A nagy, együttműködő koalíció

A csőd szélére került a kiskunhalasi önkormányzat, amelynek június végi ülésén szigorú intézkedési tervet kellene elfogadnia, hogy számlavezető bankja, az OTP hitelt nyújtson neki.

Rövid idővel a tavaly októberi választás után ugyanis felbomlott a minimális többséggel megalakult tarka koalíció, amelynek Gyovai István polgármesterrel együtt nyolc képviselője állt szemben a Fidesz hét képviselőjével. Gyovai a Jövőnk Halas Egyesület jelöltjeként nyert, de az MSZP is őt támogatta. A polgármester mellett az egyesület további három képviselője, valamint két MSZP-s és két független képviselő alkotta a törékeny többséget. Utóbbi kettő a Fideszből dezertált, egyikük azért indult függetlenként, mert a Jobbik támogatásával alakult egyesületét nem jegyezték be időben.

A polgármesteri voksoláson Gyovai István, a Jövőnk Halas jelöltje a saját jelöltet nem állító MSZP támogatásával úgy győzte le Lukács Lászlót, a Fidesz jelöltjét, hogy a majdani többségi frakcióba kerülő további két jobboldali jelölt a polgármester-választáson is elindult, és együtt csaknem 30 százaléknyi szavazatot elvitt Lukács elől. Ahhoz azonban, hogy a többségét stabilizálni tudja, az új polgármester nem kevesebb mint négy alpolgármester-jelöltet állított, akiknek a fizetését nemcsak a Fidesz-frakció, hanem a lakosság is azonnal sokallani kezdte. Annál is inkább, mivel kezdettől látszott, hogy a város költségvetését csak szigorú megszorításokkal lehet egyensúlyba hozni. Koalíciót nem kötöttek, hanem a többségi csapatból mindenki külön aláírt egy támogatási szerződést a polgármesterrel.

A történet két kulcsfigurája Várnai László volt MSZP-s polgármester, aki két cikluson át vezette a várost, de nem indult újra 2010-ben, valamint Nagy Péter, a Jövőnk Halas Egyesület alapítója és elnöke. Várnai úgy vélte: visszavonulása sikert hozott az MSZP-nek, hiszen elsöprő országos győzelme ellenére Halason a Fidesz ellenzékbe került, Jekő Attila MSZP-s képviselő pedig alpolgármester lett. Várnai a háttérből a tanácsaival orientálni szerette volna Gyovait, és alighanem éreztette vele, hogy az MSZP-s szavazók támogatása nélkül nem lett volna polgármester. Nagy Péter is azt szerette volna, ha a polgármester az ő tanácsaira hallgat. Gyovaival ellentétben Nagy Péter a Fidesz-frakcióval szeretett volna koalícióra lépni – a 15 tagú testületben akkor 11-4-es kényelmes többséggel lehetett volna kormányozni. Az új polgármester viszont arra hivatkozott, hogy a helyi Fideszen belüli viták miatt bizonytalan dolog velük szövetségre lépni. Gyovai meggyőzte a Jövőnk Halas Egyesületnek a követendő politikáról döntő közgyűlését, hogy ne csak a Fidesszel tárgyalhasson. A másnapi személyes egyeztetésen azután Nagy Pétert és annak szintén a Jövőnk Halas színeiben képviselővé választott fiát utoljára hívatta magához.

– Akkorra már három alpolgármesteri posztot kiosztott, nekem ajánlotta fel a negyediket – mondja Nagy Péter.

– Azt mondtam, őrültség ilyen felállással nekiindulni a városvezetésnek, de másnap mégis elfogadtuk az ajánlatot, azzal a kikötéssel, hogy konstruktív együttműködést alakítunk ki a Fidesszel, és egy nagy, együttműködő koalícióban irányítjuk a várost.

Ebből azonban semmi sem lett. Nagy Péter szerint a polgármester a szocialisták érdekeit próbálta érvényesíteni, a fideszesek nem kapták meg a számarányuknak megfelelő helyeket a bizottságokban és a kuratóriumokban.

Várnai László volt polgármester arra biztatta utódját, hogy ne fizessék ki az esedékes mintegy 350 millió forintos hiányt a rendelkezésre álló 500 millió forintos folyószámlahitelből, hanem hozzák át a következő évre, különben az önkormányzat fizetésképtelenné válik. Csakhogy az új városvezetés a helyi közvélemény előtt is felelőssé akarta tenni Várnait a város rossz anyagi helyzetéért, ezért arra hivatkozva, hogy tiszta lapot nyitnak, még 2010-ben visszafizették az aktuális adósságot. Így viszont a folyószámlahitelből mindöszsze 150 millió forint maradt, a 2011. eleji számlák egy részét már csak a márciusi helyiadó-bevételekből tudták kifizetni.

2007-ben és 2008-ban 1-1 milliárd forint svájcifrank-alapú kötvényt bocsátott ki a halasi önkormányzat – a mostani 220 helyett 150 forintos árfolyamon. Az egyiknek idén, a másiknak jövőre meg kell kezdeni a törlesztését. Ráadásul a pénz jelentős részét működési kiadásokra használták fel, megtérülése nem várható. A gazdasági válság miatt 300 millió forinttal csökkent a helyi iparűzési adó, 80-100 millióval a kormányzati normatíva. Mindenképpen jelentős megszorításokra volt tehát szükség. Jekő Attila, aki a közelmúltban lemondott alpolgármesteri tisztségéről, azt mondja: önkormányzati többségük azért szűnt meg, mert a Jövőnk Halas politikusai összevesztek egymással. Jekő szerint Nagy Péter kizárólag pénzügyi szempontokat tartott szem előtt, azt követelte, hogy mindent zárjanak be, amit csak lehet, amozitól a csillagvizsgálóig, a strandtól a könyvtárig. Ezt sem szakmai, sem politikai szempontból nem vállalhatták. Nagy Péter azzal replikázik, hogy a 250 férőhelyes mozi átlagos nézőszáma 15 körül van, a csillagvizsgálót nem becsukatni akarta, csupán az egyik ottani munkahelyet megszüntetni, továbbá véget vetni annak, hogy az úszásoktató magánvállalkozók ingyen használják a strandot. Ha egy városnak nincs pénze, akkor nem fizethet cafeteriát a közalkalmazottaknak, nem támogathat bőkezűen lovasversenyeket és san csökkenteni kell a kiadásokat, és átszervezni az intézményeket.

– Amikor világossá vált, hogy Nagy Péter és a fia át akarnak állni a Fideszfrakcióhoz, szinte minden döntésnél megjelentek az egyéni ambíciók – veti fel Várnai László. – Ki legyen az éppen átszervezni kívánt költségvetési intézmény, gazdasági társaság vezetője: az én emberem vagy a te embered? Nagy Péter vállalkozása ingatlanokkal foglalkozik, nem véletlenül érdekli őt annyira az elkerülő út.

Nagy Péter szerint ez inszinuáció, nem kíván vele foglalkozni. Személyzeti ügyekben mindössze egy komolyabb konfliktus volt, hogy kivel váltsák föl nyílt pályázaton a Halas TV ügyvezetőjét. Ők változatlanul azt látnák a város érdekének, ha a Fideszfrakcióval szövetségre lépve, a város érdekében szükséges megszorításokat életbe léptetve kormányoznának tovább. Az OTP által diktált intézkedési terv ugyan fontos, de egy újabb hitel hosszabb távon csak tovább rontaná a város pénzügyi helyzetét. Gyovai István polgármesternek, mivel nem tudja biztosítani a testületi többséget, le kellene mondania.

Gyovai István először nyilatkozott lapunknak, később azonban visszavonta nyilatkozatát.

– Azokat a megszorító intézkedéseket, amelyeket a bank kér, én már tavaly év végén javasoltam – állítja Nagy Péter. – A döntésekhez egységes városvezetésre van szükség. A Fidesz készségesen együttműködött volna a Jövőnk Halas Egyesülettel, és már rég meg lehetett volna tenni a szükséges lépéseket. Meg lehet érteni a Fidesz hozzáállását is: miért ők dobjanak mentőövet a polgármesternek, aki visszautasította a velük való együttműködést?

Várnai László azt mondja: ha nem lesz döntés, vele hitel, rövid távon fizetésképtelenné válik az önkormányzat, hiszen legközelebb a szeptemberi helyiadó-fizetéskor juthatnak saját bevételhez. Naná, hogy a Fidesznek az lenne a legkényelmesebb, ha Gyovait kitúrhatnák a posztjáról, mert akkor nem lennemuszáj feloszlatni a testületet, csak új polgármestert választani. Ezt a szívességet nem kellene megtenni. A teljes testületet ugyanis nem akarják újraválasztani, hiszen annak eredménye bizonytalan – többek között azért, mert a korábbi példák szerint már előre összevesznének a posztokon.

220

2007 BEN és 2008-ban 1-1 milliárd forint svájcifrank-alapú kötvényt bocsátott ki a halasi önkormányzat – a mostani 220 helyett 150 forintos árfolyamon.

A kiskunhalasi képviselő-testület – már nem csak rejtett törésvonalakkal
A kiskunhalasi képviselő-testület – már nem csak rejtett törésvonalakkal
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.