- A médiatörvénnyel és az alkotmánnyal kapcsolatban is nyíltan bírálta Magyarországot Werner Hoyer német külügyi államminiszter. A magyar kormány értetlenül fogadta és visszautasította a kritikát. Nem tart attól, hogy a nyilvános kritika inkább visszaüt, és inkább „barátok közt,” zárt ajtók mögött kellene a kényes kérdéseket megbeszélni?

- Természetesen beszélünk zárt ajtók mögött is, de egy demokráciához hozzátartozik a nyilvánosság, a nyílt beszéd. Én nem bírálatot fogalmazok meg, mindössze kritikus kérdéseket szeretnénk feltenni olyan témákról, amelyek aggasztanak minket. Nemcsak minket, hanem többek között az ENSZ emberjogi bizottságának jelentéstevőjét is. Frank la Ruét személyesen ismerem, ha őt aggasztja a véleményszabadság kérdése, azt érdemes komolyan venni. Úgy gondolom, az európai vitakultúrába belefér, hogy az ilyen kérdéseket szóba hozzuk, és egyenrangú félként megvitassuk.

- Egyesek szerint a kritikákat a németeknél kizárólag az FDP „nyomja”, talán azért, hogy a párt népszerűségvesztéséről elterelje a figyelmet.

- A pártpolitikai vonatkozások hangsúlyozása a legegyszerűbb módja annak, ha valaki el akarja kerülni a válaszadást. Ez azonban elég komoly téma, a vélemény- és a sajtószabadság olyan ügy, amelynek védelmében az emberek az utcára vonulnak, és amiért Orbán Viktor is éveken át harcolt.

- Milyen kérdéseket kíván feltenni a magyar kormány képviselőjének Genfben?

- Három kérdésről van szó: az első azzal kapcsolatos, hogy mit kíván tenni a magyar kormány a Frank la Rue által megfogalmazott kritikákkal kapcsolatban. Az új médiatörvény védi-e az újságírókat, az egyetlen nemzeti hírügynökség mennyiben tesz eleget a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének? Az újságírók forrásainak kiadása is aggaszt minket. A másik téma az új alkotmánnyal kapcsolatos: vajon kellően elválasztja-e az államhatalmi ágakat?Mennyiben felel meg a demokrácia követelményeinek a költségvetési tanács igen hosszú időre kinevezése, amelynek tagjait szintén a parlamenti többség nevezte ki? Nemcsak minket, hanem az alkotmányjogi kérdésekben szakértőnek számító Velencei Bizottságot is érdekli, hogy egy-egy alkotmány milyen egyensúlyt teremt a törvényhozás és a jogalkalmazás, vagyis a parlament és a bíróságok között. Idetartozik az Alkotmánybíróság hatáskörének csorbítása a költségvetési kérdésekben és a csupán kétharmados többséggel megváltoztatható törvények esete. Arra szeretnék választ kapni, hogy hol vannak a határok? Mi tartozik valójában az alkotmány „magjához”, és mi tartozik a választások után létrejövő parlamenti többség hatáskörébe? A harmadik kérdéskör a kisebbség védelme. Itt nem bírálatot szeretnék megfogalmazni, mert a magyar kormány betiltotta a paramilitáns csoportokat. A demokratikus társadalomhoz hozzátartozik, hogy a kisebbségek is biztonságban élhessenek, mert tudják, megvédik őket.

- Mit vár a genfi találkozótól?

- Nyitott, őszinte beszélgetést, amelyen remélhetőleg meggyőznek minket, hogy az aggodalmaink alaptalanok. És persze magyar belpolitikai vitát is, amelyben a kormány belátja, hogy egy-két helyen esetleg javításra szorulnak a törvények, mint például a médiatörvény esetében. Félreértés ne essék, nem akarunk senkire sem nyomást gyakorolni, de szeretnénk, ha önök is megértenék: vannak dolgok, amelyek kérdéseket vetnek fel, és amelyekről nyílt vitát szeretnénk folytatni. Annak érdekében, hogy jobban értsük, mi történik Magyarországon.