A program azonban szakértők szerint mégis „lóg a levegőben”, mert a valódi problémát – jelesül azt, hogy a jelenleginél 250–500 milliárd forinttal több pénz kellene a kórházak és a rendelők működtetésére – nem oldja meg. Az sem derül ki belőle, hogy honnan lesz a kormánynak pénze az „egészségügy megmentésére”, már ha lesz egyáltalán.

Másfél hét múlva kerül a kormány elé Szócska Miklós, az egészségügyért felelős államtitkár reformprogramja. A több mint 130 oldalas dokumentum valójában a teljes ellátórendszert megbolygatná, kilenc nagytérség köré szervezve az ellátást. E nagy felfordulás értelme az lenne, hogy „valahogy működésben tartható legyen” az egészségügy. A rendelkezésre álló pénzből ugyanis sokkal kevesebb kórházra, gyógyszerre futná,mint amenynyit ma elköltenek. Orvosból, ápolóból pedig már rég nincs annyi, amenynyivelműködtethetők lennének a kórházak, illetve a szakrendelők.

Azt a Semmelweis-terv is elismeri, hogy a betegek kiszolgáltatottak, a területi és szakmai aránytalanságok miatt pedig nagyon is esetlegesen jutnak hozzá az ellátáshoz. Sőt egyre gyakrabban fordul elő, hogy valaki már nem kapja meg a neki járó kezelést, mert nincs orvosa és megfelelő gyógyszere a kórháznak. A terv is tényként rögzíti, hogy a rendszerből 250–550 milliárd forint hiányzik.

A Semmelweis-terv főként szervezéssel – az elaprózott ellátórendszerből a drágán gyógyítható betegségek orvoslását az egyetemek köré csoportosítva – faragná le a költségeket. A most elérhető gyógyító eljárások is alapos szelekció alá esnének, és csak hatékony ellátások maradhatnának az új rendszerben, a szolgáltatáscsomagból kizárnák az egészségi állapoton nem javító eljárásokat. Kérdés, mik tartoznak ebbe a körbe, mert a kormány elé szánt javaslat ezt nem részletezi. A program egyébként is nagyvonalúan bánik a részletekkel. Azt ugyan jelzi, hogy a bérekre is csak abból lehet költeni, amit az intézmények például gyógyszer-, gáz- és árambeszerzésekkel megtakarítanak, ám hogy ebből kinek, mikor, mennyi és hogyan juthat, arról egyetlen szót sem ejt a dokumentum.

Az eddigi egyetlen nagy kórházintegrációt Miskolcon valósították meg Csiba Gábor főigazgató vezetésével. Ő a város vonzáskörzetéhez tartozó kisebb kórházak feladatait integrálta a megyei kórházéhoz, ám lapunknak azt mondta: a gazdasági helyzetük, a működtetés stabilizálódott ettől, de érdemi megtakarítása, amelyből a béreket tudta volna rendezni, nem keletkezett.

A rendszerátalakító tervek is elnagyoltak kissé. A legrészletesebb elem a fővárosi egészségügyi intézmények államosításáról szól, s valószínűleg azért, mert a Semmelweis-terv megvalósításában nagy szerepe lehet a 12 budapesti kórház sorsának. A rendszer átszervezéséhez szükséges öszszeget – uniós források mellett – ez a portfólió biztosítja. (Szócska Miklós a hét elején tagadta, hogy működő kórházakat dobnának a piacra. Igaz, a Molnár Lajos-féle reformok óta több volt kórház – a Szabolcs utcai, a BM-kórház és a Lipótmező) is üresen áll. S noha többször is meghirdették eladásra, eddig nem tolongtak a vevők. Most a gazdasági válság miatt romlott az eladásuk esélye. Nem szorosan tartozik ide, de megjegyzendő: annak idején azzal vádolták a szabad demokrata egészségügyi vezetést, hogy a Lipótmező kiürítésével ingatlanbizniszre törekszik. Ezt azóta a tények cáfolják.

Egyéb forrásteremtő eszközként a minisztériumi előterjesztés új biztosítási formákat – ápolás- és sportbiztosítást – vezetne be. Az egészségkárosító termékre kivetett adókból húsz-harmincmilliárd bevételre számít, de tervezi a járulékalap szélesítését, és a hatósági bírságokat is az egészségügyre költené. A kormány elé szánt javaslatból azonban ezek részletei sem ismerhetők meg.

A rendszer átalakítására az uniós forrásokból mintegy 172 milliárd forint szerepel a dokumentumban, miközben ebben a tervezési ciklusban a fölhasználható 400 milliárdból már csak 130-140 milliárd forint maradt.

A Semmelweis-tervnek az a célja, hogy részben az ellátás javuljon, részben a rendszerben lévő megtakarításokra „rátaláljon”, de nem ad választ arra, hogy miből pótolja a hiányzó százmilliárdokat – állítja Sinkó Eszter közgazdász. A szakember szerint a betegutak átszabásával mintegy 25-30 milliárd, az orvosi technológiák megújításával pedig még egyszer ennyi nyerhető ki a rendszerből. Az már most is látszik, hogy a kormány már nem késlekedhet sokáig, hogy az orvosoknak és egyéb szakdolgozóknak valami biztatót mondjon. Ugyan a most elkészült konvergenciaprogram 2015-ig GDP-arányosan 5,9 százalékot költene az egészségügyre, azaz fejlesztendő közkiadásokkal számol ezen a területen, ami legalább 400-500 milliárd forint többletforrást jelenthet, kár, hogy egyelőre még nem ismert az a kormányzati stratégia, amivel el lehet érni ezt a célt.

Szorítják az orvoslátogatókat

Újabb, a gyógyszerkasszával összefüggő szigorításokat tervez a kabinet –közölte tegnap a kormányszóvivő. Nagy Anna kifejtette: a gyógyszer-kereskedelmet érintő elképzelések szerint nyilvános adatbázist hoznak létre az orvoslátogatókról, akikre a szabályok megsértése esetén a jelenlegi 25 millió helyett ezentúl akár 500 millió forint bírságot is ki lehet majd szabni. Emellett bejelentési kötelezettség alá esnének a szakmai, tudományos rendezvények, és indokolni kellene például azt, hogy miért az adott helyen tartják a konferenciát. A kabinet várhatóan jövő kedden tárgyal a gyógyszerkasszáról –tájékoztatott a szóvivő. (MTI.hu)

Felmentik a Heim Pál főigazgatóját

Hamarosan újabb főigazgatói posztra hirdethet pályázatot a fővárosi önkormányzat. Elkészült a Heim Pál Gyermekkórház főigazgatójának felmentéséről szóló javaslat. Lapunk úgy tudja: jövő héten zárt ülésen tárgyal a szakbizottság a Harmat György főigazgató leváltásáról szóló javaslatról, ezt követően a május végi közgyűlés mondja ki ügyében a végső szót. A főváros mint tulajdonos csaknem egy évvel ezelőtt erősítette meg a főigazgatót újabb öt évre tisztségében. A Népszabadság információi szerint a kórház eladósodása miatt kell távoznia posztjáról Harmat Györgynek.

SZAKEMBEREK EGYBEHANGZÓ VÉLEMÉNYE SZERINT – és eztelismeri a Semmelweis-terv is – 250–500 milliárd forint hiányzik a rendszerből. Az átalakításra 172 milliárd forint uniós forrással számolnak.