'Nagy probléma' a határon túli állampolgárok voksa

Az MSZP „rémes jeleket” lát, az LMP előállt a koncepcióval - a választójogi reformról vitatkozott ugyanis a parlament illetékes albizottsága. Pontosabban csak látszat szerint illetékes, hiszen számos jel utal arra, hogy a valódi törvénykezési folyamat nem a parlamenti keretek között zajlik majd.

„Van egy szörnyű félelmem. Az, hogy e bizottság csak egy munkaterápiás Patyomkin-fal, és egyszer valaki előáll és a zsebéből előhúz egy alkotmányt”. Lamperth Mónika saját szavait idézte a Parlamentben, a választójogi reformot előkészítő albizottság ülésén. Ezt ugyanis még 2010-ben, az új alkotmány előkészítésekor mondta. A szocialista politikus tegnap garanciát kért arra, hogy ami az albizottságban folyik, az érdemi előkészítő munka, az MSZP ugyanis „demokratikus díszítősort nem akar játszani”. – Mert lehet, hogy ezúttal Áder János írja meg Brüsszelből az iPadján, milyen is lesz Magyarország választójogi törvénye. Vagy Gulyás Gergely mondja meg a frankót – mondta Lamperth.

A fideszes Gulyás Gergely valóban úgy nyilatkozott, hogy „végleges döntés egyelőre csak arról született, hogy vegyes lesz a választási rendszer, vagyis lesz lista és lesznek egyéni kerületek, továbbá arról, hogy a magyar állampolgárok – függetlenül attól, hol élnek – valamilyen formában voksolhatnak az országgyűlési választásokon”.Minderre az albizottság elnöke, a KDNP-s Salamon László, aki az alkotmányelőkészítő bizottságot is vezette, úgy reflektált: minden párt szabad belátására van bízva, hogy egy-egy képviselője mit nyilatkozik. Azt viszont „valószínűnek, bizonyosnak” nevezte, hogy a végleges álláspontok a Fidesz vezető testületeinek ülésén alakulnak ki a választási reformról.

Salamon László arról beszélt, „kitapintható politikai akarat”, hogy a határon túli magyar állampolgároknak legyen szavazati joguk. Munkatársunk úgy értesült, vezető fideszes politikusok a reform „nagy, nehéz problémájának” ítélik e kérdés megoldását. A fejtörést az a Semjén-kijelentés okozza, amely szerint nincsenek első- és másodosztályú magyar állampolgárok. Másrészt szerintük tartani lehet attól, hogy a Kárpát-medencében a Jobbik sok szavazatot vinne el – mondták lapunknak. A hírek szerint a Fidesz a levélben való szavazást preferálná.

A tegnapi ülésen Lamperth Mónika megerősítette, az MSZP a határon túli magyar állampolgárok választójogát magyarországi állandó lakóhelyhez kötné. A Jobbik 26 mandátumot biztosítana a számukra, és az aktív, illetve a passzív szavazati jogot illetően is nyitottak – közölte Gyüre Csaba. Az LMP nem adna nekik mandátumot, Karácsony Gergely szerint egy olyan, választott képviselőkből álló, konzultatív testület alakulhatna, mely „a MÁÉRT-nál több lenne”, mert a határon túl élő magyarokat érintő belpolitikai kérdésekben vétó- vagy véleményezési joggal rendelkezne.

A bizottsági ülésen Karácsony Gergely ismertette az LMP komplex választási reformelképzelését; a parlamenti „létszámmisztikában” nem szeretnének részt venni – hangzott el –, de az LMP-szisztéma szerint körülbelül 260 fős lehetne a parlament, 90 listás és 171 egyéni mandátummal. A német filozófiához hasonlóan az LMP összekötné a listás- és az egyénimandátum-kiosztást úgy is, hogy ha egy párt egyéni körzetben mandátumot szerez, akkor csökken a listás mandátumának száma. Az LMP szerint „óriási politikai veszélyforrást jelentene, ha kreatívan elkezdenék újrarajzolni az összes egyéni körzetet”, de azokat „gatyába kell rázni”. Budapest és Pest megye esetén újra kellene szabni a határokat, mert aránytalanok a körzetek, Veszprém 6., Tolna 4. és Szolnok megye egyik egyéni körzetét pedig egyszerűen meg kellene szüntetni „mert ezek a rendszer torz elemei”. Karácsony szerint 200 fős Országgyűlés esetén minimum 110 egyéni választókerület kellene ahhoz, hogy ne sérüljenek az alapelvek. Felhívta a figyelmet, hogy az új alaptörvényben nem rögzítik a 200 tagú parlamentet. Erre Salamon úgy reagált: „alkotmányjogi szépészeti” okból nincs helye az új alaptörvényben a képviselői létszámnak.

Mindenesetre az albizottság elnöke határozottan közölte, hogy a paritásos grémium konszenzusra van ítélve, és legkésőbb június végéig a T. Ház asztalára kell tenniük a reformkoncepciót. De Salamon László arra is figyelmeztetett: mivel az Alkotmánybíróság december 31-ével megsemmisítette a választókörzetek határait, azokat év végére újra kell rajzolni, vagy 2012 januárjától gyakorlatilag lehetetlenné válna időközi választást tartani.

Lamperth Mónika és Salamon László
Lamperth Mónika és Salamon László
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.