alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
24. csütörtök

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Seres Mária, a polgármester

Seres Mária tavaly augusztusban toppant be Mátraverebélyre. Életében először járt ott, nem ismert senkit. Másfél hónap múlva polgármesternek választották.

Czene Gábor| Népszabadság| 2011. június 5. |52 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Nagyimami | 2011. június 20. | 18:13:50

Moderálási alapelvek- komment törölve -

sehonnai | 2011. június 18. | 19:07:49

Moderálási alapelvek- komment törölve -

szamocka | 2011. június 14. | 00:21:12

Moderálási alapelvek- komment törölve -

szamocka | 2011. június 14. | 00:20:51

Moderálási alapelvek- komment törölve -

palmarin | 2011. június 13. | 22:31:05

Moderálási alapelvek- komment törölve -

palmarin | 2011. június 13. | 22:04:56

Moderálási alapelvek- komment törölve -

szamocka | 2011. június 13. | 13:47:26

Moderálási alapelvek- komment törölve -

szamocka | 2011. június 13. | 13:29:53

Moderálási alapelvek- komment törölve -

sehonnai | 2011. június 10. | 02:30:52

Moderálási alapelvek- komment törölve -

matika1964 | 2011. június 9. | 16:22:51

A közelben lakom, közvetlen rálátásom ill. információim vannak. Sajnos, ez is csak egy etetés. A Csemer Csaba nevezetű úriembert a helyiek nevezik uzsorásnak, ő az egyik helyi maffiózó, főleg mióta lovat adtak alája. Seres Mária a férjét kineveztette alpolgármesternek, így már egy kicsit más a " leányzó fekvése " . Sok a morgás a helyiek között, talán meg kellene őket is ténylegesen kérdezni. S hogy mi a helyzet a közbiztonsággal? Továbbra sem változott semmi, a megye egyik legfertőzöttebb területe, sokan a közeli Pásztóra iratták be gyermekeiket az áldatlan állapotok miatt. A cikk írója tényleg körbenézhetne ott, de ne megvezetve és szigorúan csak rendőri kisérettel....

sehonnai | 2011. június 9. | 07:51:50

Moderálási alapelvek- komment törölve -

papomen | 2011. június 7. | 12:01:12

Én bízom benne, hogy emberszereteted,a közösségért érzett felelősséged és munkabírásod,példamutatásod,hitet ad Mátraverebély lakóinak! Hitet és reményt,hogy összefogással, a legnagyobb nyomorból is kilehet törni! Hogy élni csak ott lehet, ahol az emberek élni akarnak! Marika! Arra vállalkoztál, hogy megmutatod a felemelkedés útját Mátraverebély lakóinak! Nos, mutasd meg az egész országnak"!" Mert nagy szüksége lenne rá"!"

Neszenektek | 2011. június 6. | 21:44:44

Moderálási alapelvek- komment törölve -

prognosys | 2011. június 6. | 18:58:14

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Neszenektek | 2011. június 6. | 10:42:51

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Ovinkor | 2011. június 6. | 09:59:28

prognosys | 2011. június 6. | 09:06:23
Nincs ebben semmi megalománia, csak szerény számítás.

Az udvar végére beállított tyúkól senkit sem fog kiemelni a nyomorból. Az ilyesmi a fejlődő országokban sem vezetne semmire. Itt végképp nem fog. (Lent már kifejtettem, hogy miért.) Szomorú vagyok az utóbbi 25 év őrületéért, a keservesen felálló, de később elképesztő eredményeket produkáló szövetkezeti rendszer tudatos szétveréséért.

Ha a magyar vidéken nem állnak fel újra a tőkehiányt orvosolni képes szövetkezetek önkéntes alapon, ahol a lakosság nagy része tagként szerény megélhetéshez jut, s ezek nem kapnak kezdeti támogatást, akkor a magyar vidék végleg megdöglik. Sajnos azonban a falvakat uraló néhány újdonsült földesúrnak érdeke a kiszolgáltatott, minden munkát bagóért elvállalni kész tömeg. Én amúgy ezt elég közelről látom. Sajnos a falusiak többsége olyan buta (bőrszíntől függetlenül), hogy semmi ilyesmire nem vevő. Talán egy-két sikeres projekt felnyitná a szemüket, de ezek tönkretételéért mindent megtesz a burzsoázia.

Kincsem | 2011. június 6. | 09:19:27

A faluról készült képek alapján rövidesen felkapott lesz, mert úgy néznek ki a házak, mint ha éppen egy szőnyegbombázáson lennének túl...
A falakon kívül semm, ezek a házak egyszerűen le lettek "rabolva"...

Lesz tennivalója elég...!

prognosys | 2011. június 6. | 09:06:23

Moderálási alapelvek- komment törölve -

giulio | 2011. június 6. | 07:12:20

Halkan: orvos van?

A cikk jó.

Embolon | 2011. június 6. | 00:16:44

Nem rajongok a Czene úr által jegyzett cikkekért általában egyoldali elfogultságúak semmint tényszerűek --- ez azonban tetszik. Örömmel látom a jó példát és remélem sikerre vezet.
Arra azért kíváncsi lennék mit mondott Csemer úr annak a 3-4 problémás családnak. Ha tudják kinek kell szólni Tiszaújváros vonzáskörzetében tudassák velem. A város rendes és tiszta, nem volt jellemző eddig - de hétvégén egy roma csapat belekötött a Fiamba. Édesanyja küldte vissza a rendelőbe egy apróságért és közben végig gyalázták és provokálták. Még tegnap is remegett a dühtől.
El kellene ezt kerülni és ha van hely ahol helyre lehet tenni az ilyen mindenkire csak bajt hozó alakokat - tudassák hogy hogyan kell.
A polgármester asszonynak és minden tisztes polgárnak jó egészséget és szerencsét kívánok.

Ovinkor | 2011. június 5. | 23:26:28

Bonita | 2011. június 5. | 22:16:16
Kiegészítés: Az ökofaluhoz talán nem kell föld, szakértelem, termelésszervezés, nem adnak el árut, nem folyik termelés?

Te egy düledező házból, egy 200 négyzetméteres udvarból, minimális segélyből és 50 naposcsibéből mit hoznál ki?

A romák nem részesültek a '45-ös földosztásból, így a kárpótlásból sem kaptak vissza földet, eszközeik nincsenek, szakértelmük alig van. Kiváló bérmunkások voltak a Kádár-rendszerben az ipartól a mg.-i szövetkezetekig, de egy olyan, önálló, paraszti életformára kényszeríteni őket, amely sokkal jobb feltételek mellett sem működőképes már, erkölcstelenség.

Ovinkor | 2011. június 5. | 23:19:26

Bonita | 2011. június 5. | 22:16:16
Igen, a faluban szövetkezetet kell létesíteni, az már működőképes alternatíva lehet kezdeti tőkebevonással. Kérdés, hogy van-e erre szándék, elég föld, szakértelem stb.

A szüleidnek volt földje, eszközei, állatai, régi paraszti tapasztalata. De ezeknek az embereknek van az udvar végén egy tyúkóljuk. Ez nagy különbség, ráadásul még a szüleid lehetőségei sem lennének elégségesek ma már. A kukoricát (mint javasoltad) ezek a romák - ha azzal hizlalnak - honnan veszik? Nem pénzért? Arra honnan jut nekik? Támogatásból? Akkor miért nem a működőképes gazdasági tevékenységet támogatják? Pl. az igrici, főleg romákat tömörítő, uborkát termelő szövetkezetet? (Amit mindenki meg akar fojtani, mert "veszélyes" precedens.)

Állításodtól eltérően a téeszrendszer a kezdeti szakaszt leszámítva nem állami támogatással működött, épp kivonták belőle a forrásokat, s hosszú éveken át dollármilliárdos nagyságrenddel járult hozzá a magyar külkereskedelmi mérleg javításához. Termelési érték alapján a hetvenes években Európa ötödik legfejlettebb rendszere volt. A FAO hosszú éveken a téeszrendszert ajánlotta követendő példának a tőkehiányos gazdaságoknak. Politikai alapon megölték, most az egész vidék nyomorog, s importélelmiszert eszünk. Eközben néhány csirke és pár kg táp kiosztásától egyesek csodát várnak. Nevetséges.

Bonita | 2011. június 5. | 22:16:16

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Felicia77 | 2011. június 5. | 21:55:59

Én is szurkolok a polgármester asszonynak! :-) Nagy fába vágta a fejszéjét, de összefogással, takarékoskodással -ami persze lemondással jár- mindig is lehetett haladni és a jó példa remélhetőleg ragadós lesz!
Amúgy meg szerintem aki meg akar élni, az hajlandó akár tanulni is az ehhez szükséges dolgokról, csak fel kell ismerni, hogy hol kell plusz betanítást csinálni, nem bonyolult igazán, csak odaszánás kell. Ha meg szeretettel megy valaki, azt úgyis elfogadják.
Egy tanfolyamos csoporttársam mesélte, hogy egy roma lány a régi osztályukban elég mosdatlan volt, amit nagyon meguntak. Egy nap rászánták az idejüket páran az osztálytársak közül, vettek tisztítószereket meg mindent, elmentek hozzá kitakarítani... Mindent elmagyaráztak a lánynak, s aztán azontúl - láss csodát- patyolat tisztaságot tartott és tisztán járt iskolába, csak addig nem mutatta meg neki senki, hogy mit hogy kell. A legegyszerűbb ember is megérzi, hogy ki hogyan néz rá, és nagy a motiváló ereje a bizalomnak meg a biztatásnak is. Bár még többen állnának be a sorba!

Ovinkor | 2011. június 5. | 20:56:02

Nem Vagyok | 2011. június 5. | 20:10:54
2011-et írunk. A nagyanyád lehet, hogy egy szerény paraszti szinten megélt belőle, de ma már a termékét nem tudná eladni, mert a modern a technológiával nem venné fel a versenyt. Az önellátás pedig ma már nem megy, de valójában nagyanyádnak sem ment, ez 100%. De ha ez olyan működőképes, Te miért nem ezt csinálod?

Bonita | 2011. június 5. | 20:25:18
Ebből nem lesz önellátás. Nevetséges dolog ilyesmit akárcsak felvetni. Hobbinak jó, de a termelés önköltsége óriási. A tápot meg kell vennie, s nincs alkupozíciója a beszerzésnél, nem tud nagyban vásárolni, nem tud tápot maga keverni, gabonát maga termelni, nincs modern öntöző- és etetőrendszere, s nem is ért hozzá, ezért az egy csirkére jutó önköltség miatt szinte jobban megéri, ha a táp árából olcsó kínai csirkét vesz a Tesco-ban. Szomorú, de ez a valóság. Egyébként pedig néhány csirkéből és egy kevés zöldségből nem lehet megélni, akik ilyesmiket leírnak, sosem foglalkoztak még mezőgazdasággal. A modern termeléshez pedig szakértelem + megfelelő birtoknagyság + tőke kell. Ma már olyan verseny van Európában, hogy másképp nem megy. A téeszrendszerben ez megvolt. 1990-ben azonban szétverték a mezőgazdaságot, most meg ilyen bolondságokkal zsongítják a népet.

Bonita | 2011. június 5. | 20:25:18

Moderálási alapelvek- komment törölve -

ubulka | 2011. június 5. | 20:24:04

Hajrá Seres!! Egyébként így kellene csinálni
"Az okokat illetően Csemer Csaba nem kíván részletes elemzésbe bocsátkozni. „Elbeszélgettem velük” – közli sejtelmesen, részletek említése nélkül." Tehát így kellene csinálni és nem összezárni a cigányoknak a bűnözők felett, és rögtön rasszizmust kiáltani.
Nyomatékul, nem állítom, hogy a cigányok bűnözők, de közöttük is van olyan, mint a magyarok között is, csak ők a megregulázás helyett védik őket.

Ovinkor | 2011. június 5. | 19:16:34

Ovinkor | 2011. június 5. | 19:01:26
De ha nagyobbra hizlalják, s a háztáji kereskedők árán számolunk, akkor is 20.000 (vagy esetleg 30 ezer) forint értékű termék jön ki ebből. Ha majd később levonják a költségeket is (a táp nem mindig "az égből" jön ingyen), akinek van egy csöpp esze, felhagy a csirketartással. Ezután majd jön a sok huhogó, hogy ezektől nem is várt többet.

H. professzor úr hüvelykujjszabálya jut mindig eszembe a '90-es évek közepéről, amikor ilyen ostobaságokról olvasok.

Sikeres egyéni birtok = 100 millió forint + 100 hektár föld + mezőgazdasági diploma. De ha közös gazdálkodás folyik, akkor 100 ember megélhetéséhez már csak 10-szer ennyi föld és tőke, s két-három diplomás szakember szükséges.

Aki a fentieket nem tudja biztosítani, az a legjobb termőhelyi adottságok mellett sem tud versenyezni a külföldi termékekkel.

kápé | 2011. június 5. | 19:02:54

Belebukni? Ki tudja. Lebukni már lebukott, de mindig visszakapaszkodik. Pontosan olyan kicsiben, mint a többi politikus nagyban. Ebben az országban ebből is meg lehet élni.
http://hu.indymedia.org/node/10984

Ovinkor | 2011. június 5. | 19:01:26

Naiv elgondolás, hogy önfenntartó gazdálkodásból kis parcellákon, tőke és szaktudás nélkül meg lehet élni, vagy komoly jövedelemre lehet szert tenni. Hobbinak azért elmegy.

Ha lenne ott egy néhány száz (vagy még több) hektáron gazdálkodó téesz szakemberekkel, gépállománnyal, tartalékokkal, mint abban a csúnya, rossz világban 1990 előtt, akkor nem ilyen ostobaságokkal kellene kábítani a népet, mert mindenkinek lenne munkája és megélhetése. Én az ő helyében inkább szövetkezetet szerveznék, támogatást kérnék, s nem támogatnám az ilyen vereségre ítélt ötleteket. 50 naposcsibe? Ha valaki felnevel belőle 40-et 6-8 hét alatt, s levonja a takarmány költségét és az egyéb járulékos költségeket, a legextenzívebb "gazdálkodás" mellett is pár ezer forintot nyer rajta, illetve hozzájut 40 darab csirkéhez. A vágócsirke jelenlegi felvásárlói ára 250 Ft/kg. Könnyű kiszámolni, hogy minden egyéb költség levonása nélkül 10 ezer forintot érő termékért dolgoznak ezek az emberek másfél hónapon át. Gratulálok!

tcat | 2011. június 5. | 18:44:09

Több ilyen kitartó és lelkes ember kellene. Remélem nem fog belebukni. 1-2 zsák tápot még én is fizetnék :)

samboy | 2011. június 5. | 18:25:04

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Xavi | 2011. június 5. | 18:22:22

samboy | 2011. június 5. | 17:57:17

neki is van egy :D?

Halász | 2011. június 5. | 18:16:13
:d

samboy | 2011. június 5. | 18:21:37

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Halász | 2011. június 5. | 18:16:13

"Xavi | 2011. június 5. | 17:33:24

setitverem | 2011. június 5. | 17:29:09

ki az a tomcat...valami rakéta?"

A Tom és Jerry-ből a macsek. Az F-14 még sehol nem volt, amikor Tom már hajkurászta Jerryt.

samboy | 2011. június 5. | 17:57:17

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Xavi | 2011. június 5. | 17:33:24

setitverem | 2011. június 5. | 17:29:09

ki az a tomcat...valami rakéta?

setitverem | 2011. június 5. | 17:29:09

Moderálási alapelvek- komment törölve -

natas | 2011. június 5. | 17:18:58

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Xavi | 2011. június 5. | 17:00:29

alumatub1971 | 2011. június 5. | 16:33:36

szerencsésebbek mint az esztergomiak :D

alterego56 | 2011. június 5. | 16:50:33

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Szent Eltvíz | 2011. június 5. | 16:34:36

Na, beindult a deheroizálás.
Régebben érdekes volt hogy az amerikai elnököt Billynek szólították, Kádárt meg csakis szigorúan elvtársozták, senki se merte lejanizni.
De ez sem jó amikor a saját országunk miniszterelnökét bugris alattvalói lehülyézik vagy lediktátorozzák. jelen esetben pedig Seres Máriát próbálják beszennyezni.

alumatub1971 | 2011. június 5. | 16:33:36

kápé | 2011. június 5. | 16:23:22
Nem tomcat haverja hanem civil aki mert változtatni a sémákon és embernek tekinteni a választókat. Abban a kis közösségben ahol polgármester. ez működik mert nap mint nap ott van közöttük, de nagyobb településen már ez nem működik ilyen hatékonysággal mert ahhoz változtatni kellene.

kápé | 2011. június 5. | 16:23:22

Ez az a Seres Mária, amelyik a Tomcat haverja? http://hvg.hu/itthon/20090122_seres_maria_zold_part_tomcat

Xavi | 2011. június 5. | 16:15:30

nem kötözködni akartam, ha jól csinálja, csinálja...pont
és a jogi dolgokra kérdeztem rá, hogy ez lehetséges-e, megtehető és rendben van-e?

Xavi | 2011. június 5. | 16:13:29

samboy | 2011. június 5. | 16:03:49

ámen...és szerencsés, hogy a közgyűlés nem tesz alá...

antalgyula | 2011. június 5. | 16:12:15

Samboy, Xavi: továbbá közismert ember volt, még a tájékozatlanoknak is meg lehetett mutatni néhány újságcikket róla. Egyébként, hajrá Mária.

samboy | 2011. június 5. | 16:03:49

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Xavi | 2011. június 5. | 15:59:48

engem csak ez az egy sor érdekelne..

"Másfél hónap múlva polgármesternek választották. "

ez hogy lehetséges?...amúgy további sok sikert

alumatub1971 | 2011. június 5. | 15:53:52

Elolvasni és elgondolkodni rajta. Mindkét oldalnak ajánlom.

Kispancsa | 2011. június 5. | 15:51:24

Drukkolok neki.

Seres Mária és Csemer Csaba Szentkúton

Fotó: Bozzi Vera

A név sokaknak ismerős lehet: ő az a négygyermekes családanya, aki két éve népszavazást kezdeményezett, hogy a parlamenti képviselők csak számla ellenében vehessenek fel költségtérítést. Közel hatszázezer aláírás jött össze. Bár a népszavazást a pártok megfúrták, az aláírásgyűjtés sikerén felbuzdulva Seres Mária a körülötte verbuválódott csapatból létrehozta a Civil Mozgalmat.

A 2010-es országgyűlési választásokon szülővárosában, Nyíregyházán indult, ahol tízszázalékos eredmény ért el. Arra a felismerésre jutott, hogy a pártok uralta terepen egyelőre nincs értelme szélmalomharcot vívni, ezért az önkormányzati választásokra már egy olyan települést keresett, ahol „látványos eredményeket lehet elérni”.

Lényeges szempont volt az is, hogy a falu ne eldugott vidéken legyen. Hisz – magyarázza – „ha sikerül fejlődést produkálni, nem mindegy, hányan viszik hírét annak, amit látnak”.

A lakosság körülbelül fele roma
Fotó: Bozzi Vera A térkép és az internet böngészése után négy-öt szóba jöhető település került fel a listára: elsőként is a Nógrád megyei Mátraverebély.

A Mátra és a Cserhát találkozásánál, gyönyörű környezetben fekvő 2200 lelkes falu főúton és vasúton is megközelíthető. Nincs túl messze a fővárostól, közel a szlovák határ. Mátraverebélyen át vezet az országos kéktúra. A település vallási tekintetben is frekventált pontnak számít, a hozzá tartozó Szentkutat – ahol a legenda szerint Szent László lova csodatévő forrást fakasztott – a katolikus püspöki kar nemzeti kegyhellyé nyilvánította. Évente zarándokok százezrei érkeznek ide.

Mátraverebély azonban keveset profitál a jövés-menésből, a vendégek sietve átutaznak a falun. A lakosság közel fele roma. Kevés a munkahely, nagy a szegénység – és az úgynevezett cigány negyed házainak többségén ez tökéletesen látszik is. A településen nincs szálláshely vagy étterem, ami hosszabb tartózkodásra késztetné a látogatót. A Vasút utca végén a valamikor húsboltnak, zöldségesnek, kocsmának és mozinak is helyet adó boltíves épületnek csupán a romjai éktelenkednek.

Seres Mária éppen ilyen, jobb sorsra érdemes települést képzelt el magának. Már csak egyetlen apróságot kellett tisztáznia: labdába rúghat-e a helyi választáson egy messziről jött idegen?

Az egyik korábbi – történetesen a Munkáspárt által támogatott – polgármestertől, Bakonyi Józsefnétől kért információkat, majd megkeresett néhány aktívnak számító embert. Köztük Csemer Csabát, az önkormányzati testület egyedüli roma tagját, akit időközben a Szentkúton alakult első cigány lovagrendbe is beválasztottak.

„Meglepődtem” – emlékszik vissza Csemer Csaba, milyen érzésekkel fogadta a váratlanul bekopogó, ismeretlen asszonyt. Seres Mária azzal győzte meg, hogy egyenlő partnerként beszélt vele, és nem lekenyerezni akarta, hanem a véleményét kérdezte. A helyi potentátok körében addig másfajta stílus dívott. „A testületi üléseken levegőnek néztek. Ha megszólaltam, lehurrogtak” – meséli.

A mélyen vallásos Csemer Csaba inkább jobboldaliként határozza meg magát, de nem titkolja, hogy a szívéhez közel álló pártnál is rossz tapasztalatokat szerzett: „A választások előtt megetettek és megitattak. Azt hitték, ennyivel el van intézve a dolog. Megalázó volt”.

Némi helyismerettel és bizalommal felruházva Seres Mária nekilátott, hogy házról házra végigjárja a falut, elmondja az embereknek, milyen tervekkel érkezett. Nem ígért semmi különlegeset, mindössze annyit, hogy a közélet élénkítésével szeretné kimozdítani a holtpontról és működőképessé tenni Mátraverebélyt.

A taktika bevált: magas részvételi arány mellett a szavazatok 45 százalékát kapta. Simán legyőzte a tíz éve polgármesterkedő, esélyesebbnek tartott szocialista jelöltet. A fideszes indulóról nem is szólva, aki a „futottak még” kategóriájába szorult vissza, és még képviselői mandátumot sem kapott.

Polgármesterként aztán belekerült a sűrűjébe. Építészmérnök lévén pénzügyekben járatlanvolt – ebben legfőbb segítőként férjére számíthatott. Olyan problémákkal szembesült, amelyekre előzőleg nem gondolt. Kiderült, hogy Mátraverebélynek egyáltalán nincs vállalkozásra alkalmas tulajdona, az önkormányzat gazdálkodásának átvilágítása kiábrándító helyzetet tárt fel. Első reakcióként Seres Mária saját javadalmazását bruttó 400 ezerről 200 ezer forintra csökkentette. Mátraverebély, Nyíregyháza és Budapest között ingázik, de lemondott a havi 120 ezer forintos költségtérítésről is.

A megszorításokat az önkormányzati testületi és bizottsági tagok is vállalták, így most mindenki a korábbi juttatás felét viszi csak haza. Éves szinten ez 13 millió forintos megtakarítást jelent, ami a falu 160 milliós költségvetésében komoly tétel.

Mátraverebély, Vasút utcai panoráma
Fotó: Bozzi Vera A verebélyi cigányoknak „hírük van” a környéken, de a személyes benyomások ennek ellentmondani látszanak. Barátságosak és kedvesek, a fényképezőgép láttán nemcsak a gyerekek, az idősebbek is tódulnak egy kis fotózkodásra.

Seres Mária szerint a helybéli romákkal kapcsolatos híresztelések erős túlzásokon alapulnak. Mindebből nem következik, hogy nincsenek súlyos problémák. Mátraverebélyen is jelen van az uzsora, a kábítószer és az alkoholizmus. Az olcsó mámorszerzésnek egészen meghökkentő formái is léteznek, de Seres Mária erről nem nyilatkozik. Nem akar ötleteket adni.

A faluban a közelmúltban még rendszeresek voltak a kocsifeltörések, a betörések és a lopások. Sejteni lehetett, melyik az a két-három család, ahonnan kikerülnek az elkövetők. Pár hónapja azonban nincsenek komolyabb bűncselekmények.

Az okokat illetően Csemer Csaba nem kíván részletes elemzésbe bocsátkozni. „Elbeszélgettem velük” – közli sejtelmesen, részletek említése nélkül.

Az új polgármester és a mellette dolgozó roma képviselő mentalitásának köszönhető, hogy az utcákról (majdnem) eltűnt a szemét. A cigányok közül egyre többen művelik a kertjüket (feltéve, ha van). A művelődési központ körül gyógynövényés fűszerkertet alakítottak ki.

A Minden gyerek lakjon jól! alapítvány jóvoltából a rászoruló – nem feltétlenül roma – családok ötven naposcsibét és tápot kaptak. A szerencséseknek kacsa is jutott. Akadtak, akik kifejezetten ezért építettek tyúkólat a portájukon. A katolikus egyház – jelesül: a cigányok pasztorációjával, lelki gondozásával foglalkozó Ceferino Ház – segítségével már keltetőgép is működik Mátraverebélyen.

Az állattartáshoz persze némi szaktudás sem árt. Az egyik újdonsült roma gazdálkodó, Szappanné Csikós Diána első körben egyházi közvetítéssel kapott csibéket, de ezek túlnyomó része elpusztult. Pedig neki még villanya is van az ólban. A második „alapítványi” állomány remélhetőleg már megéri a vágásérett kort. Most meg az a baj, hogy nem lesz elég a táp. Valahonnan muszáj keríteni 4500 forintot, hogy vegyen még egy zsákkal...

„Olyan önfenntartó falut szeretnénk teremteni, amelyik azt is túlélné, ha fallal körbekerítenék” – jelöli meg a kissé illuzórikusan hangzó távlati célt Seres Mária. Ennél is fontosabb, hogy bizonyítsa: az etnikai feszültségek igenis kezelhetők, cigányok és nem cigányok jól megférnek egymás mellett.

A polgármesteri hivatalnak korábban egyetlen roma alkalmazottja se volt, ma cigány származású tanácsnok és közmunkaszervező koordinálja a közel ötven közmunkást. Seres Mária a pályázati és egyéb támogatások függvényében tanoda létrehozását tervezi, programok sorát készül beindítani. Nemrégiben konferenciát szervezett Mátraverebélyen a cigányság helyzetéről, majd – a gyöngyöspatai konfliktusra reagálva – Csemer Csabával közösen felhívást tett közzé „Pata-csata helyett…” címmel.

„Közös felelősségünk, hogy ne engedjük eluralkodni a káoszt” – olvasható a sajtónak és a mintegy kétszáz településnek elküldött levélben, amely arra kéri a polgármestereket, írják meg a pozitív példákat, és számoljanak be arról, milyen lépéseket tettek az együttélés érdekében.

Nem sok válasz érkezett, de Seres Mária nem mutat csalódottságot. Polgármestersége hónapjai során túljutott már néhány mélyponton. Ennyi igazán meg se kottyan.