A Fidesz elfoglalja az Alkotmánybíróságot is
Az Alkotmánybíróság elleni kormányzati hatalomdemonstráció újabb fordulójaként, a testület „fideszes igába hajtásának” következő lépéseként értékelik a lapunknak a háttérben nyilatkozó egykori alkotmánybírók, alkotmányjogászok Lázár János frakcióvezető és Balsai István alkotmányügyi bizottsági elnök javaslatát. Utóbbi szerint a parlament még július 31-ig megválasztaná az Alkotmánybíróság új elnökét és tizenöt főre emelné a testület létszámát. Erről, illetve arról, hogy a nyugdíjkorhatárig mindenkinek dolgoznia kell, tíz órában vitázott tegnap a Ház.
A Fidesz tavalyi győzelméig az Alkotmánybíróság számított a mindenkori parlamenti többség és kormányzati hatalom egyetlen valódi korlátjának. Az Orbán-kormány és a Fidesz–KDNP koalíció azonban a kétharmados választási győzelmére, a „fülkeforradalomra” hivatkozással bontja le, szünteti meg a jogállamiság felett őrködő utolsó bástya legfontosabb hatásköreit, és a mostani sietős törvénymódosítással már magát a testületet is elfoglalja.
Alkotmányjogászi körökben a testületre nehezedő kormányzati nyomás első jelének Stumpf István és Bihari Mihály alkotmánybíróvá választásának módját tartották: a Fidesz a rendszert megváltoztatva, az ellenzéket kiiktatva, két saját jelöltet küldött az AB-be. A Fidesz ellentmondást nem tűrő politizálása akkor vált nyilvánvalóvá a testület számára is, amikor ősszel az AB egyhangúlag megsemmisítette a visszamenőleges hatályú különadótörvényt, mire válaszul a Fidesz radikálisan korlátozta a testület feladat- és hatáskörét.
Az új alkotmányban pedig a Fidesz, ahogy fogalmaznak, tovább „bénította” az AB-t úgy, hogy addig nem tárgyalhat költségvetési és adóügyeket, amíg az államadósság szintje nem csökken a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 50 százaléka alá. Ez az arány jelenleg 82 százalék, és az Orbán-kormány Széll Kálmán Terve is leghamarabb 2020-ra teszi az 50 százalék elérését. Jóllehet a különadótörvény egyes részeinek másodszori megsemmisítését – most már az emberi méltóság sérelmére – a Fidesz tudomásul vette, de Orbán Viktornak az AB-hez való jelenlegi hozzáállását pontosan jellemzi az a kommentárja, hogy „az Alkotmánybíróságnak ez a döntése ellentétes Magyarország érdekével és ellentétes a magyar emberek igazságérzetével is”.
A Fidesz elnöke 2007-ben, amikor az AB szabad utat engedett a párt népszavazási kezdeményezésének, még egészen másként fogalmazott a testületről: „Az Alkotmánybíróság döntései mindenkire kötelezőek, nincs kibúvó, kiskapu, ez a magyar demokrácia vastörvénye”, mondta.
Azzal, hogy július 31-ig a parlament megválasztja az AB új elnökét és tizenöt főre emelik a testület létszámát, az Alkotmánybíróság Donáti utcai székházában is szinte egyértelműnek tartják, hogy a Fidesz le kívánja váltani Paczolay Péter elnököt. Ha más lenne a szándékuk, akkor nem nyújtották volna be a mostani törvénymódosítást, hanem engedték volna, hogy a testület a saját tagjai közül válassza újra az elnökét, akinek július elején jár le a mandátuma.
Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere vagy Áder János egykori fideszes házelnök, jelenlegi európai parlamenti képviselő AB-elnökké választásával az öt legfőbb közjogi méltóságból – köztársasági elnök, miniszterelnök, házelnök, AB-elnök, legfőbb bíró – már négy lesz fideszes politikus, s az ötödikre is csak őszig kell várni, amikor az átfogó igazságügyi reformra való hivatkozással új személyt ültetnek Baka András helyére a Legfelsőbb Bíróság elnöki székébe.
