A határon túlról csak listákra lehet majd szavazni

A választójogi és az igazságszolgáltatási reformról tanácskozik a hét végén a Fidesz vezérkara. Az már szinte biztos, hogy a következő parlament 200 fős lesz (noha a „húsvéti” alkotmányban ezt nem rögzítették), változatlanul vegyes, valószínűleg egyfordulós választási rendszerrel.

A tavaly áprilisi választásokon a 176 körzet közül 119 helyen vitte el a Fidesz az egyéni mandátumot az első fordulóban. Másrészt az ellenzéki „koalíciók”, szövetségek a második fordulóra köttetnek. És nem mellesleg: szakértők szerint egyfordulós rendszer esetén nehezebb kétharmados parlamenti többséget szerezni.

A következő, már 200, illetve 198 fős parlamentbe a fideszes elképzelések szerint 90 egyéni, 78 országos és 30 kompenzációs listáról mandátumot szerzett képviselő jutna. Megyei (területi) listák nem lennének, viszont plusz 13 nemzeti és etnikai kisebbségi képviselő kerülhetne a T. Házba. Munkatársunknak az egyik fideszes képviselő úgy fogalmazott: „nagy kérdés” a nemzeti kisebbségek mandátuma. Az új alkotmány ugyanis „csak” parlamenti részvételt ígér nekik; kérdés, hogy a „részvételhez” társul-e majd szavazati jog.

Az egyik kormánypárti szakpolitikus – aki Áder János és Kövér László mellett részt vesz a reform előkészítésében – úgy véli: az lenne jó, ha a nemzetiségi honatyák tanácskozási joggal rendelkeznének.

Mások olyan variációt is elképzelhetőnek tartanak, hogy „korlátozottan szavazhassanak”, például a miniszterelnök megválasztásakor vagy a kormányprogram elfogadásakor ne voksolhassanak. Van olyan álláspont is: a hazánkban élő adott kisebbség majdani parlamenti képviselői rendelkezzenek olyan jogosítványokkal, mint amilyet a kisebbség „anyaországa” biztosít az ottani magyar képviselők számára.

Emellett „komolyan átgodolandó” kérdés a Fidesz számára a határon túli magyar állampolgárok szavazati joga; Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes már számtalanszor nyilatkozott arról: nem lehet első-, illetve másodosztályú magyar állampolgárság. Az EU-jogot, a mandátumegyenlőség elvét is sértené, ha a határon túl élő magyar állampolgárok választójogának értéke kevesebb lenne, mint aki itthoni állandó lakóhellyel rendelkezik.

Szavazati joguk tehát lesz – erősítették meg fideszesek. De a határon túli magyar állampolgárok a mostani verziók szerint egyéni jelöltekre nem szavazhatnának, csak listákra.

A választókerületek arányosítására az Alkotmánybíróság december 31-ig adott az Országgyűlésnek határidőt. Az erről szóló törvényt viszont forrásaink szerint nem 2012-es januári, hanem várhatóan 2013-as határidővel fogadnák el, vagyis: az időközi parlamenti választásokat a jelenlegi szabályozás mellett tartanának.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.