A biztos feladata, hogy Új Nemzedék Jövőjéért Program néven dolgozzon ki ifjúságpolitikai cselekvési tervet a 2012–2016 közötti időszakra. Ennek első lépése a százoldalas vitairat. Ebben tíz témakör szerepel: Budapest, vidék, a nők helyzete, kultúra, tehetséggondozás, karriertervezés, sport, szórakozás, családalapítás, állampolgári aktivitás. Mindegyik témáról egy olyan fiatal írt, aki a miniszteri biztos szerint az adott területen már letett valamit.

2009-ben ugyan már készült egy hosszabb időszakra szánt Nemzeti Ifjúsági Stratégia, de ez Mihalovics szerint „nem közvetített értékeket a fiatalok számára”. E mostani vitairat sokat merít a legutóbbi nagy ifjúságkutatás, az Ifjúság 2008 eredményeiből, de a biztos szerint megelőzte egy másik reprezentatív kutatás is, melyben legsúlyosabb problémáikról kérdezték a 35 éven aluliakat.

Az Ifjúság 2008 kutatás szerint a fiatalok legnagyobb gondja a munkanélküliség és a kilátástalanság, minden más problémát jóval kisebbnek éreznek. A vitairatban azonban nincs külön munkanélküliségről szóló fejezet, bár azt megállapítják, hogy minél iskolázottabb egy fiatal, annál kevésbé fenyegeti a munkanélküliség. (A vitairat meglepőnek találja, hogy egy érettségizett fiatal könnyebben el tud helyezkedni, mint egy szakiskolát végzett. A biztos szerint is az egzisztenciateremtés a legnyomasztóbb probléma, de emlékeztet arra, hogy „egymillió új munkahelyet teremteni nem az ifjúság-, hanem a gazdaságpolitika feladata”, nekik az a dolguk, hogy javítsanak a fiatalok versenyképességén. –Nem kaptunk százmilliárd forintot a programhoz, hogy oldjuk meg vele a fiatalok gondjait, de arra rá tudjuk bírni a politikusokat, hogy vegyék figyelembe a szempontjainkat – mondja.

A vitairat egyébként nagy általánosságokat (egy budapesti fiatal több szórakozási lehetőség közül választhat, mint egy vidéki) és egészen részletekbemenő konkrétumokat (járhasson négy óránál tovább a Zugligeti Libegő) egyaránt tartalmaz. A fejezetekben egy dolog mégiscsak közös: elismerően nyilatkoznak a kormány eddigi teljesítményéről.

A vidéki fiatalokról szóló rész szerzője például megállapítja, hogy „a kormány elutasítja azt a rosszul berögzült tévhitet, hogy a vidéki emberek csupán másodrangú állampolgárok”, a sportról szóló pedig, hogy „a kormány már felismerte, hogy a sport nemzetstratégiai kérdés”. A szerzők jelentős része, ha fel is vetett néhány problémát, hozzáfűzte, hogy már történtek ígéretes intézkedések.

Mihalovics elmondta: egyik szöveget sem cenzúrázták, mindenki azt írt, amit akart. A vitairat azonban messze nem a kész program, az ugyanis még sokat változik a következő két hét során, amikor az ország különböző pontjain meghallgatják szakmai szervezetek és a fiatalok véleményét az anyagról. A kész programot ősszel szeretnék kormány elé vinni. A cél, hogy a szöveg iránymutatást adjon a fiatalokról szóló kormányzati döntésekhez.

Azt a kérdést, hogy a roma fiatalok problémái miért nem szerepelnek az anyagban, Mihalovics Péter jogos felvetésnek nevezte, de hozzátette, hogy az ifjúság kérdése annyira összetett, hogy lehetetlen mindent belesűríteni a vitairatba. Így például a határon túli fiatalok is kimaradtak.

Békére vágynak

A gazdasági válság alaposan átrendezte a fiatalok problématérképét is – állítja Jancsák Csaba ifjúságszociológus. Korábban a drog és az alkohol terjedését tartották a legsúlyosabb gondnak, de azóta a munkanélküliség és az ország gazdasági helyzete miatt aggódnak a leginkább. Jancsák Csaba szerint a kreativitás háttérbe szorult, a nyugodt, békés élet felértékelődött. Nincs jelentős különbség a magyar és a nyugat-európai fiatalok problémái között. Ahol nagy eltérések vannak, az sokkal inkább a nagyvárosi és a kis településeken élő fiatalok helyzete. Utóbbiak ugyanis sokkal kilátástalanabbnak érzik az életüket. (M. D.)

Mihalovics Péter