Lapunk hosszas kutakodás után végül a Honvédelmi Minisztériumnál találta meg az iratot (előzetesen a közigazgatási, a belügyi és a honvédelmi tárca illetékesként hetekig egymásra mutogatott), a HM pedig kérdésünkre azt a tájékoztatást adta, hogy az előterjesztés minősítésére az akkor hatályos államtitokról és szolgálati titokról szóló törvény, valamint a honvédelmi szolgálati titokról szóló HM-rendelet alapján került sor. A szaktárca elismerte azt is, hogy az irat minősítésének felülvizsgálatára legutóbb tavaly került sor, amely során a minősítő a 2021-ig szóló határidő fenntartását tartotta indokoltnak.

„Arra a kérdésünkre, hogy a tavalyi felülvizsgálatra a választások előtt vagy után került sor, a minősítésre hivatkozva a HM nem adott hivatalos tájékoztatást. A jelenlegi tárcavezetéshez közeli forrásaink azonban azt állították, hogy még az előző, azaz a szocialista kormányzat alatt történt. Erre viszont a HM előző vezetéséből lapunk által megkeresett politikusok nem emlékeznek, már csak azért sem, mert, mint mondják: ez nem is HM-hatáskör.”

Az említett kabinetülésről szóló jegyzőkönyv azért lenne érdekes, mert ebből pontosan kiderülne, hogy az első Orbán-kormány miért döntött a szakmai iránymutatások ellenére a svéd vadászgépek mellett. Emlékezetes, a 2001. szeptember 10-i ülésen az akkori hírek szerint Orbán Viktor a szünetben félrehívta Pintér Sándor belügy-, Matolcsy György gazdasági és Varga Mihály pénzügyminisztert. Azt, hogy mit mondott, azóta sem tudni; egyedül annyi bizonyos, hogy ezután jelentették be: az előzetesen várt F–16-osok helyett Gripeneket vesz az állam. A Fidesz–KDNP akkor a nyilvánosság előtt azzal érvelt a döntés mellett, hogy nemcsak katonai, hanem gazdasági szempontok is szerepet játszottak, hiszen a svédek 110 százalékos kompenzációt ajánlottak.

A Gripenek esetleges korrupciós hátteréről azután kezdtek el újra beszélni, hogy svéd tévések leleplező filmet készítettek a Gripenek kelet-európai beszerzéséről. A film bemutatása után nyomozások is indultak több országban, ezek többsége vádalkuval lezárult. Azt a Népszabadság írta meg nemrég, hogy Nagy-Britannia csalásokra szakosodott bűnügyi hivatala hónapokkal ezelőtt jogsegélyi megkeresést intézett a magyar vádhatósághoz, és adatokat kért a Gripen-ügyben. Az ügyészség ezeket teljesítette. Azt azonban, hogy a britek mire bukkantak és mire voltak kíváncsiak, egyik fél sem árulja el.

Vadászgép a kecskeméti repülőbázison