Ombudsmani vizsgálat a tibetiek ügyében
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BAH) munkatársai a múlt pénteken keresték fel a Magyarországon élő tibeti menekülteket és a munkavállalási engedéllyel rendelkező tibeti tanárokat, akiket szombatra beidézték a BAH irodájába – tudatta a Tibetet Segítő Társaság. A már részben magyar állampolgársággal rendelkező idézetteket egyébként reggel nyolctól délután egyig ott tartották. A hivatal illetékeseit többszöri próbálkozásra sem sikerült elérnünk, de a BAH Indexnek adott írásos válasza szerint csupán rutinellenőrzés folyt, s azért hívták be munkaszüneti napon a tibetieket, mert figyelembe vették, hogy hétköznap dolgoznak. Idegenrendészeti ügyekben otthonos jogászok szerint viszont ilyen figyelmességre a hivatal gyakorlatában eddig nem volt példa.
A hivatali intézkedés téma volt a parlament hétfői plenáris ülésén is. „Kínában a kommunizmus a mai napig állami ideológia, embereket lehet eltüntetni, koncentrációs táborba zárni, kivégezni” – Schiffer András idézte tegnap a T. Házban napirend előtt Kövér László házelnököt, aki 2008-ban fogalmazott így. Aztán az LMP-frakcióveztő – aki szerint a Kínával kötött megállapodás kétségkívül taktikai és rövid távú értelemben siker, de stratégiailag tévút – emlékeztetett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szintén 2008-as szavaira is, miszerint „az emberi jogok tekintetében nincs alku. Mindenki erkölcsi kötelessége a kiállás”. Ehhez képest a hét végén a Tibetet segítő társaságot és a magyarországi kínai vallási közösséget „pontosan azokkal a módszerekkel távolították el az utcáról, mint ahogyan ezt 2003 februárjában az akkori hatalom megtette.”
Minderre úgy reagált Orbán Viktor: „hogy ismerjük-e a valóságos életet Kínában? Amikor legutóbb Sanghajba látogattam, felkerestem az ottani református közösséget. S ezzel annak a kötelezettségnek, mely a Kínában élő keresztények felé a magyar kormányt terheli, eleget tettem. A Kínában uralkodó gazdasági állapot a világsajtó szerint sikertörténet. Kínában „munkafedezetet” tettek minden gazdasági siker mögé. Ezt érdemes ideológiai kérdések nélkül nekünk figyelembe venni – intézte szavait a miniszterelnök az LMP-sek felé.
A tüntetések kapcsán a miniszterelnök azt mondta: Magyarország szabad ország, nem kívánjuk megakadályozni egyetlen külföldi látogatással kapcsolatban szerveződött tüntetés, vagy demonstráció létrejöttét sem. De elvárjuk minden tüntetőtől, hogy ne akarják lerombolni azokat az állami célokat, amelyek Magyarország érdekét szolgálják. Ezért kifejezetten, mindig is fel fogunk lépni az olyan típusú megoldásokkal szemben a törvény adta lehetőségeken belül, amelyek megvédik azokat a magyar állami célokat, amelyek egy-egy külföldi látogatáshoz kapcsolódnak. „Tehát: véleménykifejezés van, botrány, balhé nincs, hölgyeim és uraim” – szögezte le a miniszterelnök.
A szocialista Újhelyi István viszont gratulált a kormánynak, hogy Kínát illetően „volt bátorságuk változtatni” és tovább folytatják az MSZP-kormányzatok által megkezdett munkát. – Kína nem szereti a kettős beszédet, partnert keres, nem függőséget akar kialakítani, hanem hosszú távú baráti, partneri viszonyt – hangoztatta az MSZP-s politikus, emlékeztetve: a Fidesz ellenzékben élesen kritizálta az akkori MSZP-kormányt a Kínával folytatott aktív kapcsolatok miatt, ehhez képest kormányon sokat változott az álláspontjuk. Németh Zsolt külügyi államtitkár valóban fontosnak nevezte az előző kormányok néhány Kínával kapcsolatos intézkedését, például a magyarországi kettős tannyelvű gimnázium létesítését, de szerinte a hongkongi konzulátus bezárása szerinte rossz lépés volt.
A Szabadság Kör bírálja a hatóságot
A Szabadság Kör a gyülekezési jog jogszerű gyakorlásának biztosítását kiemelt fontosságú alkotmányos alapjognak tekinti, ezért elfogadhatatlannak tartja, hogy a kínai kormányfő budapesti látogatásával egyidejűleg több, Magyarországon élő tibetit rendeltek be a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalba. A Szabadság Kör nyilatkozatát három fideszes európai parlamenti képviselő, Gál Kinga, Gyürk András és Szájer József, valamint Elek István közíró és Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő írta alá. A Szabadság Kör a dokumentumban arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar gyülekezési jog a tiltakozások értéktartalmára való tekintet nélkül védelemben részesíti a szabályszerűen bejelentett rendezvényeket mindaddig, amíg azok nem valósítanak meg jogsértést.
