A Fidesz frakcióelnökségének legutóbbi ülésén megszületett a döntés arról, hogy kezdeményezik a végkielégítéseket 98 százalékos adóval sújtó törvény módosítását, hogy az a parlamenti képviselőkre, valamint a távozó megyei közgyűlési elnökökre is vonatkozzon – értesült a Népszabadság.

Három hete írtuk meg, hogy az Országgyűlés Hivatala és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyaránt úgy értelmezi a különadóról szóló törvényt, hogy az országgyűlési képviselőknek nem kell büntetőadót fizetniük a 2006-ban és 2010-ben felvett hathavi végkielégítésük után, mert nekik speciális a munkaviszonyuk, nem foglalkoztatottak, és nem állnak munkavégzésre irányuló jogviszonyban sem. Cikkünk után Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke azt mondta, hogy a Fidesz-frakció értelmezése szerint a törvény egyértelműen vonatkozik a képviselőkre is, és ha ezt az Országgyűlés Hivatala másként látná, akkor kezdeményezik a jogszabály módosítását. A Fidesz még nem adta be a törvénymódosítást, de információink szerint a politikai döntés után ez hamarosan megtörténik. Úgy tudjuk, a képviselőkön kívül a megyei közgyűlési elnökökre is kiterjesztik a törvény hatályát, akik távozásuk esetén szintén nagy összegű végkielégítést kaphatnak.

Az idő sürget, a különadót ugyanis a személyi jövedelemadó május 20-i határidejéig kell befizetni. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor várhatóan még május 20-a előtt dönt a büntetőadót támadó indítványokról. Az AB-hez több mint hetven magánszemély, ellenzéki politikus, civil szervezet, szakszervezet fordult a törvény megsemmisítését kérve.

Emlékezetes, az első különadó-törvényt az AB a jogbiztonságra hivatkozva megsemmisítette, erre válaszul a Fidesz korlátozta az AB hatáskörét, és újra elfogadta a törvényt, mégpedig úgy, hogy öt évre visszamenőlegesen kell megfizetni a különadót. A távozó állami vezetőknek kétmillió fölötti, az elbocsátott munkavállalóknak három és fél millió fölötti végkielégítésük után kell fizetniük. Ebben az ügyben eddig csak a Jobbik adott be törvénymódosító javaslatot, hogy a képviselőkre is vonatkozzon a különadó.

Volner János javaslata abban is újdonság, hogy a képviselők kétmillió forint felett fizessenek, mert a parlamenti hivatal jogértelmezése szerint, ha a törvény vonatkozna is rájuk, akkor sem állami vezetőnek, hanem munkavállalónak számítanának, akiknek három és fél millió fölött kell fizetniük. A parlamenti hivatal összesítése szerint összesen öt képviselő kapott három és fél millió forintot meghaladó végkielégítést 2010-ben. Ha ezt a határt levinnék kétmillióra, akkor számításaink szerint csaknem háromszáz képviselőre vonatkozna. 2006-ban ugyanis több mint 110, 2010-ben pedig csaknem 190 képviselő került ki a parlamentből.

2006-ban egy átlagképviselő hozzávetőleg havi bruttó 400 ezer forint tiszteletdíjat kapott, ez az összeg a 2010-es ciklus végére 500–700 ezer forintra emelkedett. Így a hathavi végkielégítés összege 2006-ban és 2010-ben 2,4 és 4,2 millió forint között mozgott.