A nyári hónapokra tervezett 60 csípőprotézis-műtétből ugyanis, miként arról már beszámoltunk, mindössze húszra kapott engedélyt az intézmény gazdálkodását felügyelő önkormányzati biztostól a kórház vezetése. A többire legfeljebb szeptemberben kerülhet sor.

Hasonló történetre négy évvel ezelőtt volt példa: akkor a szekszárdi Balassa János kórházban jelentették be, hogy pénzhiány miatt elhalasztják a nem sürgős és nem életmentő műtéteket. Az esetek többségében a várakozásra kényszerülő betegek nem kaptak megfelelő tájékoztatást és új időpontot. Akkor az Egészségbiztosítási Felügyelet felszólította a kórházat, hogy végezze el a műtéteket. Egy másik esetben pedig a Hajdú-Bihar megyei Kenézy Gyula Kórház rendelőintézetére az EBF pénzbírságot rótt ki, mert gyógyszerhiányra hivatkozva utasították el 16 beteg kemoterápiás kezelését. A kórház ráadásul több beteget úgy küldött el, hogy nem adott új időpontot a kezelésre.

A kórházak jó ideje kettős présben vannak – állítja Kovácsy Zsombor ügyvéd, az EBF egykori elnöke, aki szerint jogos a beteg igénye arra, hogy ellátást kapjon, miközben nincs elég pénze erre a célra az adott intézménynek. Ennek ellenére mégsem mondhatja egyetlen menedzsment sem azt, hogy ha elfogyott a pénz, akkor „bezárjuk a kórházat”. Az intézményeknek még akkor is el kell látniuk a betegeket, ha nincs pénzük, akár veszteség felhalmozása árán is, hiszen erre szerződött az egészségbiztosítóval. A kórházak eladósodása pedig – tette hozzá Kovácsy Zsombor – nem új jelenség, és nem is a Fidesz-kormány idézte elő. Érthető, racionális lépés a Péterfy esetében is, hogy az önkormányzati biztossal megerősített kórházban megpróbálja mérsékelni a kiadásokat.

A működőképessége határára jutott rendszerben tehátmost nincs senki, aki a beteg érdekeit képviselné.

Lapunk azt kérdezte Kovácsy Zsombortól, hogy eséllyel fordulhat-e kártérítésért a bírósághoz a beteg, ha nem akkor kapja meg az állapotának megfelelő ellátást, amikor arra szüksége van. Kovácsy Zsombor szerint aligha. A bíróság csak akkor tud kártérítést megítélni, ha az intézmény jogot sért. Csakhogy nincs olyan jogszabály, amely tiltaná Magyarországon a krónikus betegek tervezett ellátását, ami elegendő pénz híján azt jelenti a gyakorlatban, hogy a műtétekre vagy egyéb bonyolult és drága ellátásokra várakozókat sorolják. Kártérítésre akkor van esély, ha bizonyítható, hogy a jogellenes várakoztatás ideje alatt súlyosbodik az érintett egészségkárosodása. Ám ezt egy krónikus, csípőprotézisre váró betegnél nagyon nehéz bizonyítani. A szakember hozzátette: súlyos hiányossága a hazai egészségügynek, hogy nincs meghatározva, milyen ellátások menyi időn belül járnak kötelezően az állampolgároknak.