Egyházi törvény: Káoszt szült a kapkodás

Bizonytalanságot és zűrzavart hozott az őrült kapkodásban fogant egyházi törvény. Schmitt Pál köztársasági elnök viszont nem emelt kifogást, és – a szocialisták tiltakozása ellenére – áldását adta a jogszabályra.

Ismeretes, hogy a Fidesz váratlanul felülírta a KDNP javaslatát, és a parlament nyári szünete előtt, az utolsó pillanatokban megváltoztatta a koncepciót. Az új törvény mindössze tizennégy egyházat ismer el. A többi vallási közösségnek újra regisztráltatnia kell magát, ha a jövőben is egyházként szeretne létezni. A bajok ezzel kezdődnek. A Fidesz szándéka az volt, hogy létszámbeli kritérium meghatározása nélkül, húszéves működéshez köti az egyházi státusz elnyerését. A KDNP előterjesztésének egyik pontját ennek megfelelően módosították is. Az utána következő paragrafusban azonban véletlenül benne maradt az a kitétel, amely szerint a kérelmező vallási közösségeknek ezer tag meglétét is igazolniuk kell.

A kérelmek elbírálási szempontjai tehát módfelett ellentmondásosak, nem világos, hogy a vallási szervezetből milyen feltételek teljesülése esetén lehet egyház. Az Országgyűlés alighanem kénytelen lesz ősszel gyorsan napirendre venni és átdolgozni a Semjén Zsolt által kodifikációs remekműnek minősített törvényt.

A jogszabállyal más komoly gondok is vannak. Az egyházzá nyilvánítási kérelmeket a közigazgatási miniszterhez kell benyújtani. Amennyiben a miniszter mindent rendben lévőnek talál, a kérelmet továbbítja a törvényhozóknak. A döntő szót kétharmados többséggel a parlament mondja ki.

Az egyháznak nem minősülő, de elismerten vallási tevékenységet folytató szervezetek egyesületként folytathatják tevékenységüket. Itt jön a bökkenő. A törvény szerint a kormány ez év végéig – 2011. december 31-ig – köthet finanszírozási megállapodásokat a szóban forgó vallási egyesületekkel, az „egyháznak nem minősülő, közfeladatot ellátó” szervezetekkel. A jogszabály legtöbb pontja azonban csak jövőre –2012. január elsejétől – lép hatályba: így az is csak a következő évben derülhet ki, hogy aminiszter, illetve a parlament melyik szervezetet ismeri el egyháznak.

Mindebből az következik, hogy a megadott határidőig (év végéig) sem a vallási közösségeknek, sem a kormánynek nem lehet fogalma arról, kivel is kellene megállapodást kötni. Jövőre pedig ez már értelemszerűen késő, az érintett szervezetek kifutottak az időből.

A jogi bizonytalanságok intézmények működését sodorhatják veszélybe, az iskolákat és szociális létesítményeket fenntartó kisebb vallási közösségek legfeljebb csak találgathatnak, hogy hozzájutnak-e az eddig kapott állami támogatáshoz.

Hab a tortán, hogy a parlament elfelejtette hatályon kívül helyezni az 1990 óta érvényben lévő törvényt. Abszurd helyzet. Magyarországnak jelenleg két egyházi törvénye is van: az egyiket a kormányzó jobboldal már nyilvánvalóan nem akarja, a másikat pedig mostani formájában nem tudja – nem is lehet – alkalmazni.

Az új törvény mindössze tizennégy egyházat ismer el, a többi vallási közösségnek újra regisztráltatnia kell magát, ha a jövőben is egyházként akar működni.

Teljes homály az egyházi törvény körül
Kurucz Árpád 2010.04.22. Digitális papok, kereszt, illusztráció vallás, egyház,
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.