Kínos baki az egyházi törvényben
Túl korán örültek azok a kisebb vallási közösségek, amelyek megkönnyebbüléssel fogadták, hogy az új egyházi törvény – az eredeti KDNP-s javaslattól eltérően – nem köti ezer taghoz az egyházi státus megszerzését. A kapkodva elfogadott jogszabályban ugyanis benne maradt az a kitétel, hogy „legalább ezer természetes személy tag nevét, magyarországi lakóhelyét, aláírását tartalmazó ívet” is csatolni kell az egyházi nyilvántartási kérelemhez.
Az 1990-től érvényben lévő törvény mindössze száz támogató meglétéhez kötötte az egyházalapítást. A jobboldal elsősorban a gazdasági visszaélések, az úgynevezett „bizniszegyházak” elszaporodása miatt akart szigorítani a jogszabályon.
A korábbi, KDNP-s képviselők által jegyzett előterjesztés három kategóriába sorolva 44 egyházat ismert el. A többiek (jelenleg mintegy háromszáz, más becslések szerint háromszázötven egyházat tartanak nyilván Magyarországon) a bírósághoz fordulhattak volna az egyházi státus elnyerése érdekében. Feltéve ha képesek legalább húszéves működést és ezer tagot igazolni.
A Fidesz az utolsó pillanatokban olyan módosító javaslatokkal állt elő, amelyek lényeges pontokon, koncepcionálisan változtatták meg a törvény tervezetét. (Az ellenzék tiltakozott, hisz közvetlenül a végszavazás előtt erre elvileg már nincs lehetőség.)
A fideszes indítvány megszüntette az egyházak közötti kategóriá kat, ugyanakkor az elismert egyházak számát 14-re csökkentette. A többi vallási szervezet esetében a bíróság helyett váratlanul a parlamentet ruházta fel döntési jogkörrel. Bár a húszéves működésről szóló kritérium megmaradt, az ezer tagra vonatkozó előírásról a Fidesz közölte, hogy – a kisebb vallási közösségekre tekintettel – kiveszi a törvényből.
Lázár János frakcióvezető így érvelt a parlamenti vitában: „Nézetem szerint az egyházak közötti kategorizálás hiba lenne, nem szabad zárt listát készíteni, nyitva kell hagyni a lista lehetőségét. Ez a megfontolás, az egésznek a megnyitása vezetett bennünket akkor, amikor az ezerfős limitet kivettük ebből a körből (…), az ezer fővel ne szorítsunk ki kis vallási közösségeket.”
A jobboldal a jelek szerint félmunkát végzett. Az egyik paragrafusból (amely az egyház nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat taglalja) valóban kikerült az ezer tagról szóló rendelkezés, az utána következő paragrafusban viszont (amely azzal foglalkozik, mit kell csatolni a nyilvántartási kérelemhez) benne maradt. Pillanatnyilag tehát úgy néz ki, hogy a törvény egyik pontja szerint nem kell ezer főt igazolni az egyházi státus megszerzéséhez, másik pontja szerint mégis kell.
A tét nagy: az egyházi törvény hatálya alól kikerülő szervezetek kénytelenek lesznek vallási egyesületként folytatni tevékenységüket, és nem használhatják az egyházi elnevezést sem. Pillanatnyilag nem tudni, milyen speciális jogi és gazdasági szabályok lesznek érvényesek rájuk, csak annyi biztos, hogy egyesületként lényegesen rosszabb helyzetbe kerülnek, mint ha egyházként működnének tovább.
Szászfalvi Lászlót, az egyházi kapcsolatokért felelős államtitkárt nem sikerült elérnünk. A szabadságát töltő KDNP-s politikus munkatársával azt üzente: később szívesen áll a sajtó rendelkezésére.
Nyakó István szocialista parlamenti képviselő lapunk kérdése nyomán szakértőkkel megvizsgáltatta a zűrzavaros körülmények között elfogadott jogszabály végleges szövegét, majd kijelentette: sarkalatos törvényről ilyen gyorsan még nem derült ki, hogy a hatálybalépése előtt megbukott. Nyakó emlékeztetett rá, hogy a napokban Semjén Zsolt még kodifikációs remekműként értékelte az egyházakról szóló törvényt. Ehhez képest a jogszabályban rendkívül súlyos ellentmondás van.
Az MSZP úgy tervezi, a köztársasági elnökhöz fordul, hogy ne írja alá az egyházakról szóló törvényt.
