Adó csak 300 ezer forint után

Egyelőre nem hozott áldást a magánfogorvosokra az az egymilliárd forint, amit a külföldi páciensek becsalogatására ígért a kormány. Még arról sem lehet megbízható információhoz jutni, hogy miként használnák fel ezt a pénzt, miközben a sajtó arról cikkezik, hogy Orbán Viktor fogorvosa méltatlanul részesülne e nemzeti ajándékban.

A csaknem 1700 hazai fogászati vállalkozásból mindössze másfél száz, legfeljebb 300 kedvezményezettje lehet annak az egymilliárd forintnak, amit április végén egy sebtében összehívott szakmai konferencián ígért oda Herceghalmon Orbán Viktor. A fórumra vele tartó gazdasági miniszter azt is egyértelművé tette, mindez csak a kezdet, mert az Új Széchenyi Terv egészségturizmus programjából 2013-ig 31 milliárd forint uniós támogatásra van esély, bár az összegen osztozniuk kell a fogászoknak egyéb, a határon túl eladható egészségügyi szolgáltatásokkal.

Orbán a konferencián együttműködési nyilatkozatot írt alá az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. elnök-vezérigazgatójával, és alig hat nap múlva a költségvetés rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatából egymilliárd forintot csoportosítottak át a fogturizmus fejlesztésére. Az esemény általános felháborodást váltott ki az ágazatban.

A szakma nehezen érti, hogy miközben a kormány százmilliárdos kivonásra készül az egészségügyben, továbbá retorikájában elutasítja a magántőke jelenlétét az ágazatban, éppen egy magánszolgáltatói szakmai rendezvényt tüntet ki milliárdos „ajándékkal”. A sajtó egy része máshonnan közelített: azt tette szóvá, hogy a konferenciát szervező cég és az együttműködési szerződést aláíró részvénytársaság mögött egyaránt Bátorfi Béla, a miniszterelnök fogorvosa áll.

Az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. közleményben tagadta, hogy pénzt kaptak volna a kormánytól. Az összeg egyelőre valóban a turisztikai célelőirányzat számláján „pihen”. A kormányzati kommunikációs iroda szerint a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program állami szerepvállalási lehetőségeiről jelenleg csak tárgyalnak az Orvosi Turizmus Iroda képviselőivel. E cég elnök-vezérigazgatója, Szűcs László szerint céljuk a szektormegtisztítása a „karvaly betegközvetítőktől”. Szerinte a fogászati turizmusnak évente 60–70 milliárdos a bevétele, az összeg harmadát a külföldi betegközvetítők fölözik le, ezt a költséget nem tudják kigazdálkodni a fogorvosi vállalkozások, ezért egy-egy rendelő megnyitása eleve 30 százalék mínusszal kezdődik. A pénzügyi válság is béklyóba köti a vállalkozásokat.

Ha az említett közvetítői jutalék a felére-harmadára csökkenne, és mindehhez hatékonyabb betegszervezés társulna, akkor, állítja Szűcs László, mindenki jól járna. Cége, az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. ezt a szolgáltatási csomagot a betegközvetítői díj feléért vállalná, és néhány éven belül a forgalom növekedésével ez összeg még tovább csökkenhet. A céghez csatlakozó fogászati vállalkozásoknak szigorú és egységes akkreditáción kell átesniük, amely egyben a külföldi beteg számára a minőséget is garantálná.

A piacról másfél éve közölt átfogó adatokat az egészségügyi kormányzat háttérintézménye, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI). Az akkori tanulmány is szorgalmazza az egészségturizmus fejlesztését, bár a tanulmány írói korántsem bizonyultak annyira optimistának, mint a herceghalmi konferencia előadói. Szerintük ugyanis a magyar bevétel nagyobb hányadát körülbelül száz, főként a fővárosban és a nyugati határszélen működő fogászati rendelő hozza össze.

A Vezető Magyar Fogászati Rendelők Egyesületének (e szervezet tömöríti a külföldieket ellátó fogászati magánvállalkozásokat) tavalyi konferenciáján évi 60 ezer páciensre és 40–48 milliárdnyi jövedelemre becsülték az ország fogturisztikai forgalmát. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság viszont évi 200 ezer fogturistáról tud, amikor az egymilliárdos döntés mellett érvel, és erre a számra alapozza, hogy több mint 40 százalékos részesedéssel hazánk piacvezető az európai fogturizmusban. Hogy valójában mennyi a határon túlról érkező páciensek száma, azt azért sem lehet tudni, mert ebben a szektorban meglehetősen nagy a szürkegazdaság. Mivel az osztrák, az angol, a francia, a német és a svájci betegeknek valamennyit megtérít a fogászati számlából a nemzeti biztosítójuk, így a külföldiek kezelésének zöméről valószínűleg készül számla.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Népszabadság kérdésére mégsem tudta megmondani, hogy e szektorból mekkora adóbevétel származik – nincs ilyen jellegű nyilvántartásuk. Csak azt lehet tudni, hogy a 2376 fogászati (1621 orvos és 755 fogtechnikus) szakember személyi jövedelemadóként tavaly 2,9 milliárd forintot fizetett be. Ebből tisztán a fogorvosoktól származó bevétel 2,2 milliárd forint. Vagyis egy átlagos magyar fogorvos legfeljebb havi 300–400 ezer forint jövedelem után fizet adót.

A fogászok egymilliárdos támogatásának hátterét firtató HVG egyebek mellett feltárta, hogy Bátorfi politikai érdemei a rendszerváltáson túlra is visszanyúlnak: ő volt a fogorvosi kar első Fidesz-szervezetének alapítója. A miniszterelnök fogorvosa azóta főleg külföldiek ellátására szakosodott, rendelőjét pedig a legnagyobb hazaiak közt tartják számon a szakmában. És innen újabb szála van a történetnek: a Blikk megszellőztette, hogy az angol fogorvosi kamara korábban etikai vétség miatt egy évre eltiltotta hivatása gyakorlásától a doktort. Sokan erre hivatkozva teszik fel a kérdést: valóban ő a legalkalmasabb arra, hogy a magyar fogorvoslás jó hírét fényezze a világban?

Bátorfi Béla esete

Aki orvosként angol beteget akar kezelni, kötelező belépnie az angol orvosi kamarába. Ez a testület szankcionál minden betegsértő orvosi magatartást, és a visszaéléseket a honlapján teszi közzé. Itt találta meg a Blikk a Bátorfi Bélával kapcsolatos elmarasztaló határozatot. A dokumentum szerint az orvos 2005 és 2006 között több fogbeültetést végzett, de a testület szerint nem tervezte meg a beavatkozást, nem világosította fel a beteget az utókezelésről, nem vezetett megfelelő nyilvántartást. Az egyéves „büntetés” a múlt csütörtökön járt le. A fogorvos közleményben adta közre magyarázatát.

Megjegyzi: az angliai General Dental Council (GDC) olyan kifogással kapcsolatban indított vizsgálatot ellene, amely a GDC-tagsága előtt végzett kezelést érintett. Szerinte a másodfokú eljárásban a GDC által felkért angol orvosszakértők egyetlen szakmai vádat sem találtak megalapozottnak, majd az egyik formanyomtatvánnyal összefüggésben folyt ellene vizsgálat. Mint írja: 20 éve kezel magyar és 10 éve angol pácienseket, de fogorvosi kifogást soha, egyetlen esetben sem találtak.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.