Az ügy előzménye: a 2012 januárjától hatályos alaptörvény szerint a bírákra is az általános öregségi nyugdíjkorhatár vonatkozna, vagyis a jelenlegi hetven helyett legkésőbb a 65. életévük betöltésekor távozniuk kell. A fideszes Lázár János és Varga István által jegyzett előterjesztés szerint azonban jövőre már a 62. életévüket betöltő bíráknak is nyugdíjba kellene vonulniuk. A nyugdíjkorhatár 62-ről 65 évre történt emelésekor született átmeneti szabályok szerint 62 esztendősen utoljára 2012-ben mehetnek nyugdíjba a munkavállalók, s a korhatár 2020-ra éri el a 65 évet. A bírák álláspontja szerint ez utóbbi tekinthető az általános öregségi nyugdíjkorhatárnak, és az átmeneti időszakot csupán azért iktatták a rendszerbe, hogy a korhatár emelkedése miatt mindenkinek kellő felkészülési időt biztosítsanak. A kedvezmény igénybevétele egyébként nem kényszer, csupán lehetőség – érvelnek sokan.

A fideszes képviselők javaslata szerint azonban a bíráknak kötelezően nyugdíjba kell menniük; akik már betöltötték a 62. életévüket, azoknál január 1-jén, akik jövőre töltik be, azoknál július 1-jén indulna a hathavi felmentési idő. Emiatt 2012-ben több mint 270 főnek kellene távoznia, ami a teljes bírói kar csaknem tíz százalékát jelenti. Miután zömében vezetőkről, illetve nagy tapasztalattal rendelkező emberekről van szó, a bíróságokon működési zavarokra, egyes perek elhúzódására lehet számítani.

A fideszes Rubovszky György módosító javaslata szerint jövő januártól csak azok felmentését kezdeményeznék, akik már a 65. életévüket is elérték. Ha valaki ennél fiatalabb, de 2012 végéig betölti a 62. évet, annak a felmentését július 1-jével kezdeményeznék. Ez Lázárék előterjesztéséhez képest minimális változást jelent: legfeljebb még fél évet adna a 62-nél idősebb, de 65 esztendőnél fiatalabb bíráknak.

Amennyiben az eredeti előterjesztést vagy akár annak a Rubovszky-féle javaslattal módosított változatát fogadják el, a bírák a már elkészült beadványukat, információnk szerint, bizonyosan benyújtják az Alkotmánybírósághoz (AB). Egyebek mellett azt kifogásolják, hogy a nyugdíjkorhatár hetvenről 62 évre történő azonnali leszállítása sérti az emberi méltóságot. Más kérdés, hogy az AB legfeljebb akkor indulhat ki a hetvenedik évből, ha az idén dönt, mert jövőre az új alaptörvény szerint a bírákra is az általános öregségi nyugdíjkorhatár vonatkozik, ami 65, de a fideszes jogértelmezés szerint 2012-ben csak 62 év.

Most törvény garantálja, hogy a bíró hetvenedik életéve betöltéséig dolgozhat, és addig meghatározott összegű jövedelem illeti meg. Ezekre a garanciákra alapozhatja egzisztenciáját, s ha annak anyagi feltételeit minden átmenet nélkül megvonják, az sérti az emberi méltóságot – érvelnek a bírák. Ugyanakkor kifogásolják, hogy olyan, jogszabályban szavatolt tulajdoni várománytól – vagyis az illetménytől –fosztják meg őket, amelyet korábbi AB-határozatok szerint alkotmányos védelem illet meg. Emellett felvetik, hogy a nyugdíjkorhatár változására nem biztosítanak gyakorlatilag semmilyen felkészülési időt.

A bírák jogállásáról szóló törvény módosítására beterjesztett javaslatot várhatóan a jövő héten már el is fogadhatja a T. Ház, mindazonáltal kérdéses, hogy az AB az idén hoz-e határozatot a bírák által kilátásba helyezett beadványról.

Alkotmánybíróság