Rogán áthangolja a törvényt: a szobaantenna már nem elég
Azt javasolja: ha 2012 végéig a lakosság legalább 94 százaléka számára már digitálisan lesz fogható a közszolgálati médiaszolgáltatás, és a lakosság számára a kiskereskedelmi forgalomban elérhetőek lesznek a digitális adások vételéhez szükséges set-top-box készülékek, akkor lekapcsolható a jelenlegi analóg sugárzás (többé nem kötnék ki tehát, hogy majd minden háztartásban legyen ilyen vevőegység). Az utóbbi feltétel egyébként adott, másfél-két éve bármelyik műszaki áruházban lehet ilyen set-top-boxot vásárolni.
Rogán Antal lapunknak azt mondta: nem titkolt célja, hogy szeretné felgyorsítani a digitális átállást, mert ez egyszerre a lakosság és a piaci szereplők közös érdeke.
A digitális átállást – az analóg földfelszíni sugárzás lekapcsolását – eredetileg 2011 végére tervezték, de már tavaly látható volt, hogy a határidő tarthatatlan lesz, mert Magyarország lemaradt a lefedettségben és a set-top-boxok sem terjedtek el széles körben, ezért a parlament 2014 végéig kitolta ezt a határidőt a tavaly decemberben elfogadott új médiatörvényben.
Az átállás végső határideje (2014 vége) viszont a mostani Rogán-javaslat szerint sem módosulna – de ez már tényleg a legvégső dátum, mivel az EU kötelezte tagállamait, hogy 2015-re szabadítsák fel az analógműsorszórásra használt frekvenciákat a széles sávú mobil-adatátvitel javára. A digitális átállást főleg a versenyképesség jegyében sürgeti az EU, mivel az átállás nemcsak minőségi javulást – jobb képfelbontást és megbízhatóbb vételt – jelent, hanem szélesebb hozzáférést is.
A digitális csomagokban többtucatnyi csatorna közül válogathat a lakosság, míg most egy hagyományos tévékészülék és egy szoba- vagy tetőantenna birtokában csupán három országos analóg tévécsatornát lehet fogni (m1, RTL Klub, TV2).
A kilencvenes években a háztartások fele még csak három csatorna között kapcsolgathatott, mostanra – a kábelszolgáltatások elterjedésével és a kábeles előfizetések árának csökkenésével – ez az arány 20 százalékra csökkent. A médiahatóság jelentései szerint a 3,8 millió háztartásból már több mint 3 millióban van valamilyen előfizetéses televíziós szolgáltatás (kábel, műhold, vagy IP-TV), az „antennás háztartások” száma már nem éri el a 800 ezret. Köztük felmérések szerint magas az egyedülállóak, idősek, vidékiek, alacsony jövedelműek aránya – magyarán már csak azok „antennáznak”, akik nem engedhetnek meg jobbat maguknak.
Ahhoz ugyanis, hogy egy régebbi tévén is lehessen nézni a digitális adást, szükség van a set-top-boxra, ami 10-20 ezer forintba kerül. Az újabb tévékészülékek többsége már alapból képes fogni a földi sugárzású digitális adást (hagyományos tetőantennával vagy a digitális tévézéshez szánt szobaantennával), ezek ára azonban még borsosabb, mint a dekódereké.
Ami az átállás piaci hatásait illeti, a sokcsatornás modell értelemszerűen növelheti a tematikus adók részesedését, csökkentve az (analóg piacot domináló) két nagy országos kereskedelmi csatorna, valamint a közszolgálati m1 közönségarányát. Ettől még mind a közmédiának, mind pedig a két nagy kereskedelmi tévének kedvezhet is az átállás előre hozása, mivel a terjesztési költségeik jelentősen csökkennek. Az RTL Klub és a TV2 esetében éves szinten több milliárd forintos műsorszórási díjról van szó, ezért a társaságok érdekeltek a mielőbbi átállásban, amire – mint korábban már jelezték – készen is állnak.
Polyák Gábor médiajogász szerint a két országos kereskedelmi csatornának aligha érdeke az átállás határidejének kitolása, mert nem akarnak párhuzamosan analóg és digitális sugárzási díjat fizetni az Antenna Hungáriának, és ezt egyre kevésbé képes ellensúlyozni az a tény, hogy a kizárólag analóg műsorszórással elért háztartásokban a két nagy kereskedelmi televízió monopolhelyzetben van.
A médiajogász távközlési és médiapolitikai szempontból is jónak tartaná, ha az átállás nem húzódna el 2014 végéig, mert a földfelszíni sugárzás lekapcsolásával felszabaduló frekvenciákat piaci szempontok alapján lehetne hasznosítani. Ugyanakkor az újabb határidő-módosítást Polyák az átgondolatlan és koncepciótlan jogalkotás látványos példájának tartja. Az eredetileg 2011 végére tervezett digitális átállás elhalasztását elsősorban az indokolta, hogy az érintett háztartások tájékozottsága nem megfelelő, és nincs kidolgozva a rászoruló háztartások eszközbeszerzésének – Európaszerte létező – támogatása.
A jogalkotó úgy változtatott újból az átállási határidőn, hogy e kérdésekben időközben semmilyen előrelépés nem történt, és az új szabályozási is csak egy ígéretet tartalmaz egy később megalkotandó hatósági rendeletre a támogatással kapcsolatban.
