hogy Mikszáth Kálmán feleségét Mauks Ilonának hívták,
vagy hogy a francia forradalom 1789. július 14-én tört ki. Kell-e minden magyarnak a másodfokú egyenlet megoldóképletét (sőt annak a bizonyítását is) tudnia. A válasz: igen. Ez része az általános műveltségnek, és része az érettséginek. Az én véleményem az, hogy (vilg)nyelvtudás nélkül érettségit se lehessen kapni, mert jó ideje már ez is része az általános műveltségnek. Ehhez képest a javslat sokkal megengedőbb, mert nem az érettségihez, hanem csak a felsőoktatásba való bekerüléshez szabja feltételül.

Az megint egy másik vita tárgya lehet, hogy a nyelvvizsga valóban tényleges nyelvtudást tükröz-e. Erre én az kérdem: az érettségi valyon tényleges tudást tükröz-e? Hányan vannak, akik érettségivel rendelkeznek és tudják a választ a fenti három kérdésből mindre? A tudást egységes rendszerben és a lehetőségek szerint objektíven csak vizsga keretében lehet felmérni. Ez mindenféle tudásra igaz.

fogatlan62 | 2011. augusztus 3. | 18:00:28

szerintem tegyuk kotelezove a kinait, hiszen hamarosan kina leelozi amerikat gazdasagilag, sot miniszterelnok is csak az lehessen, aki magyar-kinai-angol-nemet-spanyol nyelveken folyekonyan ir, olvas, beszel!:)

pébéné | 2011. augusztus 3. | 17:44:45

pébéné | 2011. augusztus 3. | 17:27:29

folyt: mielőtt valaki tanári diplomát kap.

A hallgatói létszámnak meg nincs köze az oktatás minőségéhez. (Ld. valaki autós-benzines hasonlatát alant.)

Az oktatás minőségét a tanárképzés minőségére fektetett hangsúly emelné, dehát mint látszik, ez egy farkába harapó kígyó: silány tanárok silány tanárokat termelnek ki...

fogatlan62 | 2011. augusztus 3. | 17:42:53

akik megengedhetik maguknak, hogy surun jarjanak kulfoldre, azokban termeszetszeruleg kialakul az igeny a nyelv tanulasara, de aki egesz eleteben egyszer vagy ketszer teszi ki a labat az orszagbol, ne mert ez igencsak penzfuggo, ahhoz mifenenek kene mar 25 even keresztul nyelvet tanulni? felesleges teher a gyerekek vallan es azert tesszuk rajuk, mert igy sincs igazan onbecsulesuk, majd meg ettol is fosniuk kelljen a felveteli vizsgakon...

pébéné | 2011. augusztus 3. | 17:33:50

Dulifuli_81 | 2011. augusztus 3. | 12:16:01

Félreérted. Persze, hogy nincs köze a minőséghez! A hallgatók számának ugyanis nincs köze az oktatás minőségéhez, mint lentebb is írtam. Ha kevesebb, de okosabb diák van, azok ugyanolyan minőségű oktatásban nyilván jobb átlagot fognak elérni. Ettől az oktatás színvonala (minősége) még nem változott.

pébéné | 2011. augusztus 3. | 17:27:29

Sokan írják a nyelvtudás elengedhetetlenségét, amivel magam is egyetértek. Bár felvetődik itt pár probléma.
Valaki lejjebb azt pedzegeti, hogy mindenkinek 18 éve van arra, hogy megtanuljon egy idegen nyelvet, és ez igaz is, DE!
Nem mindenkinek adatik meg jó nyelvtanár. Általános iskolákban (nem a nyelvi előkészítőkre gondolok) gyakorlatilag megtanul a gyerek bemutatkozni, meg elszámolni - jó esetben - ötvenig idegen nyelven, és úgy kerül be a középiskolába, hogy nyolc (még több esetben csupán 6) évnyi angoltanulás után simán eladnák Londonban 50 fontért. A számítógépes nyelvet nagyjából ismeri a PC-játékokból, de ennyi.
A középiskolában pedig (hacsak nem kéttannyelvű - ahol ilyen "előélet" után a gyerek fél év alatt megutálja az idegen nyelvet, ráadásul bele is szakad a tanulásba, ha akar valamit - iskoláról van szó) keveseknek adatik meg az olyan nyelvtanár, aki négy év alatt kipasszíroz belőle egy nyelvvizsgát. (Nekem megadatott, két nyelvvizsgám is volt érettségi előtt, de ez nem túl gyakori.)
Különtanárt, nyelvtanfolyamot pedig nem mindenki engedhet meg magának. Egész pontosan a többség nem engedheti meg magának ezt a luxust.

Ebben nyilván közrejátszik a tanárképzés silánysága. Belülről tapasztalom a rendszert. A tanárnak készülő diákok háromnegyedét nem lenne szabad katedra közelébe engedni. Semmi pszichológiai szűrés, és még az alkalmasaknak is kevés lehetősége van a gyakorlatra, ami elengedhetetlen! Legalább egy év tanítási gyakorlatot iktatnék be, mielőtt val

loewe | 2011. augusztus 3. | 17:20:41

az egész káoszból csak 1 ponthoz tennék megjegyzést:

Mi a fenének kell a felvételizőnek már nyelvvizsgával rendelkeznie? Fel kellene már fogni, hogy a nyelvvizsga nem egyenlő a tényleges nyelvtudással!!! Sok nyelvvizsgás meg sem tud szólalni értelmesen, nem tud 5 hibátlan egyszerű mondatot elmondani (összetett mondatról nem is szólva).
Volt felsőfokú C nyelvvizsgás hallgatóm, aki nem tudta elmondani idegen nyelven, hogy felmentést kér a nyelvvizsga miatt, de még csak körül sem tudta írni, mit akar. Akkor minek is a nyelvvizsga?!!!

fogatlan62 | 2011. augusztus 3. | 17:15:57

proskit

az olaszokat ugyanez nem zavarja, miert pont minket kene? de kinaban sem sokan beszelnek mas nyelvet es meg sorolhatnam...en rabiznam az emberekre, hogy mindenki maga dontson arrol, akar-e mas nyelvet beszelni es milyen szinten...kotelezove tetelevel nem ertek egyet, nincsenek meg sem az anyagi, sem a targyi feltetelei!

proskit | 2011. augusztus 3. | 17:01:26

@fogatlan62
Azért kell egy magyar-ének szakos tanárnak legalább egy nyugati világnyelvet tudnia, hogyha véletlenül idegenföldre szakad, akkor az emberi méltóságát megőzive tudjon kommunikálni a helyiekkel, és azért is hogyha itthon egy külföldi útbaigazítást kér, akkor tudjon neki segíteni.

fogatlan62 | 2011. augusztus 3. | 16:50:38

xanadu

ja es nem utolso sorban, ha nem anyanyelvi tanar tanit, akkor olyan, mint halottnak a csok, az pedig penzfuggo, hogy a tanulok anyanyelvi kornyezetben javithassanak a magyarorszagon angolul tanult magyar-angolt beszelo butuska tanarok kontarmunkajan.......az en kisfiam a Hermina uti kettannyelvu iskolaban kezdett, otthon egy ismerosunk korrepetalta, aki egy igazi angol fiatalember volt...egyszer gondolt egyet es felhivta az iskolai angol tanart, hogy egyeztessen, az iskolai tanar nem ertette telefonon keresztul az ismerosunket.....egyertelmuen szelektalas celjabol talaltak ki ezt a kovetelmenyt, hogy aztan 2-3 diplomaval es mellette szinten 2-3 nyelv ismerete mellett iratkozhassanak a munkanelkuliek listajara...

fogatlan62 | 2011. augusztus 3. | 16:41:20

xanadu

pld egy magyar-enek szakos tanarnak mifrancnak kene angolul es/vagy nemetul is tudnia? es ne kerulhessen pusztan egy jobb nyelvtanulasi kepesseggel elonybe az orvosi egyetemen se! igy is a magyar oktatasi rendszer pont arrol hires, hogy egy csomo felesleges tanulnivaloval terheli es stresszirozza a tanulokat, aminek kesobb az egadta egy hasznat nem veszi....bosegesen eleg lenne megtanitani arra, melyik konyvben nezhet utana, ha erdekli...akinek jo nyelverzeke van, az menjen kifejezetten olyan szakokra, ahol az fotantargy oszt amen...

xanadu | 2011. augusztus 3. | 16:41:11

A XXI. században legalább 2 nyelv ismerete elengedhetetlen egy felsőfokú végzettségű polgár részéről.

xanadu | 2011. augusztus 3. | 16:37:43

fogatlan62 | 2011. augusztus 3. | 16:31:39

Igaz!

Mi a francnak kell kommunikálni távolban élő embertárainkkal?

Tanuljon mindenki MAGYARUL.

fogatlan62 | 2011. augusztus 3. | 16:31:39

xanadu

ilyen alapon mindenki mindenre idomithato, szerintem a nyelvtudas nem annyira fontos es kulonosen nem ertekesebb kepesseg, mint barmi mas es hulyeseg kotelezni, pont ugy valaszthato legyen, mint barmilyen mas tantargy!

xanadu | 2011. augusztus 3. | 16:22:30

pedro-amigo | 2011. augusztus 3. | 16:13:55

A gyakorlat szerint 30 % képtelen megszerezni.
Ez túl magas szám.

xanadu | 2011. augusztus 3. | 16:21:12

katarakt | 2011. augusztus 3. | 15:38:21

A jelen rendszerbe önthetsz bármennyi pénzt.
A rendszerben levők szocializációja (szocializmus) nem teszi lehetővé a hatékony felhasználást.

AZ egyetemek környékéről MINDEN 65 év feletti személyt KI KELL tíltani!

MTA-ban szintén!

pedro-amigo | 2011. augusztus 3. | 16:13:55

xanadu | 2011. augusztus 3. | 16:11:50
Ez így van, de ezt a diplomáig megszerezheti, addig úgy sem dolgozik, nem kellene emiatt kizárni senkit a felsőoktatásból.

xanadu | 2011. augusztus 3. | 16:13:54

fogatlan62 | 2011. augusztus 3. | 14:52:41

Hülyeség.
Olyan nincs, hogy egy kisgyerek egy országban nem beszélne csak azért nyelvet, mert nincs NYELVÉRZÉKE.

A nyelvtudáshoz bizony TANULÁS szükséges.

xanadu | 2011. augusztus 3. | 16:11:50

katarakt | 2011. augusztus 3. | 15:18:59

Aki MA nem képes 1 nyelvvizsgát megszerezni, annak - társadalmilag - haszontalan egyetemre járni.

xanadu | 2011. augusztus 3. | 16:10:25

tapsi | 2011. augusztus 3. | 13:53:25

Ezért csak írni kell a látogatás után egy-két levelet.

És abból a külföldi leméri szellemi képességedet.

katarakt | 2011. augusztus 3. | 15:55:57

A felsőoktatás szétverése vagy minimalizálása logikusan két dologgal magyarázható (egyik, másik, vagy mindkettő):
1. A döntéshozók gyerekei úgyis nyugat(abb)i egyetemekre járnak, mit érdekli őket a hazai felsőoktatás. A látszat kedvéért azért fenntartjak a hazait is illetve azért, hogy a felső középosztály gyerekei oda bekerülhessenek. Akiknek van pénzük nyelvi meg mindenféle különórákra de arra már nincs, hogy nyugatra küldjék gyerekeiket. A többiek meg kit érdekelnek hiszen nem részei a nemzeti középosztálynak.
2. Minek a hazai felsőoktatás hiszen végzés után – a közpénzen kitanított - a fiatalok java úgyis külföldre megy. Valaik ugyanis leszavaztatták a tandíjat. Sokkal olcsóbb ha nem is akarunk egyetemeket. Így több jut „másra”.
Bocs, ha túl negatív lettem volna.

katarakt | 2011. augusztus 3. | 15:38:21

Az még csak rendben lenne, hogy „csak” 26 intézmény maradjon. Viszont ha komolyan gondolnánk minőségi felsőoktatást akkor a MOL-ra költött 500 milliárdot erre kellett volna fordítani.Talán még ennél is többet. Mármint a meglévő, szánalmas költségvetés felett. Új, a kor színvonalán lévő kampuszok építésére, korszerűen felszerelt laborok és tanműhelyek létrehozására égető szükség lenne. Az oktatói kar modernizálása mellett. Sokkal jobb és több nagy tudású oktató kellene. Ha kell külföldről is. Természetesen megfelelő fizetésekkel egybekötve.
Ehelyett megyünk vissza arra szintre aminél még a „szocialista” egyetemek is jobbak voltak. Kegyként beengedett hallgatókat sokszor nem oda való oktatók tanítják száz éve elavult körülmények között alig valamire jó tudásra.
Elárulom a t. döntéshozóknak, hogy az embereket nem csak korbáccsal sorba állítva lehet irányítani hanem fantáziájukat megfogva, a vonzás erejével terelgetni is. Igaz ez sokkal macerásabb de ez felelne meg a demokrácia sokszínűségének.

katarakt | 2011. augusztus 3. | 15:18:59

Mivel a hívatalos nyelv a magyar, az oktatás nyelve a magyar a felvételt nyelvvizsgához kötni akár alkotmányellenes is lehet. Ez így kizárósdi játék. Kizárjuk magunkat (vagy kizárnak bennünket) saját országunk lehetőségeiből? Nyelvvizsgát én csak doktori fokozatnál követelném meg ott is csak egyet. Ami az illető szakmában a legfontosabb. Ez legtöbb esetben az angol. A többi csak energiapocsékolás.
A tervezetben két, rendkívül elavult (ezért nagyon káros) szemlélet keveredik:
1. Mindent az államnak kell eldönteni, az egyéni vagy intézményi (pl. egyetemi) öntevékenységnek helye nincs. Nem ismerős ez valahonnan?
2. A nyelvtudás a kulcsa mindennek. Akik nem tudnak azok gondolkodnak így.

Azért szerintem a kizárás szándéka a legfontosabb itt.

fogatlan62 | 2011. augusztus 3. | 14:52:41

dehat a nyelvtudas az egy kulon erzek, szakma....termeszetszeruleg hozzacsapni minden mas szakhoz teljesen ostoba dontes, ilyen alapon, pld aki nem tud gyorsirni beszediroi fokon, az ne lehessen orvos!? ismerek egy par embert, remek erzekkel tanulja a nyelveket, de mashoz nem ert, vagy pld, ha en kiteritve fexem a mutoasztalon, kisz@rt erdekel, hogy az orvos, aki mut meg hany nyelven beszel????...ugyan ne misztifikaljuk mar ennyire a nyelvtudast, annak is orulhetnenk, ha az erettsegizok tobbsege magyarul kepes olvasni, helyesen irni...
en megbekelnek a dontessel, ha a kivont penzeket a szakmunkaskepzes minosegibbe tetelere koltenek, ha a szakkozepiskolak, szakiskolak nemcsak gyerekmegorzo funkciot ismernenek, hanem a gazdasag igenye menten kepeznenek valoban kepzett szakembereket....azokra legalabb olyan nagy szukseg lenne, mint diplomasokra...

pesukarhu | 2011. augusztus 3. | 14:42:38

az tény, hogy a felsőoktatást gyökeresen át kellene alakítani. De miért nem kezdik a szakok felülvizsgálatával? én anno bedőltem egy szépen csengő, minden földi jót kínáló "nemzetközi" jelzővel rendelkező szaknak,azóta annyit tudok tanácsolni minden pályaválasztás előtt állónak, hogy olyan szakot válasszon, hogy max. 3 szóban tudjon válaszolni a "mi lesz a foglalkozása, ha lediplomázott" kérdésre.

katarakt | 2011. augusztus 3. | 13:57:23

Ha már "nemzeti középosztály"; a keresztlevelet mikor kell bemutatni? Esetleg a négy nagyszülő kereszténységét igazoló iratokat. Én már láttam efféle papírokat.

tapsi | 2011. augusztus 3. | 13:53:25

xanadu | 2011. augusztus 3. | 13:11:56

nekem van mit tudom en milyen szintu nyelvvizsgam... de senkit sem erdekelt amikor kulfoldre mentem dolgozni. egy volt fontos! beszelek e folyekonyan nemetul es angolul?

a legjobb ha az eloadasok egy resze idegen nyelven lenne... aki nem tudja a nyelvet az ugy is masodpercek alatt kizuhan a pihe-puha meleg egyetembol...

pedro-amigo | 2011. augusztus 3. | 13:48:38

Dulifuli_81 | 2011. augusztus 3. | 12:52:10
Miután felnőtt emberekről van szó, sztem mindenki hajlamos a nem teljesítést azonosítani okként. Viszont ez nem ad válasz arra, hogyan lehet jobb teljesítményre ösztönözni a diákot, kihozni belőle a maximumot, vagy általánossá tenni egy bizonyos színvonalat, az ne függjön az intézménytől. Ez pedig csak részben függ a bemenettől. A kocsis hasonlattal is csak erre akartam utalni.

Johnis | 2011. augusztus 3. | 13:25:47

Moderálási alapelvek- komment törölve -

xanadu | 2011. augusztus 3. | 13:11:56

tapsi | 2011. augusztus 3. | 12:24:59

Kell a nyelvvizsga!

Mert egyébként olyan szinten használják diplomásaink az idegen nyelvet, mint Smitt Pál a magyart.

Az pedig égő!

Dulifuli_81 | 2011. augusztus 3. | 13:06:19

Összességében azt mondanám, hogy arról van szó, hogy
a hallgatók oktatáson keresztül görgetett attitűd
problémáit, hozzáállását, illetve ennek a
jobb irányba fordítását elég torz dolog
a felsőoktatásra hárítani. Ez többnyire úgyis
eldől általánosban, később is lehet korrigálni,
de egyre nehezebb.

Dulifuli_81 | 2011. augusztus 3. | 12:52:10

"Kérdés, minek a minőségéről beszélünk. Beszélhetünk az diákokról és beszélhetünk az oktatásról, intézményről. Attól, hogy egy kocsiba jobb benzint tankolok -diákok-, a kocsi még uaz marad -oktatás. intézmény- , a kocsi teljesítményén -végzősök- max. néhány százalékban változtat."

Nem tudom, nekem mindig az volt a benyomásom, hogy ha a kilépő hallgatók
minősége alacsony, akkor az azért van, mert egyszerűen nem teljesítettek...
Ugye, vannak emberek akinek jó a kettes meg az 51% is, ezekről beszélek.
Az a kocsis hasonlat jól hangzik, de sántít.

pedro-amigo | 2011. augusztus 3. | 12:39:39

Ménkűnagy Bundáskutya | 2011. augusztus 3. | 08:39:22
"A belépő hallgatók átlagteljesítményének kedvező változása mi a túró, ha nem minőségi javulás?"

Kérdés, minek a minőségéről beszélünk. Beszélhetünk az diákokról és beszélhetünk az oktatásról, intézményről. Attól, hogy egy kocsiba jobb benzint tankolok -diákok-, a kocsi még uaz marad -oktatás. intézmény- , a kocsi teljesítményén -végzősök- max. néhány százalékban változtat.

tapsi | 2011. augusztus 3. | 12:38:14

Dulifuli_81 | 2011. augusztus 3. | 12:30:52

rogton kiderulne milyen szinvonalas a magyar nyelvoktatas:)

amugy ez az elitista duma meg egy nagy butasag... 18 eve van mindenkinek, hogy megszerezze a keszsegeket... aki szegeny csaladbol jon az tanuljon tobbet... ma mar ingyenes internetes programok vannak, kivalo konyvek, stb...

Dulifuli_81 | 2011. augusztus 3. | 12:30:52

tapsi | 2011. augusztus 3. | 12:24:59

"nem kellene ide nyelvvizsga! vagy tud beszelni es vizsgazni angolul vagy nem... el kellene felejteni a papirosdit!"

:)) Lenne nagy "kirekesztés"! Rögtön kiderülne, hogy sok papír mögött mi van!

Dulifuli_81 | 2011. augusztus 3. | 12:28:30

" Ez kirekesztő rendelkezés, arról tanúskodik, hogy az elit diákon kívül nem akarnak másokat beengedni a felsőoktatásba"

Nos, valóban nem.

tapsi | 2011. augusztus 3. | 12:24:59

Nemetorszagban az egyetemeken a master kepzes kereteben szinte az osszes targy angolul van... persze szaktol fuggoen ennek a merteke valtozik...

nem kellene ide nyelvvizsga! vagy tud beszelni es vizsgazni angolul vagy nem... el kellene felejteni a papirosdit!

Dulifuli_81 | 2011. augusztus 3. | 12:24:24

"A törvénytervezet előterjesztésében a készülő jogszabály lehetséges hatásait vizsgálva az olvasható: „a felsőoktatás kapacitásának csökkenése várhatóan minőségi javulást, más oldalról viszont a munkanélküliség növekedését és a fiatalok további elvándorlását eredményezheti”."

Éppen a túl sok diplomás miatt kell mindenhova diploma, még a recepcióra is.
Az egyetem nem erre való, ez nem kivagyiság, hanem hatékonyság
kérdése.

Dulifuli_81 | 2011. augusztus 3. | 12:21:42

"A minőséget inkább az erősíthetné, ha a különböző tudásszintekkel érkező hallgatókból a felsőoktatási intézmények programjaikkal, szolgáltatásaikkal jó teljesítményt hoznának ki"

Ez annak a valóságnak a szépítő megfogalmazása, amikor a középiskolákból
kritikusan alacsony tudással sokan bejutnak egyetemre, és ott az
egyetem kénytelen kritériumdolgozatokkal és felzárkóztatással
újra elkezdeni azt, amit a középiskola elmulasztott, elrontott,
elqrt.
Pl.: ELTE fizika BSC, rengeteg diák eleve megbukik a kritériumdolgozatokon,
de akkor mit keres fizikán? Válasz: 301-es ponthatár. Persze van
ott jó pár tíz ember, aki 420 felett van.

Dulifuli_81 | 2011. augusztus 3. | 12:16:01

//Nincs időm végigbogarászni az összes kommentet, elnézést
kérek, ha már leírta ezt valaki.

"Önmagában a belépési keretszám szűkítése nem segíti elő a minőség javulását."

Ez természetesen nem igaz, a felvettek számának csökkentése
automatikusan ponthatáremelkedéssel jár, ami igenis korrelál
a későbbi teljesítménnyel. Az elszigetelt esetek nem
mérvadóak.

autopia | 2011. augusztus 3. | 12:07:31

Nem minden gondolat rossz ebben az uj tervben:
- a nyelvtudas (vizsgaval vagy anelkül... de) tenyleges megletet teljesen jogosan tartom abszolut feltetelnek. Pontosabban az angol nyelvtudas megletet. Anelkül egyszerüen nem megy. Nem igaz, hogy iskolaban nem lehet megtanulni valamilyen szinten, de azert lehet meg tenni ennek erdekeben par dolgot: megszüntetni az idetlen szinkront a mediaban, több angol nyelvü sajtotermeket elerhetöve tenni.
- induljon a felsöoktatasban több angol oktatasi nyelvü szak, ahol a fizetös külföldiekkel EGYÜTT tanulhatnanak nem fizetös magyarok is, mindket fel jol jarna.
- az egyetemeken nehany targyat erdemes lenne eleve es csak angolul tanitani
- az altalanos iskolaban legyen 3. osztalytol angol nyelv, akar heti 3-4 oraban (mint pl. Svedorszagban); aki nem tud egy mindenki szamara azonos orszagos tesztnek megfelelö szinten angolul az ne is erettsegizhessen.

Az egyetemek autonomiaja nem biztos, hogy csak jo dolog - segithetik a belterjes urambatyam-strukturak fennmaradasat.
- penzt nem vonnek ki a felsöoktatasbol. Azt viszont erdemes lenne megvizsgalni, hogy a mostani penz hova megy. A diakok a eletszüksegleteit lehetne akar meg kevesbe tamogatni, vegyenek fel kölcsönt - viszont az igy felszabadulo eszközözket ugy kell atcsoportositani, hogy a kepzesek piaci erteke emelkedjek - a kölcsönöket igy könnyebb lenne visszafizetni.

xanadu | 2011. augusztus 3. | 12:00:18

Mandulafa | 2011. augusztus 3. | 11:58:46

Melyik kar megy?

Mandulafa | 2011. augusztus 3. | 11:58:46

Tessék mondani, a karok száma miatt miért bizonytalan a Corvinus fennmaradása? Jelenleg 7 kar van az egyetemen, ebből egy megy el, marad 6. Ez mai tudásom szerint több mint 4.

tatatata | 2011. augusztus 3. | 11:47:43

macskajaj | 2011. augusztus 3. | 08:03:10

Neked hogy sikerült végezni? Államiban és azt tanultad amit akartál?

internationale | 2011. augusztus 3. | 11:44:05

A középosztály nem úgy alakul, hogy állambácsi segít neki alakulni, hanem magától: öntudatos önkormányzóvá. Meg kell nézni azokat az országokat, ahol évszázadok során alakult ki a polgárság, nem a pedig a 19-20. században. Amit itt akarnak csinálni, az kontraszelekció. Honnan is ismerős ez, honnan is...?

xanadu | 2011. augusztus 3. | 11:31:32

Nekem soknak tűnik ez a 26 állami intézmény.

tengerimalac | 2011. augusztus 3. | 11:30:56

Hát érdekes ez a fidess „megoldás”. Pont stimmel a sorba. Zagyva, züllesztő, zavaros. Amolyan pótcselekvés ízű, de a legszebb, hogy 180 fokos fordulat korábbi véleményükkel. Éljen orbánia!

Ménkűnagy Bundáskutya | 2011. augusztus 3. | 11:23:49

katarakt | 2011. augusztus 3. | 11:08:26

Valóban. És ebben az értelemben nem is cél annak a színvonalnak a tömegszintű fenntartása, az lehetetlen volna. Két dolog azonban megkerülhetetlen. Egyrészt, akik elég "jók" (felkészültek, tehetségesek, jó gimnáziumokból jönnek, motiváltak; sokuk 12-14 éves kora óta tudja, mi akar lenni, és erre céltudatosan készült évekig), azok számára elérhető legyen egy a régi egyetemivel megegyező színvonalú képzés. Másrészt a többieknek, akik nem ennyire "jók", és sokuk ezzel összefüggésben sokszor nem is igazán tudja, mit akar, segítséget kell biztosítani, hogy ne kerüljenek olyan helyre, ami nekik nem jó, mert csak elszúrnak vele 1-2-3-5-7 évet az életükből (90-nél csak keveseknek van több, azoknak se sokkal, spórolni kell vele). Egyelőre nem látom, hogy ezekben a kérdésekben előrelépés történne.

Nettroll | 2011. augusztus 3. | 11:19:28

Azt olvasom,hogy állítólag Pécsen kétszeres túljelentkezés van a külföldiek körében az orvosira,akik elvileg fizetnek.De nem tudják felvenni őket,mert nincs kapacitás.A kormány azt kommunikálja,hogy nincs szükség ennyi diplomásra,mert sokba kerülnek.A mi orvosaink meg azzal fenyegetőznek,hogy elmennek.Valami itt nincs rendeben.Lehet,hogy inkább a külföldieket kellene felvenni?Mindenki boldog lenne.Állam bácsi,az egyetem,a külföldi hallgatók.Csak azok a magyarok nem,akik orvosira akartak volna menni.


Figyelem!A komment csak enyhén provokatív elmélkedés.Kéretik nem leszedni a fejem miatta.

katarakt | 2011. augusztus 3. | 11:08:26

Ménkűnagy Bundáskutya | 2011. augusztus 3. | 10:50:56
Igen, de tekintetbe kell venni, hogy a BSc-képzés nem egyenlő a régi egyetemi képzéssel, annak színvonalával. Az legfeljebb MSc szinten várható el.

Nettroll | 2011. augusztus 3. | 11:06:14

Ménkűnagy Bundáskutya:"Nem így javítok. Hallottam már ilyenről én is, bár nem tudom, mennyi igaz belőle. Ha tényleg így van, az ilyet ki kell rúgni, és többé nem mehet iskola közelébe."
Ennek nagyon örülök.És akkor maga csak tiszteletet érdemel.

A kommenttel nem az volt a célom,hogy most rúgjak egy nagyot a tanárokba.Csak ha kérhetem,akkor mindenkire vonatkozzanak a szabályok.
Egyébként ezt a papírfeldobós javítási módszert én sem akartam elhinni,de az MA-s "kistanárok" megerősítették.Akkor javít így a tanár,amikor nagyon be van havazva munkával.Egyébként egy iszonyú jó tanár,de ezt a javítási módszert akkor sem tartom korrektnek.

xanadu | 2011. augusztus 3. | 10:59:40

macskajaj | 2011. augusztus 3. | 08:03:10

Lehet magánegyetem, ahová ÁLLAMI ösztöndíjjal kerül be az ember.
Persze a pénzt az EMBER kapja!

olvasó6 | 2011. augusztus 3. | 10:57:55

Ámokfutás.
Ellentmondások halmaza.
Hogyan lehetne a minőséget javítani, ha a tudományos normatívát kevesebb, mint felére szűkítik?
Dehogy is érdekli őket a minőség. Egyszerűen csak kevesebb diák tanulását akarják finanszírozni - tehát kevesebbet vesznek fel. Ezen spórolnak. Kell a managereknek a pénz, a 16%-os adó marad, kőbe vésve, a költségvetési hiányt meg valamiből muszáj fedezni.

Ménkűnagy Bundáskutya | 2011. augusztus 3. | 10:55:04

Nettroll | 2011. augusztus 3. | 10:39:28

"Remélem ön nem szokott úgy dolgozatot javítani,mint egynéhány professzorom.
Feldobja,és ami melléesik az mind egyes."

Nem így javítok. Hallottam már ilyenről én is, bár nem tudom, mennyi igaz belőle. Ha tényleg így van, az ilyet ki kell rúgni, és többé nem mehet iskola közelébe.

Nettroll | 2011. augusztus 3. | 10:54:21

Közgáz tanárom egyébként nagyon jól összefoglalta,hogy mi hiányzik ebből az országból:
MORÁL
de az nagyon

Ménkűnagy Bundáskutya | 2011. augusztus 3. | 10:51:42

épszabadság értesülése).

Ménkűnagy Bundáskutya | 2011. augusztus 3. | 10:50:56

katarakt | 2011. augusztus 3. | 10:24:38

"Ménkűnagy Bundáskutya | 2011. augusztus 3. | 10:19:46
Ha ennyire lenézed tanított hallgatóid akkor miért nem hagyod abba?"

Nem lenézésről van szó: egyszerűen van, aki nem oda való. Ettől még egy csomó más dologra lehet rátermett. Sőt, meg vagyok győződve róla, hogy sokuk csak a szakot tévesztette el (de azt rohadtul); talán ha középiskolában több segítséget kapnának a pályaválasztáshoz, még ilyen keretszámokkal is működőképes lenne a felsőoktatás, és persze ugyanúgy értékes ember (még akkor is, ha semmilyen felsőfokú képzés nem való neki). De az ő képzésük ebben a formában teljesen értelmetlen. Egyébként azért nem hagyom abba, mert egyrészt baromira szeretem csinálni, másrészt sok olyan is van, akiért megéri. Csak azért nem róluk beszélek, mert őket a keretszám csökkentése nem érintené.

Anett77 | 2011. augusztus 3. | 10:26:51

"Bundáskutyának:
- Az egyetemeken valóban vegyes a színvonal, de ha kevesebb hallgató lesz, kevesebb oktató is... Így még a nagykutyák is áldozatul eshetnek...:))"

:), nem vagyok nagykutya, máshonnan a név. Egyébként a megállapítás nem feltétlenül igaz. Ha normális elitképzés kialakítása lenne a cél, akkor az oktatói gárda nem csökkenne (fele ennyi hallgatót nemcsak fele ennyi oktató tud tanítani, hanem ugyanennyi is, fele ekkora csoportokban; a tömegképzés új találmány, és a régebbi sokkal jobb minőségű volt). Sajnos a cél feltehetően nem ez (ld. kutatási pénzek csökkentésének terve, ha igaz a N

Nettroll | 2011. augusztus 3. | 10:47:27

Kedves Furedi55!
"Én úgy látom (saját szűkebb körömben), hogy csak nagyon kevés hallgató tudja, hogy mit akar, de ennek oka nem a gyerek, hanem a kóros információhiány (az internet ellenére is!). Eljön a gyerek egy szakra, aztán majd meglátjuk."
Teljes mértékben egyet értek.
Elvileg infós vagyok,de passz.Majd csak a végzés után fog kiderülni,hogy ott mennyivel jobb a helyzet.Nyelvtudás és szakmai gyakorlat elengedhetetlen.
Viszont azt máig nem sikerült felfognom,hogy tele van a tanterv töltelék tantárgyakkal.Például nálunk a programozásra alig van idő.Ledarálják az anyagot,aztán otthon tanuld meg.Miért nem a gazdjogot tanulom otthon és többet foglalkozunk órán a programozással?Aztán lehet,hogy én vagyok az,aki nem látja a fától az erdőt.

Nettroll | 2011. augusztus 3. | 10:39:28

Kedves Ménkűnagy Bundáskutya!
Én a magam részéről támogatom,hogy tanulók legyenek következetesen számon kérve.De ugyanezt elvárom az oktatók irányába is.
Remélem ön nem szokott úgy dolgozatot javítani,mint egynéhány professzorom.
Feldobja,és ami melléesik az mind egyes.
De a kedvencem a legutolsó zh volt.Szaktársam rólam másolta.Én kettest kaptam,ő ötöst.Akkor hogy is van ez?

Furedi55 | 2011. augusztus 3. | 10:36:11

Netroll: "az a piacképes szakma,amivel el lehet helyezkedni." - mondjuk úgy, hogy tartósan el lehet helyezkedni, és van lehetőség az előrejutásra. Én úgy látom (saját szűkebb körömben), hogy csak nagyon kevés hallgató tudja, hogy mit akar, de ennek oka nem a gyerek, hanem a kóros információhiány (az internet ellenére is!). Eljön a gyerek egy szakra, aztán majd meglátjuk. És akkor jön az, hogy egy főiskolai gazdálkodási diplomával jobb esetben kávét főz egy irodában vagy nem is talál munkát, más, alibi szakokról ne is beszéljünk. Az alapképzési szakoknak meg önmagukban semmi értelme. Mit kezd egy hallgató 3 év után egy magyar vagy történelem BA-val? Itt lett elrontva a rendszer, 3 év, és nem ad képesítést semmire, az MA-ra meg nem biztos, hogy bejut. A műszaki vagy informatikai vonalon feltehetőleg jobb a helyzet.

tapsi | 2011. augusztus 3. | 10:29:07

nem lenne esetlegesen rossz a koncepcio, de nem megfelelo orszagban akarjak megvalositani!

- allami kozponti bufe, menza szolgaltatas: ujabb jo kis penzlenyulo ceg az elvtarsaknak

- nyelvvizsga a felvetelihez: feudalis tarsadalmunkban csak a tehetosebbek, az amugy is kozeposztalybeliek beszelnek elfogadhato szinten nyelveket. a tobbieket kizarjak, vagy megnehezitik a bejutasukat. mondjuk mindenkinek 18 ev all majd rendelkezesre egy nyelv elsajatitasara, ami eleg kell hogy legyen...

- autonomia eltunese: rossz es sajnalatos, de az egyetemek sem gazdalkodasukkal sem az oktatas szinvonalaval, kinalataval nem voltak a helyzet magaslatan... tengernyi jogasz, kozgazdasz kepzes, par muszaki, orvosi... ezen most majd lehet valtoztatni

- normativa eltunese: megszunik egy motivacios tenyezo... ezert kar! de igy fix finanszirozas lehetoseget biztosit, hogy novekedjen az oktatok fizetese! egy tanarseged alig keres valamit... igy aki magas tudassal rendelkezik kimegy kulfoldre vagy belep a munka vilagaba igy a magyar egyetemek nehezen tudjak kinevelni az tanargarda utanpotlasat

- lekorlatozzak a diploma megszerzesehez szukseges idot: nagyon helyes!

- az allam szabja majd meg a kepzesi keretszamokat, iranyokat: ezzel meg mi a baj? a diakok nem tudjak, hogy mi kell nekik!!! 2011ben egy jogasz keptelen elhelyezkedni... ettol fuggetlenul vagy 7 egyetemen van jogasz kepzes es max kapacitason onti magabol a dr. munkanelkulieket. muszakira persze senki nem akar menni, mert az

Anett77 | 2011. augusztus 3. | 10:29:01

A létszámot nemcsak a bemenetnél, hanem kimenetnél is lehetne szűkíteni: szigorúbb számonkérés: komolyabb szakdolgozat, visszahozni a komoly szigorlatokat, záróvizsgákat.

Anett77 | 2011. augusztus 3. | 10:26:51

Bundáskutyának:
- Az egyetemeken valóban vegyes a színvonal, de ha kevesebb hallgató lesz, kevesebb oktató is... Így még a nagykutyák is áldozatul eshetnek...:))
Mindenki mondja, hogy miért akar mindenki diplomát: Jelenleg azért, mert a munkaerőpiac elvárja (már titkárnőt se vesznek fel főiskola, meg angol felsőfokú nyelvvizsga nélkül); középfokú szakképesítéssel meg, (a jó szakmákat kivéve) rosszabb jövedelmet és munkakörülményeket lehet elérni.

katarakt | 2011. augusztus 3. | 10:24:38

Ménkűnagy Bundáskutya | 2011. augusztus 3. | 10:19:46
Ha ennyire lenézed tanított hallgatóid akkor miért nem hagyod abba?

Ménkűnagy Bundáskutya | 2011. augusztus 3. | 10:19:46

Plüskacsa | 2011. augusztus 3. | 09:33:30

""Ménkűnagy Bundáskutya | 2011. augusztus 3. | 09:18:382
"Az a baj, hogy a felsőoktatásban tanuló tömeg szellemileg borzasztóan híg"
Hát aki ilyen badarságot leir, annak a képzettsége (irigysége) nagyon kédéses."

Kár a gőzért, (jó nevű) egyetemen tanítok.

"Szerencsére az EU-országaiban sok tanult fiatal kap megfelelö munkát.Szemeélyes tapasztalataim is alátámasszák ezt a tényt."

Ez nem vonja kétségbe azt, amit írtam. Ez egy teljesen független állítás. Valóban sok tanult fiatal kap megfelelő munkát. Ez nem változtat azon, hogy sok másiknak a tudása sekélyes egyetem előtt, egyetem után egyformán. Nekik Nyugat-Európa sem ad megfelelő munkát (ld. a cikket: a harmada azért nem kap diplomát, mert nincs középfokú nyelvvizsgája; megsúgom: az ilyen nem megy külföldre). Na én azt mondom, hogy ennek az utóbbi társaságnak a felsőoktatását nem kellene közpénzből finanszírozni.

Nettroll | 2011. augusztus 3. | 10:19:37

Kedves Furedi55!
Amiket írt,azokkal az intézkedésekkel én is egyet tudok érteni.
A kérdés az,hogy mi minősül piacképes tudásnak.
A Klubrádióban volt erről pár éve egy beszélgetés Hiller Istvánnal.Jah tudom,egyesek szerint liberálbolsi,de a mondandója érdekes volt.Summázva azt mondta,hogy az a piacképes szakma,amivel el lehet helyezkedni.Csak ugye a probléma az,hogy a munkaerőpiac csak utólag válogatja ki a számára értékes munkaerőt.Ennek kivédésére találták ki elvileg a pályakövetést (ami szerintem csak arra jó,hogy vigye a pénzt;semmi konkrét visszajelzés nincs benne,de ez csak az én véleményem),munkaerőpiaci előrejelzést stbstb.Ugye februárban kellett jelentkezni egyetemre,olvasgattam a lapokat,hogy mit érdemes tanulni.És adott esetben ugyanarról a szakról a kedves szakértők képesek voltak totál ellentétes véleményt alkotni.Akkor most kérdezem:Ha köztük nincs konszenzus,hogy a szak jó-e vagy sem,akkor hogyan várjuk a gyerektől,hogy jól döntsön.

ayub manyak | 2011. augusztus 3. | 10:19:26

Moderálási alapelvek- komment törölve -

pedro-amigo | 2011. augusztus 3. | 10:19:08

- Oktatásból pénzt kivonni bűn
- az egyetemi autonómia tabu, bár nem vagyok meglepve az ötlettől, hiszen ki tudná jobban mi kell az egyetemeknek mint Ő, a végtelen bölcsességével
- bolognai rendszert meg kell őrizni
- nem olvasok intézmény bezárásról, így kérdéses min fognak spórolni
- ne kössék nyelvvizsgához a felvételit, elég a diplomához, pl. ne engedjenek szigorlatozni nyelvvizsga nélkül

Meglátjuk mit szólnak hozzá a rektorok, eddig megőrizték józanságukat. Bízom benne, ezúttal is így lesz!

Furedi55 | 2011. augusztus 3. | 10:13:21

Ja, és elképzelem: Nemzeti Felsőoktatási Büfé-, Kollégium- és Menzaüzemeltető Zrt., amely megbíz egy Fidesztől nem túl távol eső vállalkozást, amely a közbeszerzésen természetesen a legmagasabb árajánlatot adja?

Furedi55 | 2011. augusztus 3. | 10:07:02

Szerintem vannak jó elemei a tervezetnek, összességében mégsem jó. Örvendetes lehet pl. hogy szűkítik a hallgatói autonómiát (ezt mint gyakorló oktató mondom): tapasztalatból tudom, hogy a szenátusok 20%-át kitevő hallgatók általában egy befolyásos tanár csicskái, akik átnyomnak minden elképzelést. A tanulmányok halasztgatásnak szankcionálásával is egyetértek, plusz a hátrányos helyzetért járó többletpontok eltörlésével is (volt hallgatóm mondta, hogy azért nem tud továbbmenni MA-ra, mert normális családban él). A hallgatói létszám szűkítése sem feltétlen baj. Nem jó viszont: intézményi autonómia korlátozása, szolgáltatások központosítása, főiskolák ledegradálása gyermekmegőrzővé. A főiskolák el fognak sorvadni. Mi lesz a tanárképzéssel? Az ideológiai máz ("nemzeti középosztály") felesleges: piacképes, versenyképes tudást kell adni, és megfelelően finanszírozni.

Nettroll | 2011. augusztus 3. | 10:01:46

Tudom,hogy sokan nem szeretik Bokros Lajost,de több vele készült interjúban is kifejtette,hogy a 21.sz-ban tudás alapú munkaerőre van szükség.Teljesen egyet tudok vele érteni.Kis nyersanyagigényű,de nagy hozzáadott tudással rendelkező termékekkel lehetnénk akár mi is sikeresek.(Lásd pl. finneknél a NOKIA.)De tudás alapú munkaerőt csak normális oktatással lehet "kitermelni".Ajánlom a kormánynak,hogy a rendrakást mondjuk a középiskolában kezdje.Soft skills.Mond ez valamit?Na ezekre kellene ráállni.De ehelyett megint csak a lexikális tudást akarják nyomatni.Csodálkozunk,hogy a kölykeink nem tudnak gondolkodni?Miért,mi tudunk?Az egész oktatási rendszer abból áll,hogy benyalok egy rakás adatot,aztán visszaböfögöm a tanárnak.Megkapom rá az ötöst,két hónap múlva meg elfelejtem.Félreértés ne essék.Nem azt akarom mondani,hogy a lexikális tudás nem fontos,de fontosak egyéb készségek,képességek is.Prezentációs készség,önmenedzselés,csapatban dolgozás.Ezekre sehol nem tanítják a kölyköket.Még egyetemen se nagyon.

Orlando35 | 2011. augusztus 3. | 09:41:14

A szociális népszavazáson tényleg a saját lehetőségei alatt vágta a fát a Fidesz.
Mennyivel igazságosabb lenne egy résztandíj, amit ki lehetne kerülni motiváló jó tanulással, vagy szociális helyzettel.
Már most is az elitegyetemekre főleg az elit gyerekei jutnak be, akik bírják a sok nyelv,felkészítő magántanár finanszírozását, majd diploma után egy részül lelép az országból.
Ha pénzt vonnak ki az amúgy is alulfinanszírozott, nem túl színvonalas felsőoktatásból,és csak a középosztály,és a felsőosztály esélyes rá, akkor az igazságtalan,és véleményem szerint a nemzet egyik halála, mert csak egy rétegnek van igazán lehetősége elvégezni, és hihetetlen sok tehetséges gyerek elkallódik.Nem egy színpatikus irány.

Nettroll | 2011. augusztus 3. | 09:33:41

http://index.hu/velemeny/jegyzet/feltud070321/
http://index.hu/velemeny/jegyzet/feltud2/
Nem éppen mai cikkek,de azért el lehet rajtuk gondolkodni.
Figyelem!Elvakult narancshívőknek nem ajánlott!Ők kérdezzék meg kezelőorvosukat vagy gyógyszerészüket!

Plüskacsa | 2011. augusztus 3. | 09:33:30

"Ménkűnagy Bundáskutya | 2011. augusztus 3. | 09:18:382
"Az a baj, hogy a felsőoktatásban tanuló tömeg szellemileg borzasztóan híg"
Hát aki ilyen badarságot leir, annak a képzettsége (irigysége) nagyon kédéses.

Szerencsére az EU-országaiban sok tanult fiatal kap megfelelö munkát.Szemeélyes tapasztalataim is alátámasszák ezt a tényt.

Nettroll | 2011. augusztus 3. | 09:30:16

Ja igen.Lenne egy kérdésem.Sok kommentelőtársunk nosztalgiával gondol vissza az átkos oktatására,hogy az milyen jó volt.A mai gyerekek meg milyen hülyék.Ha tényleg olyan frankó volt,akkor hogy lehet,hogy az elitünk egy rakás hígagyú *****?
Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelettel:Nettroll
UI.:A csillagok helyére bármi szabadon behelyettesíthető pártszimpátia vagy egyéni ízlés alapján

Nettroll | 2011. augusztus 3. | 09:25:51

Lesz itt még tandíj hölgyeim és uraim.Csak akkor mi a f*sznak kellet milliárdokat elb*szni a szociális népszavazásra,amit,mint kiderült,Hegedűs Zsuzsa talált ki,aki Orbán főtanácsadója,illetve nem is.Illetve ő maga se tudja.

Ménkűnagy Bundáskutya | 2011. augusztus 3. | 09:18:38

Plüskacsa | 2011. augusztus 3. | 09:10:06

"Kitanult emberekkel takarittatni gazdaságtalan! Gondoljunk csak a tanittatás költségeire!

NEM A TANULTAK SZÀMÀT KELL CSÖKKENTENI, hanem (szinvonalas) munkahelyeket, kutatóintézeteket teremteni!!!!"

Az a baj, hogy a felsőoktatásban tanuló tömeg szellemileg borzasztóan híg. Jelentős részük nem tud olyan munkát végezni, ami 5-8 éves oktatásának felel meg. Ők nem tudnak kutatóintézetben dolgozni. Arról van szó, hogy sokszor kb. betanított munkára alkalmas, azt is fogja végezni, de előtte évekig fizetjük az egyetemi képzését (neki ez olyan, mintha napközibe járna), hogy utána végezhesse a betanított munkát.