Pokol Béláé a show
Varga István (Fidesz), az alkotmánybírákat jelölő grémium elnöke –aki az ügyben jelöltként érintett Balsai István helyett vezeti a bizottságot – a kivonulás kapcsán úgy fogalmazott: „úriemberek” nem távoznak, hanem vitatkoznak egymással, meghallgatják, ki mit képvisel. (E ponton szóba hozta a proletárdiktatúrát is.) Mindazonáltal közölte: a jelölési eljárás minden jogszabályi feltételnek megfelelt. (Az alkotmánybírákat jelölő bizottságban a Fidesz–KDNP-nek többsége van, így a kormánypártok akarata érvényesül.)
A kivonulás után a Fidesz, a KDNP és a Jobbik részvételével következett a leendő alkotmánybírák, Dienes-Ohm Egon, Balsai István, Pokol Béla, Szalay Péter, és Szívós Mária meghallgatása.
A „show-t” Pokol Béla vitte el, aki maga vetette fel: „az elmúlt héten a jelölésem kapcsán felmerült, hogy én tulajdonképpen az Alkotmánybíróság ellen vagyok, akkor miért is akarok alkotmánybíró lenni?”
– Ez tévedés – mondta. – Én nem az AB ellen érveltem, hanem az aktivista Alkotmánybíróság ellen.
A volt kisgazda honatya, alkotmányjogász, tanszékvezető egyetemi tanár felidézte, hogy a nyolcvanas évek elején az volt a meggyőződése: az Alkotmánybíróság „a paradicsomi állapot csúcsa”. De a nyolcvanas évek végén a német alkotmányjogot tanulmányozva találkozott azzal: ha az Alkotmánybíróság nagyon széles aktivista hatáskörrel működik, „megfojtja a demokráciát”. És azt látta: a magyar Alkotmánybíróság a világ legnagyobb hatáskörű bíróságává vált. És ha tovább terjeszkedik a láthatatlan alkotmányozással – „ami már megvolt Sólyom László által” –, az azt jelenti, a rendszerváltással is bajok lehetnek. Ez egy baráti-kritikus szerep volt – állította Pokol Béla, azzal együtt, hogy írt egy cikket a Magyar Nemzetben, az „Alkotmánybíróság: áldás vagy átok?” címmel. – Az áldásra tettem a hangsúlyt – jegyezte meg, hozzátéve: 1994-től „hírhedtté váltam mint az Alkotmánybíróság kritikusa”. Végül Pokol Béla azt mondta, ha megválasztják, nem aktivista, hanem „parlamenti törvénybarát” alkotmánybíró lesz. Azt nem vitatta, hogy az elmúlt egy év alatt az AB jogköre a parlament fölött szűkebbé vált „valamennyivel”, de „óriási módon kiszélesült a jogköre a bírói jogalkalmazás fölött”. Összességében növekedett az AB jogköre –állította. A jövőt illetően azt a dilemmát fogalmazta meg: vajon az AB egységben működik-e, vagy két szenátusban? Szerinte a két szenátus két Alkotmánybírósággá válhat, „eltérő politikai értékekkel, eltérő stílussal”. – Ebből lehetnek bajok. Például az egyik szenátus lesz a média kedvence, a másik a rossz fiú – vélelmezte. Pokol Bélát a bizottság egyhangúan alkalmasnak ítélte alkotmánybírónak, azaz a testület jobbikos alelnöke is támogatta.
Balsai István fideszes képviselő arról beszélt, téves következtetések kaptak teret a szakmai múltjával kapcsolatban a sajtóban, korábban ugyanis pontatlanul tüntette fel ügyvédi tevékenységének dátumát. Ezt korrigálta: nemcsak 1972–1990között, hanem később, 1995 és 2007 között is volt ügyvédi praxisa. „Én tudom, hogy a politikai tevékenységet másképp ítélik meg, mint az Alkotmánybíróságra vezető út különböző feltételeinek egyikét,mégis úgy gondolom, hogy az alkotmányos testületekben betöltött tevékenységem tapasztalatot jelent”, utalt különböző parlamenti funkcióira.
Szalay Péter ügyvéd, egyetemi tanár „a meghatottság perceinek” nevezte a jelölését, és felsorolta: Pokol Béla, Sólyom László, Németh János, Bihari Mihály is a tanára volt.
– A közkeletű vélekedés szerint az ügyvéd „teniszezik, vitorlázik, síelni megy”. Ezzel szemben kora reggel iratokat rendez, felkészül,mert nem akar a bíró előtt „leégni”. Ezt a teljesítménykényszert szeretném képviselni az Alkotmánybíróságon is – hangoztatta. Szalay nehezményezte, hogy a sajtó csak azon ügyek iránt érdeklődött nála, amelyben politikusokat képviselt, holott számos más üggyel is foglalkozott. (Az ügyvéd vezető fideszes politikusokat képviselt. – A szerk.)
Szívós Mária bírónő elsősorban a büntetőbíróként szerzett tapasztalatait szeretné felhasználni. Szerinte le kell rövidíteni a sokszor akár 8-10 évig is elhúzódó büntetőjogi eljárásokat. (Munkatársunk a meghallgatása után szerette volna megkérdezni a fideszes büntetőeljárási „gyorsító” javaslatról, de a bírónő nem nyilatkozott, mondván, konkrét ügyben ezt nem is teheti meg.)
A KDNP-jelölt Dienes-Ohm Egon – aki már tavaly nyáron is KDNP-jelölt volt, de helyette Orbán Viktor ajánlására Stumpf Istvánt választották meg alkotmánybírónak – azt mondta: elsősorban azokat az elméleti és gyakorlati ismereteit kívánja használni, amelyekre az új alaptörvény elfogadása „és a változó közjogi berendezkedés” miatt van szükség.
A bizottság valamennyi jelöltet támogatta. A KDNP-s és fideszes képviselők (Salamon László, Turi-Kovács Béla kisebb „laudációkat” fogalmaztak meg több fideszes jelölttel kapcsolatban, kiválóságukat méltatták.) Az új alkotmánybírókat a jövő héten választja meg a parlament kétharmados többséggel. Az AB szeptember elsejétől már 15 fővel működik.
